Egy bűnöző juthatott hatalomra Kirgizisztánban

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Szombaton a kirgiz parlament kinevezte miniszterelnöknek Szadir Zsaparov ellenzéki vezetőt. A kinevezése előtt Zsaparov alkotmányos reformokat követelt az új választások kiírása előtt, azt mondta, Szooronbaj Dzsejenbekov elnök megígérte neki, hogy lemond, ha elfogadják az új kormányt, az új kormányfő pedig a rangsor alapján átmenetileg a helyére léphetne. Zsaparov azt mondta, nem változtatna a kormány összetételén.

Szadir Zsaparov sajtótájékoztatója Biskekben 2020. október 10-én.Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO/AFP

A 6,5 millió fős közép-ázsiai országban – ahol 2005 óta két elnököt buktattak meg népfelkeléssel – több mint egy hete voltak a választások, amiken csak az elnökhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. Végül az eredményeket érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket.

Tömegtüntetések indultak több nagyvárosban, az elnök Biskekben október 21-ig rendkívüli állapotot vezetett be. A tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadítottak a börtönből több elítélt politikust. A különböző politikai táborok közötti utcai összecsapásokban több mint 1200 ember megsebesült, és egy meghalt.

Egy hét alatt a kormány összeomlott, az utcán kitört a politikai oldalak közötti erőszak, és több céget is kétes figurák foglaltak el. Zsaparovot október 5-én éjszaka szabadították ki a börtönből.

Felkelés, emberrablás, túszejtés

A hétvégén megválasztott, 51 éves Szadir Zsaparov volt az egyetlen jelölt a miniszterelnöki tisztségre. Korábban Kurmanbek Bakijev egykori elnök tanácsadója volt, ellenzéki csoportok szerint ő valójában Dzsejenbekov elnök beépített embere.

De a kalandos életútja alapján nem túlzás azt állítani, hogy egy súlyos bűnöző.

Zsaparov 2005 előtt főleg az olajbizniszben utazott, és nem volt kormányzati pozíciója. A Szovjetunió felbomlása az ország élén álló Aszkar Akajev elnök 2005. márciusi megbuktatása után szállt be a politikába. (Akajev Oroszországba menekült.) Zsaparov csatlakozott Kurmanbek Bakijev pártjához, és az új elnök egyik tanácsadója lett. (Bakijevet a 2010-es forradalom buktatta meg, szintén külföldre menekült.)

Miközben Bakijev családja óriási pénzeket sajátított ki, Zsaparov 2008-ban a nemzeti korrupcióellenes ügyészség élére került. 2010-ben már Bakijev nacionalista pártjának, az Apaföldnek volt az egyik vezetője. Pár évvel később azért kampányolt, hogy államosítsák az ország legnagyobb aranybányáját, a Kumtort, amit azóta is egy kanadai cég üzemeltet.

2013-ban Karakol városában zavargások törtek ki, amik azzal értek véget, hogy Zsaparov társai elrabolták Iszik-köl tartomány kormányzóját, Emil Kaptagajevet, majd túszként használták őt a hatóságokkal folytatott összetűzésben. Ezután az eset után Zsaparov elmenekült az országból, de 2017-ben visszatért, letartóztatták, bíróság elé állították, és több mint 10 év börtönre ítélték. Azóta több tüntetést is tartottak a szabadon engedéséért, márciusban egy 2000 fős tömeg csapott össze a rohamrendőrökkel.

Zsaparov pár hónappal azután, hogy börtönbe került, benyújtotta az elnökválasztáson való induláshoz szükséges papírokat, de elutasították, mivel elítélt bűnöző. Érdekes módon most ugyanezekkel a kritériumokkal el kellene utasítani a miniszterelnöki poszt betöltésétől is, de a Legfelsőbb Bíróság pénteken közölte: felülvizsgálják a Zsaparov elleni büntetőeljárásokat. Bár a parlamenti szavazáson csak 51 képviselő volt jelen, és 60 fő kell a határozatképességhez, a szükséges küszöböt olyan képviselők teljesítették, akiket felhatalmaztak, hogy mások helyett szavazzanak. Csakhogy az Eurasianet cikke szerint ehhez hivatalos meghatalmazást kell bemutatni, ilyenek létezésére pedig egyelőre nem mutattak bizonyítékot.

