Egyetlen, közös listára tereli a Fidesz az ellenzéket

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Szerdára virradó éjszaka beterjesztette a parlamentnek a választási törvény módosítását az igazságügyi miniszter. A Fidesz-KDNP kétharmados többségével könnyen a saját igényei szerint módosíthatja a választás szabályait. 

2011-ben teljesen átírták a törvényt, akkor szűnt meg az 50 százalékos részvételről szóló előírás, törölték el a területi listákat és a második fordulót is. Akkor alakult ki az a kényszerhelyzet, hogy nem lehet a második fordulót megvárni pártközi szövetségekkel, és ez rettenetes vitákhoz és botrányokhoz vezetett a 2014-es és 2018-as választáskor is az ellenzéki oldalon.

A mostani változtatás leglátványosabb része, hogy szigorítják a lista állítására szabott feltételeket. Eddig elég volt 27 egyéni jelöltet indítani (legalább 9 megyében és Budapesten) ahhoz, hogy egy párt listát állíthasson. A kormány most 50 egyéni jelöltre emelné a beugrót. 

Mivel összesen 106 egyéni körzet van Magyarországon, ha az ellenzéki pártok nem akarnak egymás ellen jelölteket állítani, ahogy ebben idén nyáron már megállapodtak, akkor a törvénymódosítás után legfeljebb csak 2 listát állíthatnak. Amíg 27 egyéni jelölt volt a beugró, addig elméletben 3 ellenzéki lista is lehetséges lett volna úgy, hogy egyéniben a pártoknak ne kelljen versengeniük egymással.

Tavaly óta leginkább azon ment a vita az ellenzéki oldalon, hogy 1 vagy 2 ellenzéki lista legyen. A 2 lista mellett érvelők szerint jobb lett volna az MSZP-DK-t és az LMP-Jobbik-Momentum csoportot külön listán indítani.

Technikailag a 2 listás változat továbbra is kivitelezhető tehát, de nagyon megnehezíti a lehetőséget a törvénymódosítás. Teljesen ellehetetlenítené ugyanis az előválasztás megszervezését, ha fele - fele arányban kellene osztoznia a két listát állító tömbnek a jelölteken, ráadásul az előírt földrajzi előírásokat is figyelembe kellene venni. Ezt csak előre kialkudott felosztással lehetne teljesíteni, holott teljesnek látszik az ellenzéki konszenzus abban, hogy a jelölteket előválasztásokon kellene kiválasztani.

Vagyis a mostani módosítás egyértelműen abba az irányba tolja a politikusokat, hogy az ellenzéki pártok egyetlen, közös listát állítsanak. 

Pont ebbe az irányba mentek

Eddig az ellenzéki pártok nem egyeztek meg hivatalosan abban, hogy hány listát állítsanak a 2022-ben várható választáson, de a pártok vezető politikusai szerdán azt mondták lapunknak, hogy nagyon közel álltak már az egylistás koncepció elfogadásához. 

Az MSZP és a DK kezdettől az egyetlen lista mellett voltak, mostanra pedig az LMP és a Párbeszéd is magáévá tette a koncepciót. Belső viták inkább csak a Jobbikban és a Momentumban maradtak, de a teljesen közös indulást ez a két párt sem zárta ki, sőt, az utóbbi hónapokban ott is inkább hajlottak az egy lista elfogadására. 

Vagyis első ránézésre a Fidesz a legújabb ötletével nem tett keresztbe az ellenzéki terveknek. Sőt, egyesek meglátása szerint még fel is gyorsíthatja a viták lezárását, hiszen nehezebben érvelhetnek mostantól a több lista mellett hívei. 

Akkor hol itt a csapda?

Ezt találgatják most sokan az ellenzéki oldalon. Mert azt senki sem gondolja, hogy a Fidesz azért módosítja a választási törvényt, hogy az ellenzék könnyebben túl legyen a listáról szóló belső vitán.

  • Azt mérték, hogy a két vagy a három lista veszélyesebb a Fideszre nézve? 

Ez a feltételezés merült fel egyesekben, főleg azokban, akik eleve ellenezték a teljesen közös indulást az ellenzéki oldalon. Csakhogy az összes ellenzék által ismert közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a Fidesz leváltását óhajtó szavazók elsöprő többsége a teljes összefogást támogatja, és a 2019-es önkormányzati választás is azt mutatta, hogy minél szélesebb az összefogás, annál nagyobb az esély az ellenzéki győzelemre. Úgyhogy ezt a magyarázatot a legtöbben erős kétkedéssel fogadják az ellenzéki oldalon.

Ennek a magyarázatnak egy változatát említette Török Gábor politológus egy szerdai interjújában, amikor arról beszélt, hogy miután Orbán Viktor meghirdette, hogy az ellenzék egy "kolbász", most törvényi erővel kikényszerítik, hogy tényleg olyan legyen.

  • Megmutatják, hogy bármikor megváltoztathatják a játékszabályokat?

Az mindenképpen egy hadüzenettel felérő gesztus a kormány részéről, hogy előzetes egyeztetés nélkül, teljesen váratlanul, a járvány miatt egyébként is rendkívüli helyzetben belenyúlnak a választási törvénybe. Érettebb demokráciákban eleve nem szokás széles konszenzus, azaz az ellenzék bevonása nélkül variálni a választás szabályain - sőt, a választási rendszer alapvető szabályai általában tabunak számítanak.

Azzal, hogy a kormányoldal belenyúl a rendszerbe, azt üzeni, hogy kár stratégiákat építeni, nehéz kompromisszumokat összehozni összefogásról, előválasztásról, bármiről, mert a szabályok képlékenyek, és a kormányoldal nem fog hezitálni beléjük piszkálni, ha az érdekei úgy kívánják. 

