Minden adat azt mutatja, hogy Magyarországon most már sokkal durvább a járvány második hulláma, mint az első.

Bár a kormány célja az, hogy a gazdaság működőképességének a fenntartása mellett megóvja az emberi életeket is, ezen a héten sokkal többen haltak meg, mint a legrosszabb tavaszin.

Az áldozatok átlagéletkora 70 év feletti, de a ma jelentett halálesetek között van egy 43 éves is. Egyéb betegségei között tüdőnagyobbodást, jobb oldali tüdőtályogot, lépnagyobbodást soroltak fel.

Szintén rekordot döntött a kórházban és a lélegeztetőgépen lévők száma is. Tavasszal május 4. volt a rekordnap, akkor 1027 koronavírus fertőzött volt kórházban. Ennél már tegnap is több szorultak kórházi kezelésre, ma pedig már 225-tel nagyobb ez a szám a tavaszi csúcsnál. És dinamikusan emelkedik. Október 6-án, vagyis alig 5 napja a hivatalos statisztikák szerint még feleennyi covidos volt kórházban. Az az alacsony szám egyébként érthetetlen volt, mert a kórházban lévők száma augusztus vége óta emelkedni kezdett, de szeptember 30-től egyszercsak csökkeni kezdett, és egészen október 6-áig ez volt a trend.

Nem derült ki, hogy ennek mi volt az oka, alighanem csak a lassú statisztika, mert a kórházban lévők számának mostani meredek emelkedést az operatív törzs „a kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatással” indokolja. (A kórházi adatszolgáltatás felpörgetése egybeesett azzal, hogy egy 39 éves, koronavírusban elhunyt tanárt végül 6 nappal a halála után az operatív törzs is feltüntetett az áldozatok között.)

A tavaszi időszakhoz képest nagyon sokan vannak lélegeztetőn. Akkor 60 körül volt az egyidőben lélegeztetőn lévők száma (két kiugrás volt egy-egy napon, ami inkább tűnt statisztikai hibának), most már ennek a duplája, 138 koronás szorul gépi lélegeztetése. Itt is nagyon gyorsan, alig egy hét alatt háromszorozódott meg a számuk.

Gépünk éppen van elég, hiszen a külügy vett 16 863 darabot aranyáron, miközben már korábban is volt kétezer darab, és az állami kórházellátó is vett majdnem 2500-at, szerencsére a külügyes átlagár feléért.

A kórházban lévők számának meredek emelkedése az intenzív osztályokon jelenthet problémát. Hogy ott hány koronás van, azt nem tudni, ahogy azt sem, hogy az országban hány nem koronás van intenzíven. Szakemberek számítása szerint a kevés szakápoló miatt 3000-nél több beteg egyszerre nem kaphat intenzív ellátást, ez a rendszer felső korlátja.

Ettől még messze vagyunk, hiszen az 1252 kórházban lévő koronásnak csak a tizede szorul intenzív ellátásra, viszont az még nem látszik, hogy hol és mitől állhatna meg a mostani meredek emelkedés.

Az operatív törzs az elmúlt napokban azt közölte, hogy növelni fogja a tesztkapacitást. Ez nagyon indokolt lenne, mert az összes elvégzett teszten belül a pozitítvak magas, 10 százalék feletti aránya azt mutatja, hogy keveset tesztelünk (a WHO szerint 5 százaléknál van kontroll alatt a járvány).

Még a kormány szakértői szerint is azt mondják, hogy menne még a mostaninál is feljebb a járványgörbe, de nem tud, mert elértük a tesztelési kapacitásuk felső határát.

Most úgy néz ki, hogy 11 ezer körül van a napi plafon, a hatósági ár bevezetése miatt a magánlaborok jó része kiszállt. Ha a vizsgálatok számát valóban megemelik, akkor a napi fertőzöttek száma további rekordokat dönt majd.

Ez önmagában még nem jelent majd semmit, mivel most jelentősen alulmérik a fertőzöttek számát. Továbbra is az áldozatok száma, a kórházban lévők, de azon belül leginkább az intenzíves kezelésre és lélegeztetőgépre szorulók száma lesz fontos. És ezek a számok most nem néznek ki jól. Tavasszal különböző számítások alapján hetekkel korábban bemondták, hogy mikor lehet a járvány csúcsára számítani. Most ilyen számítások nem ismertek.