Karácsony ütközetei - Ilyen volt belülről az ellenzéki uralom első éve

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

Feszült légkörben gyűltek össze a Budapestet vezető ellenzéki pártok képviselői egy zárt ajtók mögött zajló egyeztetésre február végén Karácsony Gergely tárgyalójában. A hosszú asztal egyik végén Karácsony ült a stábjának néhány tagjával, a másik végén pedig a Demokratikus Koalíció képviselői foglaltak helyet az élen Gyurcsány Ferenc pártelnökkel. Köztük ültek a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd képviselői.

A megbeszélést eredetileg a költségvetés előkészítése miatt hívták össze, de felszínre kerültek más, korábban nem teljesen kibeszélt konfliktusos ügyek is. Ez elsősorban Gyurcsány Ferencnek volt köszönhető.

Bár a találkozó nem volt nyilvános, nem készült róla felvétel, és az azon résztvevő mintegy tucatnyi politikus már jól ismerte egymást, Gyurcsány egy olyan típusú politikai beszédet tartott, mint amilyent a pártja rendezvényein szokott tartani a híveinek. A 10-15 perces szónoklatának a kiindulópontja a fővárosi színházak ügye volt, amelyben konfliktus alakult ki pártja és a főpolgármester között.

Karácsony ugyanis hajlott egy olyan kompromisszumra az Orbán-kormánnyal, amely szerint a főváros átengedi bizonyos, részben jobboldali színházak finanszírozását a kormánynak. Karácsony stábja ezt részben költségvetési okokkal magyarázta, Gyurcsány viszont amellett érvelt, hogy nem arra kaptak felhatalmazást a választóktól, hogy átengedjék a kormánynak a fővárosi színházakat, mert szerinte azok nemcsak egyszerű épületek, hanem kulturális közösségek is.

A DK elnöke a szokásos lendületes stílusban beszélt arról, hogy ha adnak neki egy költségvetést, akkor ő abban bármikor talál tízmilliárd forintot, amivel meg lehet oldani az összes színház finanszírozását. Karácsony erre azzal vágott vissza, hogy ő olyan Budapestet akar, ahol – megemlítve két nagyon más felfogású színházi embert - „megfér egymás mellett Pintér Béla és Dörner György is”. Hozzátette, hogy ő ugyan nem jár a jobboldali Dörner által vezetett színházba, „de aki szeretné, az kapja meg”.

A vita több résztvevő szerint is civilizált hangnemben folyt, de érezhető volt a feszültség a két politikus között, és nyilvánvalóvá tette a mélyben meghúzódó különbségeket is az ellenzéki pártok között.

„Az a februári vita arról szólt, hogy mennyire kell radikálisan politizálni” – magyarázta a megbeszélés egyik résztvevője, Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes. Míg a tavaly októberi ellenzéki győzelem után Karácsony láthatóan egy békülékeny, kompromisszumkereső irányba indult el, addig a várost irányító koalíció más szereplői sokkal harciasabb politizálást szeretnének látni.

Ez különösen igaz az országos felmérések szerint legnagyobb ellenzéki pártra, a DK-ra. Gyurcsány azon a februári vitán is arról beszélt, hogy konfrontatívabb irányt venne, és nemcsak a színházak ügyében, hanem általában is. Ehhez képest Karácsony azt gondolja, hogy a választók annak alapján döntenek majd, hogy milyen teljesítményt nyújtanak városvezetőként, és amúgy sem hisz abban, hogy sok értelme van annak a politikának, amelyben a konfrontáció a vezérelv.

Ezek a nézetkülönbségek persze nemcsak Budapest irányításáról szólnak. Az ellenzéki pártok mozgását nyilvánvalóan meghatározza a készülődés az Orbán Viktorral való összecsapásra a 2022-es parlamenti választásokon. A tavalyi fővárosi választási győzelemmel hatalmas lehetőséget kaptak erre, de a tét is óriási. Egy névtelenséget kérő városházi vezető szerint „a fővárosi önkormányzat egy laboratórium”, amelyben kiderül, hogy „tudnak-e ezek az emberek együtt kormányozni”. Kerpel-Fronius pedig megjegyezte, hogy „tudatában van a koalíció annak, hogy a választók figyelnek bennünket”.

Hogyan készült a cikk és mik derültek ki?

A Direkt36 az utóbbi hónapokban azt kutatta, miként zajlott ez az elmúlt egy éves kísérletezés. Közel negyven olyan emberrel beszélgettünk hosszabban, akik közelről ismerik a főváros ellenzéki vezetésének eddigi történetét. Voltak köztük városházi vezetők, ellenzéki politikusok és Budapesttel kapcsolatban álló kormányzati tisztviselők. Sokan azzal a feltétellel adtak információkat belső ügyekről, ha nem közöljük a nevüket.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és közelről követheted majd a tényfeltárást!

A kutatásainkból nemcsak az derült ki, milyen nézetkülönbségek vannak a követendő politikai stratégiáról, hanem többek között az is, hogy miként foglalt el új területeket a fővárosban a DK, hogy miben taktikázta el magát a ciklus elején a Momentum, hogy miként lett Karácsony régi barátjából a Városháza egyik legbefolyásosabb embere, vagy éppen hogy a főpolgármester hogyan panaszkodott politikai szövetségeseiről a kormányzati vezetőkkel folytatott tárgyalásain. Karácsony Gergelynek több kérdést is feltettünk írásban az őt érintő részletekről, de nem érkezett tőle válasz.

I. A FŐPOLGÁRMESTER EMBEREI

Karácsony magabiztosan várta a választástFotó: Karácsony Facebook-oldala

Karácsony Gergely stábja bizakodva követte a választási eredményeket tavaly október 13-án este, de még nem volt egyértelmű a győzelem, amikor egyszer csak megcsörrent a politikus telefonja. Karácsony nem volt a közelben, mert épp elindult kifelé a mosdóba, de egy munkatársa ránézett a telefonra, és Tarlós István nevét látta a kijelzőn. „Tartsd vissza, és ezt vedd fel” – szólt utána a munkatársa.

Tarlós azért telefonált, hogy gratuláljon az ellenfele győzelméhez. A beérkezett részleges eredményekből már addig is látszott, hogy Karácsony áll nyerésre, de ez egy újabb világos jele volt a sikernek.

Karácsony számára ezzel egy régi terv vált valóra. Egy barátja szerint már nagyjából húsz évvel ezelőtt - jóval aktív politikusi karrierje előtt - is beszélt arról, hogy ha egyszer politizálni fog, akkor főpolgármester szeretne lenni. Tetszett neki ugyanis, hogy ez nem a „gyilkolászós országos politika” terepe. 2014-ben is felmerült az indulása, de akkor még nem látta nyerhetőnek a versenyt Tarlóssal szemben, és inkább az esélyesebbnek tűnő zuglói polgármester-jelöltséget vállalta el, ahol sikerült is győznie.

