Ez a szabály mától: csak maszkban diszkózhatsz, de ha van asztal az étteremben, ülve azt művelhetsz, amit nem szégyellsz
2020 november 02., 06:09
Elmagyarázzuk, miért engedi meg az új rendelet, hogy az is maszk nélkül ülhessen az asztalánál az étteremben vagy kocsmában, aki éppen nem eszik vagy iszik
A 444-hez érkezett mailek, chatüzenek és kommentek alapján aránylag sok olvasót zavart az meg, hogy a hétfőtől érvényes járványügyi szabályokat ismertetve miért azt emeltük ki már az erről szóló cikk címében is, hogy “Ez a szabály mától: csak maszkban diszkózhatsz, de ha van asztal az étteremben, ülve azt művelhetsz, amit nem szégyellsz”.
Vagyis azt írtuk, hogy az új szabályok szerint a vendéglátóhelyek asztalánál ülve akkor sem kötelező maszkot viselni, ha a vendég nem eszik vagy iszik, hanem simán csak üldögél.
A zavart leginkább az okozza, hogy a több paragrafusból álló friss kormányrendelet több helyen is azt az alapszabályt mondja ki, hogy a helyben fogyasztható ételt-italt is kínáló vendéglátóhelyeken mostantól mindenkinek, vagyis a személyzet mellett a vendégeknek is maszkot kell hordaniuk, kivéve amikor utóbbiak esznek vagy isznak.
A minket érdeklő szabályozás az új kormányrendelet ötödik paragrafusában található:
Mint a nyitómondatból is kiderül - "Az R 7.§-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:" - a friss kormányrendelet valójában egy korábbi, szeptember 18-ai járványügyi rendelet módosítása-kiegészítése néhány fontos új ponttal.
A kulcsszó a következő mondatban található, nagybetűzéssel külön ki is emeltem:
"(3) A vendéglátó üzletben vendégként tartózkodó személy - a (4) bekezdés szerinti KIVÉTELLEL - köteles (...) maszkot viselni"
Vagyis a paragrafus innentől kezdődő érdemi részében, az említett negyedik bekezdésben azokat az eseteket fogják felsorolni, amik kivételek a maszkviselési kötelezettség alól, vagyis amikor a vendég "nem köteles maszkot hordani".
A bekezdés két ilyen esetet sorol fel az a és b pontban.
Az egyik eset az, amikor, a vendég a vendéglátó üzlet asztalánál ül (a pont), a másik pedig az, amikor a vendéglátóhelyen nem kizárólag asztalnál lehet fogyasztani (hanem mondjuk a pultnál, könyöklőnél vagy csak úgy simán állva), de a maszk ekkor csak az evés-ivás idejére kerülhet le a vendég arcáról, amit a rendelet úgy fogalmaz meg, hogy
"ha a vendéglátó üzletben az ott megvásárolt étel, illetve ital elfogyasztása nem csak asztalnál ülve történhet, kizárólag az étel, illtve az ital elfogyasztásának időtartama alatt".
Az a.) pont végén található "vagy"-is egyértelművé teszi, hogy a maszkhordás alóli mentességhez elegendő az, ha a vendég asztalnál ül, olyankor nem kell annak is teljesülnie, hogy éppen egyen vagy igyon is.
Miért érdekes ez egyáltalán?
A rendelet helyes értelmezése életbevágó a helyek tulajdonosainak, hiszen a jogszabály őket teszi felelőssé a vendégeik szabálykövető viselkedéséért. Ha bárki hibázik és lebuknak, a helyet kapásból bezárhatják elvileg akár egy évre is és 100 ezer és egymillió forint közötti bírságot is kiszabhatnak.
A dolog a vendégek szempontjából is fontos, mert a jelen helyzetben hiába tűnik igen felelőtlen viselkedésnek egy emberekkel teli, zárt szórakozóhelyen asztalnál ülve, maszk nélkül beszélgetni, az érvényes jogszabály ezt lehetővé teszi.
Ennek a paragrafusnak a fényében viszont nem igazán érthető, hogy mi volt a kormány szándéka ezzel a rendelettel. A szigorítás elrendelésekor lényegében azt az üzenetet kommunikálták, hogy "szigorítunk, mostantól a vendéglátó- és szórakozóhelyeken mindenkinek kötelező lesz maszkot viselnie." De a tényleges rendelet alapján a helyzet az, hogy ez közel sem igaz. Az éttermekben eszerint lényegében semmi sem változik, az asztalnál történő fogyasztásra alapozó egyéb szórakozóhelyeken, kocsmákban, bárokban, kávézókban és büfékben sem igazán sok, ezeknél a változás a pultnál fogyasztókat és az ott éppen sorbanállókat érinti. Komoly változást a rendelet a zenés-táncos helyeken, a talponállókban, stadionok, rendezvények, irodaházak és színházak büféiben, kiskocsmákban és más álldogálós helyeken hozhat.
A rendelet úgy tesz, mintha a vírus továbbadásának szempontjából alapvető különbség lenne az álló és az ülő testhelyzet között. Bár nyilvánvaló, hogy egy álldogálós helyen a vendégek fizikailag közelebb kerülhetnek egymáshoz, mint asztalnál ülve, a másfél méteres védőtávolság jellemzően az utóbbi esetben sem szokott meglenni.