A lehető legrosszabb időpontban jött, hogy az új egészségügyi dolgozóknak március 1-jéig kell aláírniuk az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. A koronavírus miatt ugyanis a kórházak ismét óriási terhelés alatt állnak. A szerződés aláírása körüli dilemmák ugyanakkor előhoztak korábbi problémákat is, amik összeadódtak az új szerződés körüli korábbi aggályokkal. Ez vezetett például ahhoz, hogy a Szent Imre Kórházban az intenzív osztályon dolgozó 17 szakápoló és 3 orvos is felmondott.Úgy, hogy közben tele van a covidos részleg súlyos állapotban lévő koronavírus- fertőzöttekkel. Hozzájuk mától más osztályoktól rendelnek át ápolókat. Ami óriási feladat intenzíves ellátásban kevésbé jártas ápolóknak, a mostani nyomás ugyanis nemhogy a beugróknak, a rutinos szakszemélyzetnek is sok.
Nagyon sajnáljuk, de ezt kellett tennünk - mondta a 444-nek a Szent Imre Kórházban felmondó 17 szakápoló egyike. Ők látták el eddig a covid-intenzívet, a nem covidos intenzívet és az úgynevezett szürke zónát, ahol a covid-gyanús, de még nem igazolt betegek vannak.
Az ápoló szerint már tavaly jelezték a problémáikat a kórház vezetésének, de ígéreteken kívül nem kaptak semmit.
Arra a kérdésre, hogy mik voltak a legnagyobb problémák, azt válaszolta: „Minden. Nincs elég eszköz, nincs ember, nincs pénz.” Alapvető dolgokért könyörögni kell, mint például gumikesztyű, FFP-2-es maszk, védőoveral. A vezetőség szerint ezekkel minden rendben volt. Volt, hogy egy ápolónak hat intenzíves betegre kellett figyelnie, jó esetben ketten voltak 6 betegre. (Szakértők szerint az ideális helyzet az, hogy két nővér jut egy betegre. Kivételes helyzetben ez az arány lehet fordított, vagyis egy nővér két beteget felügyel. A három lehet az a határ, ahol az ellátás minősége még nem romlik annyira, hogy a beteg életben maradásának esélyeit rontsa.)
Azon a három részlegen, ahol dolgoztak, összesen 24, de rosszabb esetben 30 beteg volt. Előfordult, hogy hiába volt sok a beteg, nem volt váltás, ezért beszorultak 5 órára is a kórterembe, evés, ivás nélkül.
A kialakult helyzetről többször is azt mondta, hogy sajnálja, hogy így történt, adtak jelzéseket nem egyszer, de a vezetőség tudomásul sem vette őket.
„Az volt fájdalmas, hogy meg sem próbáltak minket marasztalni, voltak, akik már 20-30 éve itt dolgoztak.” Akivel beszéltünk, másik intézményben folytatja majd. A szabály ugyanakkor az, hogy ha végkielégítés jár az eddigi munkavégzés után, akkor egy hónapig állami intézményben nem helyezkedhet el. Egy hónap után szerződhet bárhova.
Arra a kérdésünkre, hogy a szerződést máshol egyébként aláírná-e, igennel válaszolt.
„Ahol normális a vezetés, megvannak a feltételek a munkavégzéshez, és a fizetés is megfelel.”
A cikkben korábban az írtuk, hogy az intenzív osztály összes szakápolója felmondott. A kórház közben válaszolt a megkeresésünkre, ebben azt írják, hogy valóban 17 szakápoló mondott fel, de az intézményben 54 szakdolgozó van.
„A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház dolgozóinak döntő többsége – orvosok és ápolók – már aláírták az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Mint más egészségügyi intézményekben, a Szent Imre Kórházban is szinte csak a legjobban leterhelt ellátási területen jelentkeztek problémák. Az új jogviszony kapcsán kizárólag az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon került sor nagyobb arányú pályaelhagyásra. Az ott dolgozó 28 orvos közül mindösszesen 5 orvos és két rezidens távozik, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek a távozás mellett. Az ellátás zavartalansága házon belüli átcsoportosításokkal biztosított. A részleg vezetését az eddigi osztályvezető-helyettes főorvos vette át, az ápolásszakmai irányítást pedig a korábbi helyettes főnővér végzi. Az üres álláshelyek betöltése folyamatos” - írja a Szent imre Kórház.
A hvg.hu információi szerint a Szent Imrében hétfő kora délutánig több mint 25-en nem írtak alá a szerződésüket: az intenzív osztály 17 szakápolóján kívül kívül 6-7 szakorvos, de vannak köztük az érsebészeten dolgozó orvosok is, és hat ember a sebészetről. A lap forrásai szerint intenzív osztály nélkül nincsenek műtétek, nem tudnak ügyeletet felállítani a kórházban, az osztályoknak pedig nincs intenzíves háttere. A távozók közül többen a magánellátásba vagy külföldre tartanak, de vannak olyanok is, akik elhagyják a pályát.
A Telex.hu cikke szerint hétfőn sorra jelentek meg a bejegyzések a Facebookon, amelyek szerint több kórházban tömegével mondanak majd föl, igaz, azt ezek alapján nem lehet tudni pontosan, mennyien is tagadják meg az új szerződés aláírását.
A múlt héten is szóltak arról hírek, hogy egész osztályok szűnhetnek meg azért, mert a dolgozók nem hajlandók aláírni az új szerződést. A Debreceni Egyetemi Klinikai Központ traumatológiai osztályának dolgozói például azt írták a központ elnökének, hogy
„Ebben a formában osztályunk traumatológusai és idegsebészei úgy határoztak, hogy a szerződést nem írják alá, 2021. március 1-től a Hajdú-Bihar megyei traumatológiai ellátás megszűnik.”
Szegeden 300 orvos kezdett el közösen tiltakozni a szerződés ellen, de nem tudni, közülük hányan tagadják meg tényleg a szerződés aláírását.
A kormány az orvosbéremeléssel együtt fogadtatta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Ennek értelmében az új jogviszonyba lépő orvosoknak - rezidensektől a tapasztalt szakorvosokig - egy sor feltételt vállalniuk kell a magasabb fizetésért cserébe. Például azt, hogy orvosok és egészségügyi szakdolgozók kötelezően kirendelhetők, vagyis átvezényelhetők egy másik kórházba, ha ott nagy a hiány szakdolgozókból. Az eredeti javaslat szerint 1+1 évig lettel volna átvezényelhetők az egészségügyi dolgozók, a heves tiltakozás miatt ezt végül évi 44 napra módosították. Szintén szerepel a követelmények között, hogy az orvosok és ápolók nem vállalhatnak másodállást a magánegészségügyben. Ez ellen is hevesen tiltakoztak a dolgozók, a kormány ebben mégsem volt hajlandó kompromisszumot kötni.
Orvosszervezetek attól tartanak, a másodállás vállalásának „drasztikus megállítása”, és az átvezénylés kötelező tűrése épp az ellenkező irányba hathat, mint amit a kormány a most elfogadott törvénnyel szeretne. Egyes ellátási formákban még súlyosabb orvoshiányhoz vezethet.
Két kifogásuk is van.
Pintér Sándor belügyminiszter levélben árulta el, az orvosi kamara milyen javaslatait fogadta el az új munkafeltételekkel kapcsolatban.