A 2018-as sikertelen miniszterelnök-jelöltsége után ugyan gondolkozott azon, hogy elinduljon az EP-választáson, és Brüsszelben folytassa a karrierjét, de végül elvetette ezt. Mivel nem beszél angolul, ezért amúgy is nehezen tudott volna ott érvényesülni, de ismerői szerint sokkal inkább az tartotta vissza, hogy jobban érdekli a hazai politizálás, és úgy érezte, most már valódi eséllyel tudna nekivágni a főpolgármester-választásnak. 2018 végén, karácsony környékén volt egy mélyebb beszélgetése erről a témáról az egyik bizalmasával, és akkor egyértelművé tette, hogy ebbe az irányba akar menni. „Nem ezt akartuk végig?” – tette fel a kérdést Karácsony a beszélgetés során.

Bár a közvélemény-kutatások még a főpolgármesteri kampány utolsó napjaiban is szoros versenyt mutattak, és több felmérés is Tarlós győzelmét valószínűsítette, Karácsony stábjának többsége optimistán várta a vasárnapi szavazást. Úgy érezték, hogy az ő kampányuk dinamikusabb volt, és a számításaik szerint a hirdetésekben és a mozgósításban sem maradtak le a Fidesztől, sőt, talán meg is előzték őket.

A kampánystáb a belvárosi Kazinczy utcában található Kazimír Bistrót foglalta le az eredményváró rendezvény helyszíneként. A vendéglátóhely legfelső, második emeletén lévő kisebb helyiségben rendezkedett be a szűkebb csapat. A teremben lévő asztalon felállított laptopokon keresztül közvetlenül hozzáfértek a Nemzeti Választási Iroda szavazati eredményeihez. Ezeket aztán a stáb adatelemzéssel foglalkozó tagjai, Róna Dániel és Agócs Ádám betáplálták a saját adatbázisukba, hogy elvégezzék rajta a végeredményt előrejelző becsléseket. Az adatok vizsgálatába becsatlakozott Karácsony is, aki korábban sokáig politikai elemzőként dolgozott.

Amikor elkezdtek befutni az első teljes feldolgozottságú eredmények az egyes szavazókörökből, akkor még magabiztosabbá vált a kampánystáb. „Talán három szavazóköri eredmény után Gergő azt mondta, hogy oké, ez megvan. Mondta, hogy akkor elmegy megtanulni a győzelmi beszédét” – idézte fel az egyik jelenlévő, hozzátéve, hogy Karácsony ezt ekkor még csak viccből mondta, és maradt a számítógépek mellett.

Nem sokkal később azonban már egyértelművé vált a győzelem, és ezzel egy csapásra megváltozott a hangulat a helyszínen. A stáb tagjai ölelgették egymást, és egyre zsúfoltabbá vált a vendéglátóhely is. Megjelentek olyan emberek is, akik a kampányban nem nagyon vettek részt, de most ők is meg akartak fürödni a sikerben. A stáb egyik tagja szerint volt például olyan ismert művész, akit a kampány során többször is igyekeztek rábírni arra, hogy fellépésével segítse őket, de ő az állami támogatás elvesztésének kockázata miatt végül nemet mondott erre. A választás estéjén azonban ő is feltűnt a Kazimírben.

Karácsony egy másik helyszínen, a néhány perc sétára található 400 nevű bárban mondta el a nyilvános győzelmi beszédét, ott volt ugyanis berendezve a sajtóközpont. A beszédben - amelyet egy Budapest Mindenkié feliratú plakát előtt, az ellenzéki pártok képviselőinek gyűrűjében mondott el - külön köszönetet mondott annak a csapatnak, amely a kampányán dolgozott. Közülük többen azóta is vele vannak, és meghatározó szerepet töltenek be mellette a város irányításában.

Mellette maradt például Gál J. Zoltán, aki a kampányának egyik irányítója volt a kommunikáció és a stratégiai ügyek felelőseként. A pályája során többször újságíróként is dolgozó Gál még a 2000-es években szerzett politikai tapasztalatokat, amikor előbb a Medgyessy- majd a Gyurcsány-kormányban töltött be magas pozíciókat. Karácsony mellett a 2018-as parlamenti választási kampány során tűnt fel beszédírással is foglalkozó tanácsadóként. Karácsony korábban maga szokta írni a beszédeit, de aztán elkezdett kipróbálni embereket, és egyik bizalmasa szerint Gál volt az első, „aki megírt egy beszédet, ami aztán tetszett neki is”. 

Gál a Városházán is politikai stratégiaalkotással foglalkozik, és továbbra is Karácsony szűkebb köréhez tartozik. Bár MSZP-s múltja miatt néhányan gyanakodva fogadták a Városházán, végül rácáfolt ezekre az aggodalmakra. „Gál J. rendkívül progresszív, egy vízionárius csávó, akit néha le kell rántani a földre. Ő tényleg nem egy retrográd szoci” – mondta Szeles András, aki tagja volt a kampánystábnak, majd a győzelem után civilszervezeti referensként dolgozott a Városházán.

Követte a Városházára Karácsonyt Balogh Samu is, aki a kampányban szakpolitikai vezetőként és személyi asszisztensként segítette Karácsonyt. A korábban várostervezői projekteken dolgozó Balogh még most is csak 28 éves és a választás előtt nem rendelkezett komolyabb politikai tapasztalattal. Tavaly ősszel azonban az egyik legfontosabb pozíciót kapta a Városházán: ő lett Karácsony Gergely kabinetfőnöke. A kabinetfőnökök jellemzően kulcsszerepet játszanak egy adott vezető stábjának irányításában, ezért általában nagy hatalommal bírnak a szervezeten belül. A mostani Városházán azonban ez kicsit másképp van.

A tevékenységét közelről ismerő források szerint Baloghot továbbra is inkább foglalkoztatják az olyan, várostervezéssel kapcsolatos ügyek, mint például a biciklisávok. Ilyen ügyekkel kapcsolatban időnként szerepel a nyilvánosság előtt is, de közben a városházi gépezetre kevesebb befolyása van. Egy vele kapcsolatban álló forrás például megjegyezte, hogy „többször is volt vele olyan élményem, hogy nem tudott dönteni vagy állást foglalni”, hanem azt mondta, hogy meg kell beszélnie az adott ügyet Karácsony stábjának más tagjaival.

Kevésbé feltűnő, de fajsúlyos figura az általános főpolgármester-helyettesi posztot betöltő Kiss Ambrus. Ő korábban nem dolgozott Karácsonnyal, de ismerték egymást, és a tavaly októberi győzelem után felkérést kapott arra, hogy segítsen működtetni a Városházát. „Világos volt, hogy kell egy főpolgármester-helyettes, akit nem a szereplési vágy fűt, aki a mindennapi működésben a főpolgármester akaratát közvetíti” – magyarázta a kiválasztás szempontjait egy városházi forrás.

A politológus végzettségű Kiss a közigazgatási tapasztalatait még 2010 előtt szerezte a szocialista kormányok egyik legbefolyásosabb miniszterének, Kiss Péternek a közeli munkatársaként. Mostani pozíciójában a feladata elsősorban az, hogy őrködik a költségvetés betartása felett, és a főjegyzővel közösen irányítja a Városháza apparátusát.

