Csütörtökön jelentett be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy a legjelentősebb irodalmi díjat idén az amerikai költő, Louise Glück kapja.
Glück az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet méltatott amerikai költője, számos jelentős díjat, így a Pulitzert és a National Book Award-ot is megkapta már. Művészetéről írott kritikáiban rendszeresen kiemelik, hogy Glück önéletrajzi ihletettségű költészetet alkot, de az egyéni történetet univerzális jelentőséggel tudja felruházni.
Narratív költészetében a személyes életesemények mellett nagy hangsúlyt kapnak a mitikus elemek, a természet, visszatérő témája a mindennapi dolgokban felsejlő egyetemesebb kérdések.
Glück 1943-ban született New Yorkban, apai ágon magyar származású: magyar zsidó nagyszülei ugyanis Magyarországról emigráltak az Egyesült Államokba.
Glück magyarra fordított versei közül többet a Versum honlapján lehet elolvasni. A csütörtöki döntéssel Glück lett a tizenhatodik nő, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Előzetesen sokan számítottak arra, hogy idén „biztosra megy” az Akadémia, és egy jelentős életművet a háta mögött tudó, híres alkotót választanak majd, mivel az elmúlt években botrányok tépázták az irodalmi Nobel tekintélyét: 2018-ban nem is osztották ki a díjat egy zaklatási botrány után, tavaly pedig sokan felháborodva fogadták, hogy a két díjazott egyike az a Peter Handke lett, aki rendszeresen háborús bűnösöket menteget. (Arról a vitáról, hogy a közéleti aktivitása miatt szabad volt-e díjazni Handkét, tavaly Urfi Péter tavaly hosszabban is írt.)