Hszi Csin-ping: Kína felgyorsítja a katonai modernizációját

Kínának fel kell gyorsítania a katonai modernizációját, hogy mielőbb világszínvonalúra fejleszthesse hadseregét – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök abból az alkalomból, hogy Kína 70 éve csatlakozott a koreai háborúhoz.

Az elnök a beszédében azt mondta, 1950 és 1953 között Kína az amerikai agresszióval szemben nyújtott segítő kezet Koreának. „70 évvel ezelőtt az imperialista megszállók az új Kína küszöbénél nyitottak tüzet”, Kína háborút vívott a háború ellen, hogy elejét vegye az erőszakos inváziónak és a győzelemmel békét, megbecsülést szerezzen. „A kínaiak nem fognak bajt keverni, de nem is félnek tőle, álljunk is szemben akármilyen nehézséggel, lábunk nem fog megremegni, hátunk nem fog meghajlani” – mondta.

A kínai elnök feltehetően az Egyesült Államokra tett burkolt utalást, amikor azt mondta: „bármely ország és hadsereg, mindegy milyen erős is volt egykor” a nemzetközi közösséggel szembe szállva azzal szembesül, hogy lépéseit leverik.

„A mai világban egyáltalán nem működőképes semmiféle unilateralizmus, protekcionizmus és a saját érdekeket szélsőséges mértékben előtérbe helyező ideológia, mint ahogyan a zsarolás, a blokád és a szélsőséges nyomásgyakorlás sem” – mondta Hszi, zsákutcának nevezve a hegemóniára való törekvéseket és a zaklatást is, amikkel a kínai fél rendszerint megvádolja az amerikai vezetést.

A kínai hadsereg 1950. október 25-én kezdte el a beavatkozását a koreai háborúban. Az északnyugat-koreai Ondzsongnál legyőzte a dél-koreai erőket, majd visszavonulásra kényszerítette az amerikai csapatokat. A háború egésze alatt kb. 3 millió kínai katona vett részt a harcokban, közülük a nyugati források 400 ezerre teszik a háború áldozatainak számát. A koreai háború volt az egyetlen fegyveres konfliktus Kína és az USA hadereje között.

Az utóbbi időszakban egyre több megfigyelő értékelte úgy, hogy a két ország között nő a fegyveres konfliktus kockázata, mivel Washington és Peking viszonya fokozatosan romlik egy sor vitás kérdés, többek között a koronavírus-járvány, a kétoldali kereskedelem, Hongkong, Tajvan, Kína dél-kínai tengeri területi követelései és a tibeti meg hszincsiangi emberi jogi kérdések miatt. De a katonai összecsapás egyik félnek sem állna érdekében, a kínai nyilatkozatok pedig rendre azt hangsúlyozzák, hogy Peking nem kezdeményezne fegyveres konfliktust, de nem is hátrálna meg, ha erre kerülne sor.

A kínai hadsereg legújabb trükkjeiről nemrég hosszabban is írtunk. (MTI)