Az orvosok 60 százalékát érintheti a másodállások engedélyhez kötése, mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke a Népszavának. Ez mégis csak a második pont azon a listán, amit az orvosok elfogadhatatlannak tartanak a béremeléssel együtt meghozott törvényből. A felsorolást a kirendelés lehetősége vezeti, vagyis hogy az orvosok legfeljebb két évre áthelyezhetők lesznek más, orvoshiánnyal küzdő kórházba.

A MOK képviselői a hét elején mondták el Pintér Sándor belügyminiszternek, milyen módosításokat szeretnének a törvényben. Bár ígéretet nem kaptak, Lénárd „töretlenül optimista”, és együttműködési szándékot lát a kormányban.

„A tagság nem gondolja ezt, sőt hangosan lázad. Ők azt mondják, hogy »ne írja alá a kamara«, csak az a baj, hogy a kamarának most nem kell semmit aláírnia.”A kormány korábban azt mondta, vészhelyzet esetén élnének a kirendelés lehetőségével, de Lénárd szerint ilyen esetben sokan maguktól is oda mennek, ahol szükség van rájuk. „De ezt nem kell, és nem is szabad beépíteni a szolgálati jogviszonyba, mert ez egy egyenruhás szervezethez illő hozzáállás. Mi nem vagyunk sem katonák, sem rendőrök.”

Lénárd szerint, ha minden így marad, az orvosok 20-30, vagy akár 40 százaléka is megtagadhatja az új munkaszerződések aláírását.Ezt támasztotta alá a MOK budapesti felmérése is.

Bár a kormány teljesen elfogadta a MOK által javasolt bértáblát, és törvénybe iktatta a hálapénz kivezetését, a törvény további pontjai meglepetésként érték őket. A módosítások mögött az egészségügy strukturális átalakításának szándéka lehet, amiről Lantos Gabriella volt kórházigazgató beszélt.