Varga Mihály: 5-6 évet léptünk vissza adósságcsökkentésben a járvány miatt
2020 szeptember 25., 10:26
Varga Mihály szerint a kormány 3-4 százalékkal tudta fékezni a gazdaság visszaesését
3-4 százalékkal lassították a magyar gazdaság visszaesését a kormány intézkedései a koronavírus-járvány első hulláma alatt, ezt mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio.hu Budapest Economic Forum 2020 című konferenciáján. A miniszter szerint a kormány gazdaságvédelmi lépései nélkül 9 százalékos körüli lett volna a visszaesés az első félévben, így csak 6 százalék körül van, ami persze komoly probléma, de mégiscsak kisebb, mint amivel más európai országoknak kell megküzdenie.
900 ezer munkahely megvédve?
A pénzügyminiszter nem mondott túl sok újat ahhoz képest, amit két hete egy hasonló konferencián már elmondott, és bár ígérte előadása elején, hogy beszámol arról, mit tervez a kormány a közeljövőben, végül erről csak annyit mondott, hogy a következő hetekben a több lépést is bejelentenek majd a második hullám gazdasági hatását mérséklendő.
A kormány eredményeit dicsérve Varga azt mondta, hogy 900 ezer munkavállaló részesült a kurzarbeitnak is nevezett bértámogatási programból, igaz a vetített prezentáció szerint ez a szám valójában inkább 230 ezer fő körül lehet, ha a kutatás-fejlesztésben dolgozók bértámogatását is beleszámoljuk.
A 900 ezer fő, pontosan 923 ezer a dia szerint arra vonatkozik, hogy a járvány első hulláma alatt hány fő részesült valamilyen állami támogatásban, vagy ahogy a diát összerakó minisztériumi munkatárs fogalmazott, ez a „megvédett munkahelyek száma”. Ebben szerepelnek a bértámogatási programok, a közfoglalkoztatás, a munkanélküli segély formái, de olyan tételek is, mint a diákhitel pluszt fölvettek száma vagy a honvédség által létrehozott munkahelyek száma.
A kormány elégedett a munkaerőpiac alakulásával, legalábbis alakult a járvány első hulláma utáni adatokkal. Varga elismételte, amit egyre gyakrabban hallani a kormány képviselőitől, hogy augusztusban 4,5 millió ember dolgozott az országban, 56 ezerrel több, mint januárban, viszont hozzátette – amit közgazdászok is meg szoktak említeni, amikor ez az adat előkerül – hogy ebben van szezonális hatás is. Nyáron ugyanis sok az idénymunka, elsősorban a turizmusban és mezőgazdaságban, emiatt minden évben többen dolgoznak ebben az időszakban, mint januárban. Ha a tavaly augusztusihoz hasonlítjuk az idei adatot, már nem oylan kedvező: 18 ezerrel kevesebben dolgoztak az idén augusztusban. Azt is hozzátette az adathoz a miniszter, hogy látványosan nő a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, míg 2019 végén 700 ezer körül volt a részmunkaidőben dolgozók száma, ez idén augusztusra 918 ezerre nőtt.
Varga arra is felhívta a figyelmet, hogy június óta folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, a nyár elején még 376 ezer fő keresett hivatalosan is munkát, szeptember utolsó-október első hetében pedig már csak 314 ezer. Igaz, a 444-nek erről korábban nyilatkozó szakértők szerint ezt érdemes szkeptikusan kezelni, ez ugyanis nem biztos, hogy tükrözi a munkanélküliek valós számát. Egyrészt annyian jelentkeztek be egyszerre a járvány alatt a munkaügyi központokba, hogy azok csak késéssel tudják feldolgozni a kérvényeket. Másrészt sokan nem is jogosultak az álláskeresési támogatásra, például mert nem voltak rendesen bejelentve, mielőtt elvesztették volna a munkájukat - ami a járvány által leginkább sújtott vendéglátásban és turizmusban elég jellemző. Ezen kívül azt sem tudni pontosan, hogy a közmunkaprogramok felpörgetése mennyiben járult hozzá a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok javulásához.
Évi 20 ezer lakás kell
A kormány terveiről egy kicsit többet beszélt Nagy Márton, az MNB korábbi alelnöke, jelenleg Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja és gazdasági tanácsadója, bár túl sok konkrétumot ő sem árult még el. Az ő előadása a beruházások élénkítésének eszközeiről szólt, beleértve a vállalati, az állami és a lakossági beruházásokat is, mert, amint mondta,
Orbán Viktor szerint három dolog állítja helyre a növekedést: beruházás, beruházás, beruházás.A GDP komponenseit megnézve a beruházások a növekedés 70 százalékát adták, igaz ennek van valamekkora importvonzata, ezt leszűrve a növekedés felét kapjuk. Az összes beruházás nagyjából 16 százalékát pedig a lakossági beruházások adják ki, ami Nagy Márton szerint leegyszerűsítve egy dolgot jelent: a lakásépítéseket. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy 2022-ig ismét 5 százalékra csökkentik a lakásépítés áfáját, mert a kormány ezzel akarja ösztönözni a lakásépítéseket.
Ez Nagy szerint eléggé visszaesett az elmúlt időben, mert míg a kapacitások nagyjából megvannak az országban ahhoz, hogy évi akár 40 ezer új lakás épülhessen – utoljára ennyi az első Orbán-kormány alatt, a kamattámogatott lakáshitelek bevezetése után épült – az idén várhatóan 18-19 ezer, 2021-ben és 2022-ben pedig 10 ezer új lakás épül majd az országban.
A cél az, hogy az új lakások számát jövőre 15 ezerre, 2022-re pedig 20 ezerre tolja föl a kormány. Ez még mindig azt jelenti, hogy két év múlva adnak majd át annyi új lakást, mint a járvány előtti utolsó évben.
A vállalati beruházásokat a kormány eddig is számtalan eszközzel ösztönözte, a beruházási kedv pedig nem annyira látszik visszaesni a járvány alatt sem. Varga Mihály azt mondta, hogy eddig egyetlen olyan tervezett beruházásról tud, amit visszamondott egy külföldi cég.
Nagy Márton szerint fontosak a beruházásokat öszötönző hitelprogramok és hitelgarancia programok, amelyeket növelni kellene, ugyanis míg 2019 végén Magyarországnak volt a legnagyobb garanciaállománya, addig 2020-ra sereghajtók lettünk Európában. Nagy szerint két dolog várható: növekedni fognak a garanciakeretek, és új garanciatermékek jelennek majd meg, amelyek a kkv-k mellett a nagyvállalatokat is segítik majd.
Az állami beruházások a beruházási ráta nagyjából 20 százalékát teszik ki Magyarországon, amit nagyjából fele-fele arányban uniós pályázatok és költségvetési források finanszíroznak. Ez elég nagy arány más országokkal összehasonlítva – bár a régióban nem a legnagyobb, Lengyelországénél például kisebb –, és nőtt is a járvány előtti években. Viszont ezt még tovább kell majd növelni, hogy a 2020 elején lelassult állami beruházásokat újra felpörgessék. Ehhez 50-100 nagy állami beruházást kellene minél gyorsabban lezavarni.