Van Karácsony szűkebb stábjában még egy ember, akinek a tisztsége ugyan szerény hangzású, de városházi források szerint ő a főpolgármester legközelebbi bizalmasa. Ő Tordai Csaba jogi főtanácsadó, aki még az önkormányzat honlapján sincs feltüntetve a vezetők között, valójában azonban ő az egyik legbefolyásosabb ember a Városházán. „Csaba a pecsétőr” – mondta egy városházi forrás, hozzátéve, hogy Karácsony aláírása előtt Tordai mint „főjogász” mindent ellenőriz jogi szempontból. A Városháza működését ismerő források szerint a főtanácsadó kulcsszerepet játszik olyan nagy horderejű projektekben is, mint amilyen például a fővárosi parkolás átalakítása.

Tordai nemcsak Karácsony egyik legközelebbi munkatársa, hanem egyúttal az egyik legrégebbi barátja is. Bár Tordai jogásznak, Karácsony pedig szociológusnak tanult az egyetemen, mindkettőjüket érdekelte a politika, és mindketten részt vettek a rendszerváltáskor zajlott kerekasztal tárgyalások történetét feldolgozó kutatási projektben. Később a 2002-es választás idején is dolgoztak együtt a Medián közvélemény-kutató cégnek.

A pályájuk ez után szétvált, de a barátságuk megmaradt. Míg Karácsony még sokáig dolgozott tovább elemzőként, az ismerői által kivételesen tehetséges jogászként leírt Tordai a politikai és államigazgatási pályát választotta. A karrierje olyan gyorsan ívelt fel, hogy 2008 elejétől – amikor még 30. életévét sem töltötte be - már ő volt a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára. A 2010-es hatalomváltás után kikerült a kormányból, és privát ügyvédi praxist indított, majd később résztulajdonosa lett az Átlátszó tényfeltáró oldalt kiadó nonprofit kft-nek is. (Ebből kiszállt azután, hogy csatlakozott a Városháza vezetéséhez.)

Karácsony tavaly augusztus elején kereste meg Tordait, hogy segítsen neki a majdani városházi struktúra kialakításában. Tordai feladata volt egy olyan szervezetet felvázolni, ami működőképes lehet egy több kisebb pártból álló úgynevezett szivárványkoalíció mellett is. A kampány során - főleg az utolsó hónapokban - ugyan meglepően harmonikusan tudtak együttműködni a különböző ellenzéki pártok, de várható volt, hogy hatalomra kerülés után kiújulnak majd az ellentétek. Tordai erre a helyzetre akart kialakítani egy olyan struktúrát, amelyben hatékonyan jut el egy ügy a problémafelvetéstől a közgyűlésen át a végrehajtásig.

A jogász a korábbi kormányzati tapasztalataiból azt szűrte le, hogy nem a csúcspozíciók számítanak, hanem a második és harmadik vonal, mert ott dől el, hogy tud-e hatékonyan működni egy szervezet. Ezért az önkormányzatnak ezt a zónáját akarta megerősíteni, de közben nemcsak a szervezet koncepciójának kialakításán dolgozott, hanem ő maga is hozott embereket pozíciókba. „Olyan gócpontokat akar, ahol minden megvalósítás az ő embereinél van” – mondta egy olyan városházi dolgozó, akit szintén Tordai vitt be a szervezetbe. Így egy olyan struktúra jött létre a főváros csúcsán, amelyben Karácsony barátja és bizalmasa meghatározó szerepet tud betölteni.

II. A SZIVÁRVÁNY SÖTÉT ÁRNYALATAI

Gyurcsány Ferenc harciasabb politizálást akar.Fotó: Gyurcsány Facebook-oldala

„Én ezt a kormányt nagyon utálom, de a DK-t még jobban.”

Karácsony Gergely szájából hangzott el ez a mondat február végén, a főpolgármester irodájában egy megbeszélésen az egyik résztvevő szerint.

A megbeszélés célja az volt, hogy előkészítsék a kormány és Budapest közötti egyeztető fórumként funkcionáló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő ülését. Karácsony két városházi munkatársával vett részt a megbeszélésen, a kormány részéről pedig Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter, Fürjes Balázs fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkár, valamint Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója volt jelen.

A zárt ajtók mögött zajló találkozón lazább volt a hangulat, mint ahogy az a nyilvános eseményeken szokott lenni, és a résztvevők is szabadabban fogalmaztak. Szóba került a fővárosi színházak ügye, amelyről pont azokban a napokban folyt egyeztetés a kormány és a főváros között. Amikor arra terelődött a szó, hogy a DK tiltakozása akadályozza ezeket a tárgyalásokat, több résztvevő is viccelődő megjegyzéseket tett a pártra. 

Karácsony – akiről korábban kiszivárgott felvételek már mutatták, hogy bizalmas közegben hajlamos keményen fogalmazni politikai szövetségeseiről – ekkor tette a kritikus kijelentést a pártról. „Azon a tárgyaláson együtt szidta mindenki a DK-t és röhögött, ezért nem lógott ki egyáltalán, amikor Karácsony azt mondta, jobban utálja őket, mint a Fideszt” – mondta az egyik résztvevő, hozzátéve, hogy ez nem panaszkodás volt Karácsony részéről, hanem a hangulatnak megfelelő „poénkodás”.

A viccelődésnek azonban nyilvánvalóan voltak komoly elemei is. Karácsony már politikai pályájának kezdetén is kritikusan viszonyult Gyurcsány Ferenc tevékenységéhez, és ugyan mára politikai szövetségessé váltak, a viszonyuk továbbra is rideg.

A tavalyi kampány során is történtek olyan epizódok, amelyek mérgezték a kapcsolatukat. Karácsony például úgy érezte, hogy a DK becsapta őt, amikor a párt tavaly júniusban váratlanul bejelentette, hogy az ellenzéki előválasztáson elindítja vele szemben Kálmán Olga korábbi tévés műsorvezetőt. A sikeres európai parlamenti választási eredményen felbuzdult DK annak ellenére tette ezt, hogy korábban azt ígérték Karácsonynak, támogatni fogják a főpolgármester-jelöltségét.

Karácsony azért is élte meg nehezen ezt a lépést, mert egy gyengébb politikai időszakát élte. A Fidesz keményen támadta a zuglói polgármestersége idején történt parkolási ügyek miatt, ráadásul az ellenzéki előválasztási folyamat is megbicsaklott, miután Puzsér kihátrált belőle. „Gergő kampánya ekkor éppen leszálló ágban volt, nem a legjobb formáját futotta, ez egy rossz időszak volt” – fogalmazott a politikus kampánystábjának egyik tagja.

Karácsony végül győztesen került ki az ellenzéki előválasztásból, és a kampányának valószínűleg jót is tett az, hogy egyértelmű győzelmet aratott a DK jelöltje felett. Gyurcsány Ferenc azóta is igyekszik viccelődve elütni a Kálmán Olgás epizódot, ha az szóba kerül a pártok közötti egyeztetéseken. Egy, az ilyen megbeszéléseken résztvevő forrás szerint a DK-elnök azt szokta mondani, hogy „segített igazi versenyt csinálni, amivel valójában Karácsony járt jól, hiszen megerősödött benne”.

