Cummings megy: rettenetes légkör, férfiklubhangulat, elégedetlen menyasszony és hát mögé dobott kézigránát

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Hiába a tomboló járvány és a brexit fenyegető közelsége, a brit közvéleményt egyetlen dolog foglalkoztatta igazán a hétvégén: hogyan romlott meg annyira Boris Johnson miniszterelnök és főtanácsadója, Dominic Cummings viszonya, hogy szakítás legyen a vége. 

A szombati brit lapok címoldalaiFotó: PAUL ELLIS/AFP

Cumming jelentőségét a brit közéletben aligha lehetne túlbecsülni: ő volt a kampányigazgatója az euróellenes Britain for Sterling kampánynak, majd évekkel később a brexit-népszavazáson az elszakadáspárti Leave-kampány stratégiai vezetője lett. (Ezt a történetet dolgozza fel a Brexit: The Uncivil War című film is, amelyben Cummings figuráját Benedict Cumberbatch alakítja.) Idővel Johnson tanácsadója lett, segített neki megszerezni a pártelnökséget, és ezzel a miniszterelnökséget is, utána pedig rendkívül sikeres kampányt vitt a 2019-es választáson, jelentős többséghez juttatva a konzervatívokat a brit parlamentben. 

Cummings egyáltalán nem keresi a nyilvánosságot, a háttérből szeret irányítani, és a beszámolók szerint kifejezetten nem zavarja, ha rossz körülötte a hangulat, feszült a légkör. Kinevezésekor sokan épp ezért úgy vélték, hogy a népszerűségére rendkívül érzékeny és hiú Johnson mellett ő lesz majd az, aki átviszi a kormányon a népszerűtlen döntéseket. 

Cummings a mai napig nem tagja a Konzervatív Pártnak, és szerepfelfogásáról sokat elárul az első fotó, amin a frissen miniszterelnöknek megválasztott Johnson mögött látható. Johnson 2019 július 24-én vonult be a Downing Street 10-be, hogy átvegye a miniszterelnökség irányítását. Cummings hátul, a sarokban áll, egy szürke pólóban, ezzel is jelezve, hogy ő nem tagja az establishmentnek, sőt, épp azért jött, hogy felkavarja az állóvizet. 

Cummings a sarokban.Fotó: STEFAN ROUSSEAU/AFP

A brit politikában hagyományosan fontos szerep a miniszteri tanácsadó. A minisztériumi adminisztrációkban közszolgaként dolgozó, pártfüggetlen szakértők segítik az egyes kormánytagok munkáját, ami egyfelől persze biztosíthatja a kormányokon átívelő szakmai munkát, másrészt viszont a minisztereknek igénye lehet olyasvalakikre is, akikkel politikailag is egy oldalon állnak. Ezt a szerepet töltik be az informálisan kinevezett tanácsadók, akiknek jelentős befolyásuk tud lenni egy-egy kormánytagra, miközben sokszor nem világos, hogy mi is pontosan a szerepük, hol állnak a hierarchiában, milyen felelősséggel és jogkörökkel rendelkeznek. 

A most kirobbant botrány után azt feszegeti a Financial Times, hogy régi, sokakat zavaró probléma ez a brit közéletben, és Cummings megmutatta, hogy mire is lehet képes egy tanácsadó, ha tényleg élni tud befolyásával a színfalak mögött. 

Rettegtek tőle

Johnson kinevezése után Cummings hatalmas lendülettel érkezett meg a Downing Streetre. A beszámolók szerint radikális változásokat ígért például a média kezelésével, illetve az általa mélyen megvetett közszolgákkal kapcsolatban is. Ráadásul nem egyedül érkezett, követték a miniszterelnökségre régi szövetségesei, akikkel még a Leave-kampányt vitték végig, köztük Lee Cain, aki a múlt hétig Johnson kommunikációs igazgatójaként dolgozott, és most szintén távoznia kellett. 

A beszámolók szerint a konzervatív politikusok megvetéssel vegyes aggodalommal figyelték Cummings térnyerését. Ő pedig keményen irányított, aki nem tette azt, amit mondott, gyorsan lapátra tette. Cumminsgot nevezték már sötét úrnak (dark lord) épp úgy, mint egy karrierista pszichopatának, és jó páran panaszkodtak a brit sajtónak arra, hogy stábja rettenetes légkört teremtett a miniszterelnökségen. 

