Koronavírus: Országos összehasonlításban sokkal jobban áll Budapest, mint tavasszal
Hiába mutatta ezt a kormányzati koronavírus oldal legsajátosabb innovációja, a járványtérkép hétfőn délután, egészen más az aktuális helyzet Magyarországon.
Ez az a térkép, ami kattintásra legfeljebb nagyobb lesz, de nem ad semmilyen plusz információt, nem látszódik rajta, hogy hány aktív fertőzött van megyénként, hány új covidost regisztráltak, mindössze azt osztja meg, hogy tavasz óta összesen hány koronás volt. Meglepő, de ahol sokan élnek, ott március óta több fertőzött került be a statisztikákba.
De ha például a német számítást vesszük alapul, amiben benne van a lakosságszám és figyelembe veszi az új fertőzötteket is (százezer főre vetítve hány új fertőzött volt összesen az elmúlt egy hétben), akkor teljesen más a sorrend:
- Nógrád 156,8
- Vas 151,1
- Győr-Moson-Sopron 129,6
- Szabolcs-Szatmár-Bereg 114,0
- Borsod-Abaúj-Zemplén 113,6
- Heves 107,4
- Budapest 101,7
- Hajdú-Bihar 100,8
A németek 50-nél látnak okot aggodalomra, hétfőn Magyarországon csak Békés megye volt ez alatt, 49-cel. Vagyis a halvány Nógrádnak kellene a legvörösebbnek lennie, ha nem történelmi térképet mutatna be a kormány honlapja.
Ugyanez a helyzet a halálozási adatokkal. A napi jelentésekben továbbra is külön kiemelik, hogyan áll a járványhelyzet Budapesten, hétfőn ez volt a helyzet: az aktív fertőzöttek 31 százaléka, az elhunytak 40 százaléka, a gyógyultak 30 százaléka budapesti. Tavasszal a Fidesz kommunikációjában hangsúlyos szerepet kapott a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő idősotthonokban elhunytak magas száma, Karácsony Gergely felelősségét firtatva.
Május 19-e óta publikál külön adatsort a kormányzati honlap arról, hogy hányan hunytak el Budapesten és hányan vidéken. Akkor 61,67 százalék volt a fővárosi áldozatok aránya, messze magasabb a valós lakosságaránynál. (A teljes lakosságnak csak 18 százaléka él Budapesten.) De ezen az ábrán is látszik, hogy még az összesített adatok alapján is jelentősen csökkent ez arány (41 százalékra).
Még nagyobb a különbség, ha a tavaszi számokat levesszük a statisztikáról. Szeptember elseje óta 98 budapesti és 428 vidéki áldozata volt a járványnak. Az arány: 18,6-81,4.
Vagyis lényegében beállt lakosságarányosra, de úgy, hogy a sűrűbben lakott Budapesten nagyobb az esélye a vírus terjedésének. Bár a kevés teszt miatt ez inkább csak tájékoztató adat, mint a valóságot tükröző, de a regisztrált aktív fertőzöttek között a budapestiek aránya a tavaszi 45 százalékról 31 százalékra csökkent. Ez még mindig magasabb a lakosságaránynál, de a környező országok fővárosi adataihoz képest kifejezetten jónak számít. És a halálozás még ennél is alacsonyabb. Az egy hétre eső igazolt fertőzöttek száma is az utóbbi két hétben már lakosságarányosnak tekinthető a főváros esetében.
Miközben a fővárosok mindenhol kulcsfontosságúak a járvány kezelésében, Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten azt nyilatkozta, hogy lényegében nincs információáramlás a kormány és az önkormányzatok között a járvány ügyében. A főpolgármester a második hullám kezdetekor levélben fordult Orbán Viktorhoz, de a miniszterelnök azzal pattintotta le Karácsonyt, hogy építsen ki megfelelő munkakapcsolatot az operatív törzzsel. Orbán szerint az operatív törzs munkájának eredménye mindenki számára hozzáférhető, így „az önkormányzat, a főváros és a főpolgármester úr számára is”. Csakhogy ezzel a tájékoztatással elég sok probléma van.
Lapunknak is azt erősítették meg, hogy a Fővárosi Önkormányzat semmilyen bővebb információt nem kap az operatív törzstől, mint amit a honlapon bárki megnézhet. Vagyis saját táblázat elkészítése után - átfogó adatsor ugyanis nincs a koronavirus.gov.hu-n - lehet vezetni az új fertőzöttek, az aktív esetek, a gyógyultak és az elhunytak számát.
Szakértők szerint több magyarázata lehet annak, hogy miért alacsonyabbak a második hullámban a fővárosi számok a vidékieknél. Számíthatott az is, hogy Budapesten a második hullám megjelenésekor az országos intézkedésnél hamarabb bevezették a kötelező maszkviselést a tömegközlekedési eszközökön. A korábbi kommunikációnak köszönhetően vidéken talán inkább azt hiszik, hogy a járvány Budapest és a nagyobb városok problémája, kevésbé fegyelmezettek az emberek.
Karácsony az Orbánnak írt levélben sürgette a tesztelőkapacitás növelését, a tanárok ingyenes állami szűrését. Az iskolák állami fenntartásúak, de a fővárosi szociális intézményekben és az önkormányzati fenntartású óvodákban saját költségen kéthetente tesztelik az ott dolgozókat, hogy a tünetmentes, de koronavírussal fertőzötteket is megtalálják. Forrásunk szerint szinte minden esetben intézményenként akad egy 1-2 alkalmazott, akit így szűrnek ki, őket kiemelik, és a népegészségügyi hatósággal együttműködve megkezdik a kontaktkutatást is.
Tavasszal gondot okozott, hogy a kórházakból koronavírus fertőzöttek kerültek vissza az idősotthonokba. Most már csak két negatív teszttel veszik vissza azokat a lakókat, akik két napnál többet voltak kórházban (ez országos szabály), és a biztonság kedvéért őket is izolációs szobában különítik el egy ideig. Az intézmények naponta adnak jelentést arról, hogy hány fertőzött és hány kontaktszemély van, biztosítani tudják-e a megfelelő számú személyzetet, elég fertőtlenítőszer, védőfelszerelés van-e. Ez utóbbiban is sokkal jobb a helyzet, mint tavasszal volt, a védőfelszerelések zöme önkormányzati beszerzésű.