A DK közben azt is állítja, hogy valójában Karácsony sem tartotta be a kampányban tett ígéreteit. A párt szerint Karácsony még tavaly januárban több ígéretet is tett a DK-nak, és ezek között volt, hogy a májusi EP-választáson pártsemlegesen fog részt venni, és nem segíti az MSZP és a Párbeszéd jelöltjeit. A DK szerint azonban Karácsony nem tartotta magát ehhez, mert a DK-sok úgy látták, hogy kampányolt egyes jelöltek mellett. „Nem a DK szegte meg a szavát, Karácsony nem tartotta be a megállapodást” – fogalmazott a párt egyik vezető politikusa.

A választási kampány utolsó hónapjaiban ugyan már nem voltak hasonló villongások, de a győzelem után csak néhány hónapot kellett várni arra, hogy nyílt konfliktus alakuljon ki a két fél között. Ez volt a színházügy, amelynek eredményeként lezajlott a szóváltás Gyurcsány és Karácsony között az ellenzéki pártok február végi nem nyilvános egyeztetésén. 

A konfliktus előzménye az volt, hogy a kormány átalakította a színházfinanszírozást, így beleszólása lett azon színházak igazgatói kinevezésébe, amelyek állami forrást fogadnak el. Az igazgatói kinevezést az önkormányzat akkor tudta magánál tartani, ha egyedül finanszírozza a színházat. A rendszer átalakítására a kormány láthatóan azért szánta el magát, mert nem akarta, hogy a fővárosi színházakból kiűzzék azokat a vezetőket, akiket még a Tarlós-időszakban neveztek ki. Rossz jelnek tartotta a kormány, hogy a fővárosi önkormányzat annak ellenére nem hosszabbította meg az egyik ilyen vezető, a Szabad Tér Színházat irányító Bán Teodóra kinevezését, hogy az önkormányzat szakmai bizottsága támogatta őt.

Karácsony hajlott egy kompromisszumos megoldásra, a DK azonban ellenezte, hogy átengedjenek a kormánynak színházakat. A vita annyira elmérgesedett, hogy a DK azzal is fenyegetőzött, hogy nem szavazza meg a költségvetést, de végül született egy kompromisszumos megoldás, aminek hatására csillapodott a konfliktus.

A kompromisszum az lett, hogy a főváros vállalta, hogy tizenkettőből négy színházat – a Katona József, a Radnóti, az Örkény és a Trafó – egyedül fog finanszírozni. A Szabad Tér Színházat pedig szétbontották, mivel a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy azt továbbra is Bán Teodóra vezesse. Bán így végül a Szabad Tér margitszigeti részének maradt a vezetője. 

A nyílt színi konfliktus ezzel lezárult, de nem ért véget teljesen a történet. A DK ugyanis még azt is szoros figyelemmel követte, hogy miként zajlott a Szabad Tér Színház szétbontása, és hogy Bán Teodóra milyen bútorokat akar átvinni a régi irodájából az újba. Egy városházi forrás szerint a DK által delegált főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet fennhangon tiltakozott amiatt, hogy „Bán Teodóra a fehér bőrkanapét is vinni akarja”. (Végül egy másik városházi forrás szerint Bán nem is tudta magával vinni a bútort, mert az nem szerepelt az osztozkodás során összeállított leltárban.)

Gy. Németh veterán politikus, 2002 és 2010 között az MSZP parlamenti képviselője volt és régóta aktív a fővárosi politikában is. Így jóval hosszabb politikai múlttal rendelkezik, mint akár Karácsony, akár a főpolgármester kabinetjének legtöbb tagja. Gy. Németh emellett abban is különbözik Karácsony többi helyettesétől, hogy ő erősebben képviseli pártja, a DK érdekeit. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb autonómiája van a politikailag érzékeny ügyekről zajló vitákban. „Többször hangzik el az ő szájából, hogy erről meg kell kérdeznem az elnökömet” – fogalmazott az egyik városházi forrás.

Ez azonban nem feltétlenül Gy. Németh személyes gyengeségének a jele. A DK a többi ellenzéki párthoz képest fegyelmezettebb, amelyben Gyurcsány Ferenc diktálja az irányt, és ő láthatóan másképp képzeli el a városházi politizálást, mint Karácsony és köre. A párt egyik vezető politikusa szerint az a gond, hogy Karácsonyék „beosztottként kezelik a főpolgármester-helyetteseket”, és a városházi bürokraták próbálnak politikát csinálni a pártok helyett. A DK úgy gondolja, hogy ennek épp fordítva kellene lennie, mert szerintük a helyettesek a saját pártjuk választóit képviselik.

A párt meg is tesz mindent, hogy érvényesítse az akaratát a fővárosi döntésekben. Különösen idén február óta, amikor megerősödött a pozíciójuk a fővárosi közgyűlésben, miután két MSZP-s polgármester – az óbudai Kiss László és a 18. kerületi Szaniszló Sándor – a DK frakciójához csatlakozott. A pártnak ezzel hatra nőtt, az MSZP-nek pedig ötre csökkent a frakciója a 33 fős közgyűlésben.

Miután a DK frakciója lett a legnagyobb az ellenzéken belül, a párt többször is konfrontálódott a közgyűlésben a koalíciós partnereivel. Az egyik ilyen eset augusztus végén történt, amikor a DK közleményben jelentette be, hogy nem támogatják a temetések hatósági árának növelését, így azt a városvezetés kénytelen volt levenni a másnapi közgyűlés napirendjéről. „Fél év előkészítő munka után az utolsó pillanatban, a nyilvánosság előtt jelzik, hogy nem támogatják. Ez elfogadhatatlan, ez nem használ a koalíciós együttműködésnek” – mondta egy, a DK eljárását kritizáló városházi forrás. A DK egyik vezető politikusa viszont azt állította, hogy ők szóltak időben arról, hogy nem értenek egyet a javaslattal, a városháza azonban ezt nem vette figyelembe.

Nem volt sajtóvisszhangja, de a szeptember végi közgyűlésen még az is előfordult, hogy egy városházi előterjesztés majdnem elbukott a DK ellenállásán. Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes készítette elő azt a javaslatot, amely arról szólt, hogy az önkormányzat tulajdonában álló Fővárosi Vízművek egy török befektetővel közösen egy szennyvíztisztító projektben venne részt egy török városban. A főváros a projekthez magyar állami támogatást is igénybe akart venni, és ennek előfeltétele volt egy magyar-török vegyesvállalat létrehozása.

Ennek a közös cégnek a megalapításáról szólt a fővárosi előterjesztés, amelyet a DK végül nem támogatott, többek között azért, mert nem értettek egyet azzal, hogy egy fővárosi cég külföldön terjeszkedjen. A közgyűlési ülésen kétszer is nekifutottak a szavazásnak, de a DK egyik alkalommal sem támogatta a javaslatot. Az első szavazás után azonban tartottak egy szünetet, és végül a Fidesz szavazataival átment az előterjesztés.

Karácsony számára némi vigaszt jelenthet, hogy a többi koalíciós partnerrel egyelőre normális viszonyt tudott kialakítani.