A Financial Times szerint Cummings ötlete volt az is, hogy a brit kormány zsarolja meg az alku nélküli kilépéssel Brüsszelt, hogy ezzel jobb megegyezési lehetőséget érjenek el. Szintén hozzá köthető az ötlet, amikor megpróbálták a brexit-szavazások idején öt hétre felfüggeszteni a brit parlament működését, amit hatalmas felháborodással fogadtak a konzervatív képviselők is. Szinén Cummings volt amögött, amikor kizártak 21 olyan képviselőt a pártból, akik nem értettek egyet a kormány brexit-stratégiájával. 

A Brüsszellel szembeni stratégiája azonban nem jött be: bár az EU-nak is fájna, ha a britek megegyezés nélkül távoznának, de a brit gazdaságnak vélhetően még jobban, ezért a zsarolásból nem lett semmi, és még mindig nem látni, hogyan fogja a londoni kormány feloldani a patthelyzetet. Ráadásul Cummings szándéka az volt, hogy az idei évet már az északi, elmaradottabb régiók gazdasági teljesítményének fellendítésével fogják tölteni, de a járvány elsöpörte a tervet. 

Telefon a királynővel és a menyasszonnyal

A brit sajtóban megjelent elemzések és belső források alapján írt riportok egyetértenek abban, hogy Cummings idén tavasszal eshetett ki végleg Johnson kegyeiből: májusban országos botrány lett abból, hogy kiderült, Cummings a márciusi lezárások idején a kormány korlátozásait semmibe véve 400 kilométert autózott lázas felesége és négyéves fiuk társaságában Londonból Durhambe. Cummings ráadásul nem volt hajlandó elnézést kérni a britektől, hanem pár nap után egy nagyon furcsa hangulatú interjúban magyarázkodott. 

Ahhoz azonban, hogy Cummings végleg körön kívülre kerüljön, még hónapoknak kellett eltelnie, és a brit lapok szerint nagy szerepe volt ebben Johnson menyasszonyának, Carrie Symondsnak, illetve Cummings legközelebbi bizalmasának, Lee Cainnak is. 

A konzervatív, a kormány működését jól ismerő The Times hétvégén nagyon részletes riportot közölt a szakítás történetéről. A forrásaik által elmondott részletek alapján még pár nappal korábban sem volt egyértelmű, hogy Cummingsnak mennie kell, és villámgyorsan eszkalálódott események vezettek a döntéshez. A lapnak név nélkül nyilatkozó források elmondása szerint Johnson szerda délután irodájában fogadta a kommunikációs igazgatójaként dolgozó Lee Caint, és egy esetleges előléptetésről tárgyalt vele: a miniszterelnök azt tervezte, hogy Cummings közeli szövetségesét kabinetfőnöknek nevezi ki. A kinevezés terve már kedd este kiszivárgott a sajtóban, és a kormányban sokan voltak, akik felháborodva fogadták az ötletet.

Johnson és Cain megbeszélése egy ponton megszakadt, mert a királynő kereste telefonon a miniszterelnököt. A szokásoknak megfelelően II. Erzsébet hetente egyszer fogadja az aktuális kormányfőt, hogy az ország ügyeiről beszéljenek, a járvány miatt viszont ez mostanában telefonon történik. Cain kiment a szobából, és mire visszatért, világossá vált számára, hogy nem lesz semmi az előléptetéséből. A Times forrásai szerint ugyanis Johnson nemcsak a királynővel, de a menyasszonyával is beszélt közben, és Carrie Symonds nagyon vehemensen ellenezte a kinevezést. 

Boris Johnson és Carrie SymondsFotó: CHRIS JACKSON/AFP

Az események ezután gyorsultak fel igazán, és 48 óra múlva már se Cain, se Cummings nem volt a posztján. Csütörtök este még csak az szivárgott ki, hogy Cummings az év végén távozhat a főtanácsadói posztjáról, amit ő azzal kommentált a brit sajtóban, hogy eleve ez volt a terve, de délután behívatta őt és Caint a miniszterelnök, és estére kiderült, hogy azonnal menniük kell. Péntek este pedig megszülettek a rögtön híressé vált felvételek, ahogy Cummings papírdobozt szorongatva kisétált a Downing Street 10 ajtaján.

A találkozóról kiszivárgott részletek alapján Johnson azzal vádolta Cummingst és Caint, hogy ellene szervezkedtek: olyan tájékoztatást adtak a miniszterelnökség dolgozóinak, ami ellentétes volt Johnson, illetve menyasszonya, Carrie Symonds szándékaival. Johnsonnak állítólag még bizonyítékai is voltak ilyen üzenetekről. 