Gulyás Gergely például október 22-én ígérte meg, hogy érdemben már nem nyúlnak a választási törvényhez, erre november 10-én éjfél előtt néhány perccel máris itt egy módosító, ami alapjaiban határozza meg az ellenzék lehetséges stratégiáját. Gulyás azon az októberi sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy egy évvel a választás előtt már nem lehet hozzányúlni a választási törvényhez, ám ezt is csak egy törvény írja elő, és mint látjuk, a Fidesz az alkotmányt is kész néhány havonta átírni, ha a napi érdeke azt kívánja. 

  • A Kutyapártra és a többi kis pártra céloznak?

A feltételezés szerepel a Political Capital elemzésében, és ellenzéki politikustól is hallottuk, hogy talán ez motiválhatja a Fideszt. Az ellenzéki összefogásokból rendre kimaradó Kétfarkú Kutyapárt ugyanis bejelentette, hogy 2022-ben saját listát akarnak, viszont megelégednének azzal, hogy csak 30 helyen indulnak el egyéniben, és ezeket a helyeket igyekeznek úgy kiválasztani, hogy a lehető legkevesebbet ártsanak vele az ellenzéki összefogásnak. Ha viszont már több mint ötven helyen lesznek kénytelenek egyéni jelöltet állítani a saját listához, akkor sokkal több körzetben vehetnek el néhány százalékot az összellenzéktől. 2018-ban például Szél Bernadett meg tudta volna verni egyéniben fideszes ellenfelét, ha a Kutyapártra szavazóknak csak a harmada inkább őt választja. 

A Fidesz megtanulhatta, hogy sokszor néhány száz szavazaton múlik a győzelem egy kiélezett versenyben, úgyhogy érdemes szaporítani a jelöltek számát. Mivel a pártok létezése azon múlik, hogy kapnak-e állami támogatást, és ehhez listán legalább 1 százalékot kell elérniük, ezért az összefogásból kimaradók mindenképpen szeretnének listát állítani. 

Egy 2017-ben hozott törvény szerint ráadásul az 1 százalék alatt teljesítő pártoknak vissza kell adniuk a kampányra kapott állami támogatásokat. Ha a Kutyapárt mellett a Szanyi Tibor-féle Iszomm, vagy a volt Jobbik alelnök által alapított Volner Párt, vagy a későbbiekben feltűnő további kis pártok életben akarnak maradni 2022 után is, akkor eleve jóval több jelölttel kell majd kiállniuk, mint az eddigi szabályok alapján következett volna, és így még több helyen lesz esély néhány százalékpont lemorzsolására az összellenzéki jelölttől. 

Ez még csak a kezdet?

Az ellenzéki politikusok legáltalánosabb várakozása az, hogy egy további körben még alakítanak valamit a választási szabályokon, és akkor derül majd csak ki, hogy a Fidesz miért erőlteti rájuk most az 1 listás változatot.  Az ellenzéki politikusok többsége arra számít, hogy egyéni képviselői indítványként, vagy egy újabb kormányzati törvénymódosítással a Fidesz még tovább bonyolítja a helyzetet.

Most végigmegy a balhé a sajtóban, hogy piszkálják a választási törvényt, és mire jön a feketeleves, addigra már kevésbé lesz érdekes az egész sztori, vélekednek több pártból többen is. 

Az NVI (akkori) elnöke a 2018-as pártlistákat mutatja.Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Lehetségesnek tartják, hogy a pártfinanszírozási szabályokat módosítgatják úgy, hogy nagyon hátrányos legyen a közös indulás; vagy éppen megtiltják, hogy a közös listán induló pártok külön frakciót alakítsanak, és saját állami támogatáshoz jussanak a választás után. Utóbbi szinte az ellenzéki pártok önállóságának végét jelentené, és olyan dilemmákat rakna az ellenzékre, amelyek óriási összeveszésekkel fenyegethetnének. 

Fotózni lehet

A választási törvény módosítása rengeteg apróbb technikai változtatást rejt még magában, ezek közül néhány különösen aggasztja az ellenzéket:

  • Lehetővé teszi a törvény, hogy magáncélra a választók lefotózzák a szavazólapjukat. 

A fotózás tiltását eddig sem lehetett igazán betartatni, hiszen a választófülkében senki sem látja a szavazót, ám a törvény legalább elvi szinten elrettenthette azokat, akik pénzt vártak vagy ígértek szavazatokért, hiszen fotóval tudja a választó legkönnyebben bizonyítani, hogy úgy szavazott, ahogy azért megfizették. A fotózás legalizálásával az utolsó elrettentő szabály is megszűnik, említették többen is az ellenzéki képviselők közül. 

  • Korábban kell intézni az átjelentkezést.

Eddig a vasárnapi választás előtti pénteken, 16 óráig lehetett kérni az átjelentkezést, vagyis jelezni, hogy valaki nem a hivatalos lakóhelyén szavazna. Az új szabály szerint ezt már 9 nappal a választás előtt meg kell tenni 2022-ben. Az ellenzéki oldalon ezt is a Fidesznek kedvező módosításnak tartják néhányan, mert inkább fiatalabbakra, például a diákokra jellemző, hogy másik településen élnek, mint ahová be vannak jelentve, és éppen ez a réteg kevésbé fideszes, mint az idősebb korosztály. 

Közösen tiltakoznak

Az ellenzéki pártok közös közleményben tiltakoznak a kedd este bejelentett alkotmánymódosítások és a választási törvény átírása ellen. Szerintük különösen cinikus a Fidesztől, hogy akkor hoz alapvetően fontos törvényeket, amikor a tiltakozás lehetőségét a járványveszély erősen korlátozza, hiszen nem lehet tüntetni, aláírást gyűjteni ellenük.