A közvélemény-kutatások szerint 4-7 százalékos támogatottság körül stagnáló MSZP egyértelműen beállt a főpolgármester mögé. A pártnak már 2018-ban is Karácsony volt a miniszterelnök-jelöltje, és az önkormányzati választási kampányban is őt támogatta. Az MSZP egyik legfontosabb politikusának számító Molnár Zsolt budapesti elnök kulcsszerepet játszott Karácsonnyal együtt a fővárosi ellenzéki összefogás létrehozásában. A korábban a szocialistáknál dolgozó, adatelemzéssel foglalkozó Agócs Ádám pedig Karácsony szűkebb kampánystábjának volt a meghatározó tagja. 

Különösebb belső konfliktusok generálása nélkül végzi a munkáját az MSZP által delegált főpolgármester-helyettes, Tüttő Kata is. Bár Tüttőt az önkormányzati választási kampányban az ellenzéken belül is bírálták volt élettársának, Leisztinger Tamásnak a belvárosi ingatlanügye miatt, a Városháza működését ismerő források olyan vezetőként írják le, aki keményen dolgozik, és képben van a hozzá tartozó ügyek mélyebb részleteivel is.

Karácsony megbízható szövetségesének számít a Momentum is. A párt az önkormányzati kampány alatt nagy energiákat mozgósított azért, hogy a szavazóit behúzza a politikus mögé. A belső méréseik ugyanis azt mutatták, hogy a választóik 5-10 százaléka Tarlóst, 10-15 százaléka Puzsért támogatta, nagyjából 10 százalékuk pedig egyszerűen otthon maradt volna. A Momentum egyik vezető politikusa szerint a támogatóik bizalmatlanok az „óbaloldali pártokkal” szemben, és Karácsony megítélését is beárnyékolta az, hogy ő volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje 2018-ban. Ezen úgy próbáltak változtatni, hogy a Momentum ismertebb politikusai számos alkalommal közösen jelentek meg Karácsonnyal a kampány idején.

A választási győzelem után a párt azonban vacillált azon, hogy részt vegyen-e a városvezetésben, delegáljon-e főpolgármester-helyettest, vagy csak kívülről támogassák Karácsonyt. A dilemma abból fakadt, hogy el akarták kerülni, hogy a DK és az MSZP mellett egy SZDSZ-szerű szerepbe csússzanak. Végül huszonnégy órával az alakuló közgyűlés előtt a Momentum úgy döntött, hogy a városháza napi működésére jobban tudnak hatni, ha részt vesznek a városvezetésben. Helyettesnek pedig Kerpel-Fronius Gábort delegálták, aki Karácsony momentumos kihívója volt a nyári előválasztáson.

A koalíciós egyezkedések során azonban hamar kiderült a Momentum tapasztalatlansága. A párt az okosvárossal, zöld fejlesztésekkel és a választók részvételére épülő döntéshozatallal kapcsolatos portfóliót kapta meg, ami elsőre jó választásnak tűnt a hasonló progresszív üzenetekkel kampányoló Momentumnak, de aztán hamar rájöttek, hogy valójában súlytalan területeket kaptak meg. Egy, a párttal kapcsolatban álló forrás felidézte, hogy amikor meghallotta, hogy milyen portfóliót szereztek, akkor feltette a kérdést a pártvezetésnek, hogy „de hát hol van a pénz?”

A Momentum által ellenőrzött területhez ugyanis nem tartoznak nagy önkormányzati intézmények vagy cégek, és így a portfólióval járó befolyás is csekély. „Ma már látszik, hogy nem a legjobb döntést hoztuk” – ismerte el a párt egyik vezető politikusa. Példának mondta, hogy az önkormányzati cégek átláthatóságáért való felelősséget a gyakorlatban nehéz érvényesíteni, mert úgy kellene ebben eredményt elérniük, hogy valójában egy konkrét cég irányítása sem tartozik az ő főpolgármester-helyettesükhöz.

Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a nyomozásainkról!

A politikában újoncnak számító, korábban a saját informatikai vállalkozását vezető Kerpel-Fronius Gábor számára is tanulságos volt az elmúlt egy év. A pártjában érik olyan kritikák, hogy a visszafogott, konfliktuskerülő stílusa miatt nem tudja karakteresen megjeleníteni a Momentumot a Városházán. Kerpel-Fronius sem elégedett, legalábbis egy párttársa szerint ő maga is el szokta mondani, hogy „nem sikerült jól összeállítani a portfólióját”.

A pártban ugyanakkor bíznak abban, hogy még lesz idejük ezen változtatni, és akár az általuk felügyelt területet is tudják konkrétabbá tenni. A frusztrációikkal pedig amúgy sincsenek egyedül a Városházán.

III: KÉSZÜLŐDÉS A VIHARRA

Nagy tervekkel érkezett az új vezetésFotó: Karácsony Facebook-oldala

Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnököt idegesítette a Városháza leglátványosabb közlekedési intézkedése, és ezt rendszeresen tudatta is Karácsony stábjával. A nyár folyamán az autójából ülve küldözgetett üzeneteket a főpolgármester egyik bizalmasának, hogy „itt ülök a körúton a dugóban és egy biciklist se láttam eddig, hagyjuk már ezt a bicikliutat”. Máskor Molnár azzal fejezte ki a nemtetszését, hogy amikor késve érkezett egy fővárosi egyeztetésre, akkor gúnyosan megjegyezte, hogy a biciklisáv miatt nem ért oda időben.

A nagykörúton még 2020 áprilisában, a városi közlekedés drasztikus leállását hozó járványhelyzetben jelentek meg sárga festékkel kijelölve azok a biciklisávok, melyek egyes szakaszokon egyetlen sávra szűkítették az autós közlekedést. Ezek a sávok megmaradtak a járvány enyhülése után is, ami sok autósnak nem tetszett.

A bírálók között nem Molnár Zsolt volt az egyetlen ellenzéki vezető. Trippon Norbert budapesti DK-elnök közleményben a forgalmi rend átgondolására szólított fel, Gy. Németh pedig a Városházán többször jelezte, hogy pártjának politikailag kényes a téma. A főpolgármester egyik munkatársa szerint emiatt a sávok tervezésekor „voltak poénkodások”, hogy úgy fessék fel őket, hogy Gy. Németh ne lássa azokat munkába jövet. Az MSZP és a DK azonban saját szavazóik felől valóban érezte a nyomást. Egy szocialista várospolitikus elmondta, hogy ő napi ötven panaszkodó levelet kapott aktivistáktól és párttagoktól a biciklisáv miatt. „Vannak autósok közöttünk. Van, aki bizonytalan, hogy meg lehet-e nyerni ezt a csatát. Rengeteg emberben feszültséget okoz, ez pedig rajtunk csapódik le” – magyarázta.

Augusztus végén egyeztetésre hívták a városházára azoknak a kerületeknek a polgármestereit – Baranyi Krisztinát a IX., Pikó Andrást a VIII., Niedermüller Pétert a VII. és Soproni Tamást a VI. Kerületből –, amelyeket érintenek az új biciklisávok. Pikó erről a megbeszélésről azt mondta, hogy „érdekes módon abban egyetértés volt, hogy az lenne a legrosszabb, ha visszaállna az eredeti állapot, ezt senki nem akarta”. Az volt mindenki célja, hogy minél többet megőrizzenek az új sávokból, de közben tudták azt is, hogy készülni kell a télre, amikor megnő az autós forgalom, a biciklis pedig csökken.

