Szeptemberig sem jutott át a vámon a 300 milliárd forintnyi lélegeztető Magyarországon

járvány
2020 október 15., 11:42

Frissítette a Központi Statisztikai Hivatal a külkereskedelemről szóló beszámolóját, már az augusztusi adatok is szerepelnek benne. Nem egy óriási esemény általában, de most mégis figyelmet érdemel. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy szeptemberig nem importáltunk annyi lélegeztetőt, mint amennyit saját bejelentése szerint tavasszal vásárolt a Külügyminisztérium.

A külügy márciusban és áprilisban vett 16 863 darab lélegeztetőt több mint 300 milliárd forintért. Ennyit messze nem kellett volna a legrosszabb forgatókönyvvel számolva sem, azzal indokolták a túlvásárlást, hogy a biztonság kedvéért rendeltek sokkal többet.

Az általunk korábban kikért szerződésekben szereplő dátumok alapján a 300 milliárd forintért vásárolt eszközöknek már régen meg kellett volna érkezniük Magyarországra. Ehhez képest a KSH adatai szerint idén szeptemberig összesen csak 193,7 milliárd forintért importáltunk lélegeztetőgépeket.

Annyival mindenképpen árnyalni kell a képet, hogy a majdnem 17 ezer lélegeztetőgép között van ezer, amit a külügy egy magyar-izraeli cégtől vásárolt 10 milliárd forintért. Ezeket a cég váci üzemében szerelik össze, vagyis nem kellett importálni. Ugyanakkor van egy másik, nagyobb beszerzés is. Ezt nem a külügy, hanem az állami kórházellátó intézte. 2481 darab lélegeztetőt vettek 26,7 milliárdért, nem mellékesen fele annyi átlagáron, mint a külügy.

Vagyis a 300 milliárdból lejön 10 milliárd, de hozzáadhatunk 26,7 milliárdot, az így összesen 316,7 milliárd. Legalább ennyinek szerepelnie kellene a KSH adatokban, de 121 milliárddal kevesebb van szeptemberig.

Amikor egy hónapja is írtunk erről az akkori - most már még frissebb - adatok alapján erről a több mint 100 milliárdos különbségről, Menczer Tamás külügyi államtitkár szokása szerint fakenewst kezdett emlegetni a Facebookon, azt állítva, hogy a lélegeztetőgépek természetesen megérkeztek Magyarországra, a megfejtés pedig egyszerű: „a KSH a NAV vámstatisztikájából dolgozik, a vámolás folyamatosan zajlik”.

link Forrás

Vagyis Menczer állítása szerint miközben „a baloldal az élet és életmentés ellen dolgozik”, az államtitkár által életmentőnek nevezett készülékek hónapok óta arra várnak, hogy elvámolják őket.

Amennyiben elfogadjuk Menczer megoldását, akkor kijelenthető, hogy a körülményes ügyintézés továbbra sem gyorsult fel, sőt, inkább lassult. Májusban, júniusban még pörgött a lélegeztető import, júliusban már csak 13,9 milliárd, augusztusban mindössze 8,2 milliárd értékű lélegeztetőgép érkezését jelentette a KSH.

link Forrás

Megkérdeztük a NAV-ot, hogy ha valóban a vámon akadt el a beszállítás, mi tart ilyen hosszú ideig egy állami vásárlás esetén az eljárásban, mennyi lélegeztetőt vámoltak eddig és mennyi vár még a sorsára, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Kérdeztük a külügyet is, de ők sem válaszoltak.

A külügyet arról a - meg nem erősített - információnkról is kérdeztük, hogy egy magáncég vámraktárában valóban vannak lélegeztetők, amiknek a tárolásáért jelentős összeget fizet az állam. Az ilyen típusú vámraktárakban ugyanis szándékosan magasak a tárolási díjak, mert átmeneti megoldásként kínálják az el nem vámolt áruk tárolására, nem közép- vagy hosszú távú raktározásra. Elképzelhető, hogy a külügy - abban a reményben, hogy az eszközök egy részét tovább tudja adni, hiszen erről a szándékról beszéltek eddig - egyszerűbbnek tartja, ha nem vámoltatja el az árukat, hanem megpróbálják továbbpasszolni. Ha viszont ez nem sikerül, akkor az állam nagyon sok tárolási díjat fizet. De erre sem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy a túlrendelésből mennyit sikerült eddig eladni. Menczer Tamás minden bizonnyal a Facebookon foglalkozik majd a témával, megírjuk, ha legalább ott válaszol.

link Forrás

A raktárban vagy ki tudja hol lévő extra lélegeztetőkre égetően nagy szükség nincs amúgy. Bár rekordszámban vannak most lélegeztetőn koronás betegek, a számuk 160 körül van, az eszközkapacitás ennek sokszorosa. Nem is az aranyáron túlrendelt gépek száma, hanem az azt kezelő szakszemélyzet miatt érheti el a plafont a magyar egészségügy. Szakértők szerint 3000 intenzíves ágynál tudnak még megfelelő ellátást biztosítani Magyarországon.