Kudarcba fulladt a belarusz ellenzék nagy napja

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Október 26. hétfő a belarusz ellenzék tervei szerint nagy nap lett volna az augusztus elején elcsalt elnökválasztás óta patthelyzetben tengődő országban. A nap, amikorra általános sztrájkot és az ország blokádját ígérték, ellenzéki szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött ellenzéki reményeket. Se blokád, se általános sztrájk nem volt. De a diktátor Lukasenkának ismét szembesülnie kellett azzal, hogy népe jelentős része felett teljesen elvesztette a hatalmát.

Könnygáz és tüntető Minszkben, október 25-énFotó: STRINGER/AFP

Az ellenzék felkészülése a hétfői napra október 13-án kezdődött, amikor Szvjatlana Cihanouszkaja ultimátumot intézett Lukasenkához. Az augusztusi választás összellenzéki jelöltje, aki a hivatalos eredmények szerint a szavazatok alig 10 százalékát szerezte meg, litvániai emigrációjából azt követelte, hogy Lukasenka október 25-én éjfélig mondjon le, engedje szabadon a politikai foglyokat, és vessen véget az országban az erőszaknak.

Nyilván a belarusz ellenzék sem gondolta, hogy az augusztus óta néhány üres gesztuson kívül semmiféle kompromisszumra nem hajlandó Lukasenka két hét alatt mindenben meggondolja magát. Hogy mennyire nem, az október 25-én, a menetrendszerinti minszki tüntetésen ki is derült.

Az utóbbi hetekben a lendületből kicsit veszítő ellenzék ismét több mint 100 000 embert tudott kivinni a belarusz főváros utcáira, és a nagyobb vidéki városokban is voltak kisebb tüntetések. A szokás szerint békés demonstráció a símaszkos karhatalmisták szemei előtt zajlott, akik minden nagyobb útkereszteződésben jelen voltak, lezárták több metrómegállót, és, ahogy az utóbbi vasárnapokon mindig, lekapcsolták a mobilinternetet is.

A hatalmas tömeg ellen Lukasenka fegyveres testületeinek emberei nem léptek fel, de később, amikor a tüntetők már csak kisebb csoportokban voltak jelen az utcán, ezek közül többet is betámadtak. Villanógránátokat és könnygázt is bevetettek, egyes beszámolók szerint még gumilövedékeket is, és a belügyminisztérium bevallása szerint több mint 500 embert őrizetbe is vettek, köztük újságírókat is. Az interneten ismét számtalan videó bukkant fel a brutálisan fellépő karhatalmistákról, ahogy betámadták és igyekeztek lefogni a tiltakozókat.

„A rezsim ismét megmutatta a belaruszoknak, hogy már csak erőszakra képes” – nyilatkozta vasárnap este Litvániából Cihanouszkaja.

Egy ilyen vasárnap után joggal lehetett arra számítani, hogy miután lejár a Lukasenkának adott ultimátum, a hétfő még feszültebb lesz. De hiába nem mondott le és engedte szabadon a politikai foglyokat a diktátor, október 26-án az ellenzéknek nem sikerült beváltania a fenyegetését.

Tüntetők és karhatalom az október 25-i nagy minszki tüntetésenFotó: -/AFP

Pontos számokat a sztrájkolók számáról lehetetlen megtudni, és persze az is biztos, hogy sokan, akik egyébként az ellenzékkel szimpatizálnak, saját megélhetésüket féltve inkább nem csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.

„Persze, hogy támogatom ezt az egészet, de megbeszéltük, és úgy döntöttünk, hogy nem lenne fair a vendégeinkkel, ha bezárnánk”

– nyilatkozta a Guardiannak egy kávézó pincére Minszk belvárosában. Helyszíni beszámolók szerint kétségtelen, hogy sok kisebb-nagyobb magáncégnél nem dolgoztak hétfőn, de a belarusz gazdaság gerincét adó nagy állami vállalatoknál legfeljebb rövid, jelképes munkabeszüntetések lehettek. Pedig amikor a legnagyobb volt az ellenzéki megmozdulások lendülete, ezeknél is volt sztrájk, és még a felbukkanó Lukasenkát is kifütyülték.

Az akkori sztrájkok vezéralakjai közül van, aki kénytelen volt elmenekülni az országból. A megfélemlítés pedig most is működött, egy belarusz emberi jogi szervezet szerint ahhoz a grodnói vegyipari céghez, ahol volt sztrájk, azonnal kiszállt a karhatalom, és több mint 100 alkalmazottat letartóztattak. A nagyobb üzletek is kinyitottak hétfőn, és járt a tömegközlekedés is, ami mindenképpen csalódás az ország blokádját ígérő belarusz ellenzék számára.

Voltak viszont nagy tüntetések hétfőn is. Minszkben felvonultak az egyetemisták és a nyugdíjasok, többek közt egy „nem hallunk, látunk vagy mozgunk jól, de azt kristálytisztán értjük, hogy Lukasenka vesztett” transzparenssel. Akárcsak vasárnap, hétfőn is több tüntetőt letartóztattak.

Ha a lassan három hónapja tartó belarusz konfliktust egy olyan hosszú bokszmeccsként nézzük, amit az fog megnyerni, akinek jobb az állóképessége, egyértelmű, hogy míg a vasárnapi menetet az újra erőt demonstráló ellenzék meg tudta nyerni, a hétfőit elvesztették, mivel nem tudták beváltani a fenyegetéseiket.

Sorfal és tüntető október 25-én MinszkbenFotó: STRINGER/AFP

A patthelyzet így továbbra is változatlan: Lukasenka hatalmon van, de nincs hatalma a belarusz társadalom jelentős része felett, amely több évtized elnyomás után bátran csinál azt, amit csak akar. Közben a háttérben az ország sorsát talán eldöntő nagyhatalmak is mozgolódnak. A múlt héten előbb az orosz hírszerzés vezetője látogatta meg Minszkben Lukasenkát, majd Mike Pompeo amerikai külügyminiszter folytatott telefonbeszélgetést a diktátorral. Egyik tárgyalás részletei sem ismertek, de nem úgy tűnik, hogy sikerült volna bármiféle megoldást találni.

A kemény belarusz tél, és annak hatása a tüntetési kedvre nem az ellenzéknek dolgozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Lukasenkának sikerül majd konszolidálnia a hatalmát. Talán éppen azért, mert az október 26-i kudarc az eddig is kreatív belarusz ellenzéket új tiltakozási formák felé mozdítja el.

(Források: BBC, DW, Guardian)