Végül az a megoldás született, hogy a legterheltebb szakaszon, a József körúton visszaállították a kétszer kétsávos autóforgalmat, a bicikliutat pedig a parkolósávba, illetve bizonyos szakaszokon a járdára vezették fel. Bár több fővárosi politikus ezt is pozitív, az autós közlekedést hosszabb távon visszaszorító lépésnek tartja, a változtatást sok kritika érte még a kormánytól független sajtótól és a kerékpáros szakmai szervezetek részéről is.

Közel sem ez a történet volt azonban az egyetlen példa az elmúlt egy évből, amikor a kampányban a város modernizálását hirdető városvezetés kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a hangzatos terveket a valóságban nehéz megvalósítani.

Februárban mutatta be a Városháza azt a korábban nagyrészt civilekből álló tanácsadói csapatot, akiknek a feladata az volt, hogy új szemléletet hozzanak a főváros működtetésébe. Csatlakozott többek között Ámon Ada nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező energetikai szakember, Le Marietta városjavító kezdeményezésekkel foglalkozó szakember, és Misetics Bálint, a hajléktalanok és szegények lakhatását segítő A Város Mindenkié nevű szervezet aktivistája is.

Az elképzelés az volt, hogy ezek a tanácsadók kapnak maguk alá szervezeti egységeket, és ezek segítségével megvalósítanak olyan konkrét projekteket, amelyeket Karácsony a kampányban megígért. Ehhez az is kellett volna, hogy a Városházán elfogadjanak egy új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz), amely azonban a mai napig nem készült el. „Módosítások voltak csak, de nagyléptékű változás nincsen, miközben egy év telt el lassan a választás óta” – mondta egy városházi dolgozó, aki szerint amíg nincs új szmsz, addig a tanácsadók érdemi munkát nem igazán tudnak végezni, mert többen közülük így embereket is alig tudnak felvenni a csapatukba. És olyan is akadt, aki ugyan mellettük dolgozott, de neki is annyira elege lett a tétlenségből, hogy már fel is mondott.

Nem Karácsony tervei szerint alakultak a dolgok az egyik legfontosabb fővárosi cég, a budapesti közlekedés irányításáért és fejlesztéséért felelős BKK-nál sem.

Karácsony eredetileg a kormányhoz ugyan több szálon kötődő, de profi közlekedési szakemberként számon tartott Vitézy Dávidot szerette volna a cég élén látni. A választási győzelmet követő napokban találkoztak is, hogy megérdeklődje, a céget korábban is vezető Vitézy elindulna-e a posztra kiírandó pályázaton. A Városházán is elterjedt a hír, hogy ő kerülhet a BKK élére, és ezt például a hivatal momentumos köreiben lelkesedve fogadták, de Vitézy végül nemet mondott. Ennek egy, a döntése hátterét ismerő forrás szerint jelentős részben az volt az oka, hogy úgy látta, a pártok – azon belül is különösen a DK – túl nagy befolyást akarnak gyakorolni a cégre.

Ebben végső soron nem is tévedett nagyot. A Főpolgármesteri Hivatal kiírta az eredetileg is tervezett nyílt pályázatot a pozícióra, amelyre több BKK-s belső ember is jelentkezett. A versenyből Varga Ivett, a BKK addigi stratégiai és innovációs igazgatója került ki győztesként. Egy, a kiválasztást közelről követő forrás szerint kiemelkedő volt Varga pályázata, de az esélyeit gyengítette, hogy a BKK igazgatóságának elnöki posztját betöltő, a DK által delegált és a Gyurcsány-kormányban magas pozíciókat betöltő Draskovics Tibor egy másik jelöltet szeretett volna látni a vezérigazgatói székben.

Korábban jelentek meg erről sajtóhírek, és a Direkt36-nak is ezt állította több magas rangú városházi és BKK-s forrás is, Draskovics azonban most a megkeresésünkre tagadta ezt. Arra ugyanakkor nem akart konkrét választ adni, hogy kit támogatott a jelöltek közül. Azt elismerte, hogy beszélt a BKK-vezér kiválasztásáról Karácsony stábjával, de a beszélgetés szerinte csak arról szólt, milyen profilú vezető lenne a legjobb.

A február elsejével kinevezett Varga Ivett végül nem sokáig maradt a helyén, néhány hónappal később ugyanis Karácsony felmentette a posztjáról. A hivatalos indoklás szerint a járványhelyzet alatt hozott közlekedési intézkedések miatt kellett mennie Vargának, de a kiszivárgott információk szerint szerepet játszott benne egy hozzá személyesen kötődő alkalmazott állítólagos zaklatási ügye is. Varga távozása azonban azt is jelentette, hogy Draskovics előtt még jobban megnyílt a tér, és így a BKK-t ismerő források szerint erősödött a befolyása a cégnél.

A BKK-történet rávilágított a Városháza egyik gyenge pontjára is. A cég felügyelete a Párbeszédből érkező Dorosz Dávid főpolgármester-helyetteshez tartozik, aki a BKK-val kapcsolatos tevékenységét egy ellentmondásos lépéssel kezdte. Jelezte, hogy szeretne magának egy irodát a cég Rumbach Sebestyén utcai központjában, amit azonban a BKK vezetésében nem fogadtak jó szemmel, mert szerintük ez túlzott beavatkozást jelentett volna a cég életébe. Végül Dorosz nem kapott irodát a BKK-nál, de ehhez kellett Karácsony közbelépése is. A főpolgármester írt ugyanis egy levelet minden helyettesének, amelyben kérte őket, hogy mindenki a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja a hatáskörét. Ez a levél egy BKK-s és egy városházi forrás szerint egyértelműen Dorosznak szólt.

Később aztán, amikor a BKK-nál eldurvultak a belső konfliktusok, Dorosz feltűnően távolmaradt a cégtől. „Doroszról nem is hallottunk” – mondta egy BKK-s forrás, hozzátéve, hogy a „cégen belüli informális beszélgetésekben is előkerült, hogy papíron ugyan Dorosz a BKK gazdája, de nem ő menedzseli valójában”. Így végül a Varga Ivett kirúgásával záruló történésekben Karácsonynak és stábjának kellett intézkednie.

A főpolgármester számára a Dorosszal kapcsolatos problémák azért is kényesek, mert éppen a párttársáról és régi szövetségeséről van szó. Az egykor LMP-s, később a Karácsonnyal együtt a Párbeszédbe átlépő Dorosz volt a 2019-es kampány egyik vezetője is, bár a munkamorálja már akkor több stábtagban is megütközést keltett. Egyikük visszaemlékezése szerint előfordult például, hogy a kampánystáb ülésén Dorosz a saját készülő könyvének a borítójával volt elfoglalva, nem pedig azzal, hogy mi történik a megbeszélésen. 