Kiszabadították, rálőttek, újra őrizetbe vették

A tüntetők kiszabadították a korrupció miatt első fokon 11 évnyi börtönbüntetésre ítélt volt elnököt is, a 63 éves Almazbek Atambajevet, aki 2011 és 2017 között volt államfő.

Almazbek Atambajev (középen) a szabadulása után 2020. október 6-án.Fotó: Kunduz Joldubayeva/Anadolu Agency via AFP

nyári ítélet szerint Atambajevnek köze volt ahhoz, hogy Aziz Batukajev hírhedt alvilági bandavezér törvénytelenül szabadulhatott 2013-ban egy javító-nevelő táborból. Batukajevet halálos betegnek mondták, de kiderült, hogy az orvosi igazolás hamis. A kábítószer- és fegyverbirtoklásáért, illetve lázongások szervezéséért elítélt Batukajev egyből külföldre ment.

A volt államfőt a kirgiz parlament tavaly júniusban megfosztotta a mentelmi jogától, és amikor tavaly augusztus elején a biztonsági erők őrizetbe akarták venni a főváros, Biskek melletti falusi házában, Atambajev testőrei szembeszálltak a kommandósokkal, és hatot túszul is ejtettek. A hívei is Atambajev segítségére siettek, a volt elnök háza előtti összetűzésekben egy kommandós meghalt, és 52 ember megsebesült. A 2 napos ostrom után Atambajev megadta magát.

Közben a tavaly augusztusban az országban kitört tömeges zavargások szervezésével, a rendvédelmi szervek ellen tanúsított erőszakkal, tömeges rendbontások szervezésével és túszejtés megszervezésével is vádolják Atambajevet, de a terhére rónak egy sikkasztást is a biskeki hőerőmű korszerűsítésével kapcsolatban. Aztán a tüntetők kiszabadították.

De alighogy szabadult, péntek este rá is lőttek Atambajev autójára. Egy tanácsadója szerint a merényletkísérletet a biskeki Ala Too téren követték el, ahol nap közben összecsaptak a Zsaparov és az Atambajev mellett tüntetők, és lövések is eldördültek. A tanácsadó akkor azt állította, hogy a titkosszolgálatok merényletre készülnek Atambajev ellen. Pár nappal később újból őrizetbe vették a kirgiz biztonsági erők.

Sorban mennek vissza a börtönbe

Egy biskeki bíróság hétfőn elrendelte Atambajev kabinetfőnökének az őrizetbe vételét is, Farid Nyijazovot azzal gyanúsítják, hogy tömeges zavargásokat szervezett – közölte a 24.kg. A helyi lap szerint a biskeki kerületi bíróságon folyik eljárás Nyijazov ellen a pénteki zavargásokkal kapcsolatban. Az ügyben illetékes bíró december 10-ig rendelte el a politikus őrizetbe vételét.

A férfi Atambajev kabinetfőnökeként szolgált, illetve egy ideig Dzsejenbekov elnök mellett is ezt a tisztséget látta el. 2019 augusztusában vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy a Biskek melletti Koj-Tas faluban rendbontást szervezett az Atambajev elfogását célzó hatósági művelet idején, amikor a volt elnök hívei ellenszegültek a rendvédelmi erőknek, és kb. százan megsérültek az összecsapásokban. Idén október 6-ig Nyijazov egy biskeki fogdában volt, ahonnan tüntetők szabadították ki.

Szakértők szerint Zsaparov kinevezésével, Atambajev újbóli őrizetbe vételével és a biztonsági tanácsban véghezvitt személycserékkel Dzsejenbekov helyzete megerősödött, mivel a legádázabb ellenfele Atambajev volt. (Eurasianet, MTI)