A vele kapcsolatban állók szerint egyébként is jellemző rá, hogy az ügyekben való elmélyülés helyett inkább a szereplés érdekli.  „Szereti fotóztatni magát, még egy munkamegbeszélésen is előfordult, hogy pózolgatott, és mondta a többieknek, hogy ne foglalkozzanak vele, csak csinálják. Majd szólt a fotósnak, hogy folytassa a fotózást” – mondta egy forrás. „Az a típusú ember, aki bejön egy megbeszélésre, végig mobilozik, és közben felnyekken néha, hogy ööö, jó lesz” – mondta Dorosz vezetési stílusáról egy fővárosi tisztviselő. „Amit viszont jól csinál, hogy Dorosz nagyon jó emberekkel veszi körül magát, például egész tűrhető beszédeket írnak neki, meg a Facebookján is vannak jó posztok, a kommunikáció jól össze van rakva” – tette hozzá.

Ez a hozzáállás azzal is járt, hogy Dorosz veszített a befolyásából a Városházán. Míg korábban hozzá tartozott például a Lánchíd felújításának ügye, addigra most ez már átkerült az MSZP-s Tüttő Katához. Kettejük portfóliója között eleve voltak átfedések, de mára egyértelműen Tüttő vált a fajsúlyosabb szereplővé. „Aki operatív, az vonzza az ügyeket és a hatásköröket. Egy nagy szervezet olyan, mint a gleccser, a saját tehetetlensége alatt mozog, és ami nem tud együttmozogni vele, azt ledarálja. Így működés közben termelődik ki a vezető” – mondta a Dorosz és Tüttő közötti hatásköri változásokról Karácsony egyik közvetlen munkatársa.

A Direkt36 kérdéseire küldött írásos válaszaiban Dorosz egyik róla szóló állítás tényszerűségét sem vitatta. Közölte, hogy a kampányban végzett munka megítélése a választók dolga, és a tavalyi választás eredménye szerinte „erre egyértelmű választ adott”. Arra a kérdésre nem reagált érdemben, amely arra vonatkozott, hogy miért akart irodát magának a BKK-nál, és hogy mit szólt Karácsony ezzel kapcsolatos leveléhez. Arra a kérdésre, hogy miért kerültek el tőle ügyek, azt válaszolta, hogy a Lánchíd felújítása a projekt méretének átalakulása miatt került át Tüttőhöz, amúgy pedig ő mindig tud örülni annak, ha „csapatban, közösen tudunk tenni” azért, hogy élhetőbb legyen Budapest.

Nemcsak Dorosz teljesítményével merültek fel ugyanakkor problémák. Az ellenzéki pártok politikusai a bizalmas háttérbeszélgetéseken egybehangzóan beszélnek arról, hogy a hosszú ellenzékben töltött időszak után milyen nehéz kompetens és hozzáértő emberekkel feltölteni a pozíciókat. „Ha kilenc év után kezdő politikusok veszik át az irányítást, akkor természetes, hogy van működési zavar. Hiszen eddig ezek a politikusok azt tervezték, hogyan fognak az ATV Egyenes beszéd műsorában szerepelni, most meg intézményt kell vezetni, ez nagy ugrás valóban” – mondta Karácsony egyik bizalmasa, aki szerint most élesben tesztelődik az ellenzéki önkormányzatoknál, hogy melyik politikus mennyire alkalmas kormányzati munkára.

Más ellenzéki politikusok szerint szerencsés a helyzet olyan szempontból, hogy most tanulhatnak önkormányzati szinten, és ha esetleg megvalósul egy kormányváltás, akkor abba felkészültebben tudnak belevágni. Ahogy egyikük fogalmazott, „ez most egy kis homokozás, az meg egy brutális homokvihar lesz”.

IV: A MAGYAR DZSIHÁD

Karácsony Gergely és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterFotó: Karácsony Facebook-oldala

Amikor Karácsony Gergely az év első felében beszélt Rogán Antallal, a fideszes politikus elismételt neki egy olyan üzenetet, amit már régóta hajtogattak kormányzati körökben. Egy, a főpolgármesterhez közel álló forrás szerint Karácsonyt már a zuglói polgármestersége idején is gyakran keresték meg fideszes politikusok azzal, hogy ha leválik a baloldali pártokról, akkor abbamaradnak a személyét érő támadások. Ennek sok politikai realitása nem volt Karácsony számára, hiszen a baloldal közös jelöltjeként lett ott polgármester.

A főpolgármesteri posztot is hasonló módon nyerte el, Rogán mégis a korábbról ismerős üzenetet adta át neki. Karácsony régóta ismeri a fideszes politikust, miután mindketten a Széchenyi szakkollégiumba jártak, és egy diáktársuk szerint ugyan nem voltak barátok, „de nem voltak ellenségek sem”. Volt legalább egy beszélgetésük idén is, amiről Karácsony utóbb egy munkatársának azt mondta, hogy „Tóni is elsütötte, hogy váljak le róluk”. (Rogánt is megkérdeztük erről a beszélgetésről, de nem reagált a megkeresésünkre.)

Karácsony ma már az egyik legismertebb baloldali politikus, a leválásnak tehát még kisebb a valószínűsége. Talán ennek is szól, hogy az üzengetésekbe ma már keményebb hangok is vegyülnek. Karácsony legalábbis egy nyár eleji interjúban arról beszélt, hogy amikor ő a megelőző hónapok kormányzati támadásaira reagálva megüzente Orbán Viktornak, hogy nem szeretne háborús pszichózisban várost vezetni, akkor mindenhonnan az jött vissza, hogy „így döntött a miniszterelnök, dzsihád van”. Egy városházi forrás szerint Rogán Antal volt az egyik forrás, akin keresztül Karácsony megkapta ezt az üzenetet.

Pedig a tavaly októberi önkormányzati választás után egy darabig meglepően békésen alakult a viszony a főváros új vezetése és a kormány között. Orbán azt ígérte, hogy a kormány be fog tartani minden Budapestet érintő megállapodást, és meg is hívta Karácsonyt arra a kormányülésre, ahol a budapesti fejlesztésekről tárgyaltak. Egy kormányzati forrás mögött ebben az is szerepet játszott, hogy levonták a tanulságot az első Orbán-kormány tapasztalataiból, amikor az a kép alakult ki, hogy a Fidesz fővárosellenes. „A Fidesz megtanulta, hogy nem elég támogatni Budapestet, még a látszatát is kerülni kell, hogy Budapest-ellenesek lennének” – mondta a forrás.

Az alacsonyabb, szakmai szinteken azóta is megvan az együttműködés, amit egy kormányzati forrás egy fordított vízilabdameccshez hasonlított. Míg a vízilabdázók a víz alatt, a nézők számára sokszor láthatatlanul gyilkolják egymást, addig a kormány és a főváros éppen ezen a szinten jól együtt tud dolgozni. Gördülékeny az együttműködés a turizmusban és bizonyos jogszabályi kérdésekben (például az Airbnb-s szállások szabályozásában), és normális hangvételű egyeztetések zajlanak általában a Budapest és a kormány közti együttműködési fórumon, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában is. Egy városházi forrás szerint az is mutatja, hogy ezek az ülések mennyire nem szoktak feszültek lenni, hogy egyszer az egyik kormányzati delegált elaludt tárgyalás közben.

A nagypolitikai szinten azonban közben nagyon elmérgesedett a viszony. Az egyik konfliktus akörül forog, hogy vajon a kormány kivérezteti-e Budapestet. A kormány állítja, hogy elegendő pénzt hagynak a fővárosnál a működésre, a Városháza szerint viszont a kormány félrevezető számokat közöl, a megemelt adók és elvonások pedig veszélybe sodorják a járvány miatt amúgy is súlyos gazdasági károkat szenvedett várost. Hasonló vita zajlik az egyik tervezett legnagyobb építési projekt, a Lánchíd felújítása körül. A kormány azt mondja, hogy a főváros tétlenkedése miatt nem indul a beruházás. A Városháza szerint azonban a késlekedés oka az, hogy jól előkészített és korrupciómentes legyen a felújítás, illetve már a kezdetektől arra panaszkodtak, hogy a kormány nem biztosított elég pénzt a projektre.

A konfliktus másik, látványosabb része személyes szinten zajlik. Fideszes politikusok és a kormánypárti újságok folyamatosan azt sulykolják, hogy Karácsony alkalmatlan. Ebbe beszállt maga Orbán Viktor is, aki többször is tett szurkáló megjegyzéseket a főpolgármesterre. Például egy májusi interjúban elméleti embernek nevezte, aki egy bútort sem bír összeszerelni, vagy későn érkezik a disznóvágásra. Egy kormányzati forrás szerint fideszes körökben is felfigyeltek erre, mert nem értették, hogy egy ilyen direkt személyes kritikával Orbán miért emeli fel a saját szintjére Karácsonyt. „De nem látok Orbán fejébe, lehet, hogy az volt a cél, hogy maga jelölje ki a saját ellenfelét” – mondta a forrás.

A kormányzati támadások célja, hogy előkészítsék a következő parlamenti választásoknak a terepet. „A Fideszt nem érdekli a 2024-es főpolgármester-választás egyáltalán, hanem 2022-n keresztül néz mindent” – mondta egy kormányzati forrás, aki szerint a párton belül az az uralkodó nézet, hogy a következő parlamenti választást meg lehet nyerni a vidéki szavazatokkal, tehát nincs szükségük a fővárosra. Karácsony „alkalmatlanságának” sulykolása és a Lánchíd-projekttel kapcsolatos bírálatok pedig a forrás szerint azt a célt szolgálják, hogy a Fidesz mondhassa, „hogy Budapest is nehezen megy nekik, hogy tudnák az országot elvezetni?”

A Karácsony személye elleni kitartó kampány mögött az áll, hogy a Fideszben szinte biztosak abban, hogy ő lesz a miniszterelnök-jelölt 2022-ben. „Ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus a felmérések szerint. Ahogy közeledik a parlamenti választás, úgy fog nőni rajta a nyomás az értelmiségi holdudvartól, külföldről” – mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő, aki szerint Karácsony nem fog tudni nemet mondani erre a nyomásra.

Közben ugyanakkor Karácsony nemcsak a hivatalos nyilatkozataiban, hanem a hozzá közel állókkal folytatott bizalmas beszélgetésekben is tartja magát ahhoz, hogy nem akar miniszterelnök-jelölt lenni. „Ne hülyéskedj” – válaszolta például egy ellenzéki polgármester kérdésére, amikor az egy hónappal ezelőtt megkérdezte Karácsonytól, hogy ő lesz-e a jelölt. A főpolgármester pár hónappal ezelőtt egy régi barátjának is azt mondta, hogy nem indul a jelöltségért. „Beszélt arról, hogy a karaktergyilkosság felőrli az embert, rettenetes teher” – idézte fel a barát, aki szerint Karácsony megjegyezte azt is, hogy nehéz úgy élni családos emberként, hogy „amikor reggel kijössz a házból, akkor ott várnak a paparazzik”.

Városházi források szerint Karácsonyt az alkalmatlanság vádja nem zavarja, ezen még viccelődött is a kollégáival, de azt nehezen viseli, amikor a családján keresztül támadják. Szeptember elején a kormánypárti médiában volt például egy cikk, hogy Karácsony fedősztorinak használja azt, hogy az apja halálos autóbalesete miatt nem szerzett jogosítványt, mert a valódi ok az, hogy többször is megbukott a vezetési vizsgán. „Ez Gergőt személyesen is rettentően megviselte, hogy a halott apjával támadták ilyen stílusban” – mondta egy korábbi munkatársa. (Karácsony szerint a cikk hazugság volt, és bejelentette, hogy perelni fog miatta.)

Karácsony határozott nyilatkozatai és privát kijelentései ellenére az ellenzéki oldalon is vannak, akik azzal számolnak, hogy végül harcba száll a miniszterelnök-jelöltségért. „Látszik, hogy van egy olyan várakozás, amit kevés ember tud rajta kívül kielégíteni” – fogalmazott egy magasrangú városházi forrás, aki szerint emiatt „nehezen tudja elkerülni” Karácsony a jelöltséget.

„Ezekben a hónapokban nyilván ezen kell agyalnia. Legalább annyi érv szól ellene, mint mellette” – mondta egy ellenzéki polgármester, aki szerint az ellenérvek közé tartozik, hogy a 2018-as vereség után egy második kudarcot már nehezen viselne el Karácsony karrierje. A forrás szerint sok minden függ attól, hogy nyerhető lesz-e 2022, és mivel most szerinte „úgy tűnik, hogy igen”, ezért ez az indulás mellett szól. Egy momentumos forrás szerint pedig lehet, hogy az adja meg a lökést Karácsony számára, hogy nem akarja, hogy a DK adja a miniszterelnök-jelöltet, akikkel már amúgy is sok konfliktusa van.

Tetszett ez a cikk? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

A Karácsonyt ismerő források szerint komolyan meg fogja fontolni a dolgot, és hosszú távra előre tekintve hozza majd meg a döntését. Egy, a politikust régóta ismerő forrás szerint Gyurcsány mellett Karácsony az egyetlen az ellenzéki oldalon, aki tud több lépéssel előre gondolkodni. „Van több olyan politikus is, aki ki tud állni elmondani egy beszédet, de kevés olyan van, aki tudja, hogy ebből mi fog majd következni” – mondta a forrás, aki szerint Karácsony ilyen tudatos építkezésnek köszönheti azt is, hogy idáig eljutott.

Karácsony az elsők között szorgalmazta azt még évekkel ezelőtt, hogy az ellenzéki oldalon előválasztás keretében válasszák ki a jelölteket. A főpolgármestert közelről ismerő források szerint a politikus felmérte, hogy ez nemcsak arra lehet alkalmas, hogy összehozza az ellenzéket, hanem személyesen is profitálhat belőle. Hiába nem volt ugyan erős pártszervezet mögötte, magas volt a népszerűsége, és így jó eséllyel tudott indulni egy ilyen nyílt megmérettetésben. Mára az előválasztás elfogadott módszer lett az ellenzéki oldalon, és valószínűleg alkalmazni fogják a miniszterelnök-jelölt kiválasztásában is. Ez pedig ismét előnyt jelentene számára, hiszen – ahogy egy hozzá közel álló forrás fogalmazott – Karácsonyt „nehéz megverni egy ilyen versenyben”. 

A címlapi illusztrációt Murányi János készítette.