De a lapoknak nyilatkozó források szerint a Johnsonnak már enélkül is elege volt:  Cummings rendszeresen úgy viselkedett, mint akinek a miniszterelnök sem parancsolhat. Nem fogadta Johnson hívásait, volt, hogy napokon át nem volt elérhető, és egy súlyos szivárogtatás vádja alól sem tudta még tisztázni magát. 

Október legvégén Johnson azután jelentette be, hogy a járvány miatt négy hétre ismét lezárják az országot, hogy előző nap már kiszivárgott a sajtóba, hogy erre készül, pedig a Times forrásai szerint ekkor még nem született döntés. Mindenesetre miután a brit lapok már kész tényként írtak a lezárásról, Johnson lépéskényszerbe került, és hétvégén be is jelentette a korlátozást. A lap a szivárogtatás mögött Cummingsot sejtik, de a nyomozás még nem zárult le a miniszterelnökségen. 

A vulkán gyomrában

A szakításról szóló beszámolókban visszatérő elem, hogy a brit miniszterelnöki kabinetben a kezdetek óta nagyon súlyos belső konfliktusok és hatalmi harcok zajlottak. Az egyik oldalon a Leave-kampányt sikerre vivő Cummings és emberei, elsősorban maga Cain, míg a másik oldalon azok a konzervatívok, akik egész másmilyen kormányzást vártak volna Johnsontól. 

A Times riportja szerint ezt az álláspontot képviselte például Johnson menyasszonya, Symonds mellett Allegra Stratton is. Stratton egykori tévériporter, jelenleg Johnson sajtószóvivője, és kinevezése óta nagyon súlyos csatákat vívott Cainnel. A riport szerint Symonds és Stratton is úgy gondolta, hogy Johnsonnak vissza kéne térnie ahhoz a konszenzuskereső, visszafogottabb politikához, aminek köszönhetően kétszer is főpolgármesterré választották az amúgy hagyományosan balra húzó Londonban. 

Ennek viszont nyilvánvalóan akadálya volt a rendkívül konfrontatív Cummings. Akinek sorsát tudtán kívül, de talán épp saját szövetségese, Cain pecsételhette meg: a kommunikációs igazgató októberben írt egy összefoglalót a miniszterelnöknek arról, hogy miért megy olyan nehézkesen a járvány okozta válság kezelése. Ugyan a koronavírus a világ összes kormányát nehéz helyzetbe hozta, de a brit kormány a többiekhez képest is látványosan szenvedett: pár nap különbséggel születtek egymásnak teljesen ellentmondó döntések, és több esetben is kénytelenek voltak  180 fokos fordulatot venni. A brit sajtó és a közvélemény pedig egyre nagyobb felháborodással szemlélte a bénázást. 

Cain jegyzete szerint az egyik fő probléma, hogy nem volt egy központi alakja a járványkezelésnek, aki összefogta volna a különböző szereplők munkáját, és egységes mederben tudta volna tartani a kormány intézkedéseit. Ugyan a jegyzet nem tartalmazott neveket, de világos volt, hogy Cain többekkel szemben fogalmazott meg kritikát, és Johnson titkára, a kormány közpolitikai vezetője, illetve a konzervatív párt vezetője mellett ezek a szavak utalhattak Cummingsra is. 

Dominic Cummings (balról) és Lee Cain 2019 decemberébenFotó: ADRIAN DENNIS/AFP

Az ötlet mindenesetre megtetszett Johnsonnak, aki a közelmúltban többször próbált már magának kabinetfőnököt találni, de többen is épp azért utasították vissza, mert közölték, hogy nem hajlandóak Cummingsszal egy légtérben dolgozni. Köztük volt az egykori belügyminiszter, Sajid Javid, akit a brit lapok szerint épp Cummings szorított ki a kormányból, illetve David Cameron egykori pártelnöke, Lord Feldman, aki szintén a főtanácsadó személye miatt mondott nemet. 

Ezután jutott arra Johnson, hogy akár Cain maga is betölthetné ezt a posztot, ami részben amúgy is fedésben volt az addigi kommunikációs vezetői feladataival, másrészt pedig amikor Johnson koronavírusos volt, Cain volt az, aki egyben tartotta a miniszterelnöki hivatalt. 

Látszólag sínen volt Cain előléptetése, de közben a háttérben komoly erők munkálkodtak ellene: a Times forrásai szerint Cain eleve felháborodva fogadta, amikor Johnson Allegra Strattont nevezte ki szóvivőnek, aki állítólag azzal vette le a lábáról a miniszterelnököt, hogy egy júliusi vacsorán azt mondta Johnsonnak, hogy egykor a legnépszerűbb politikus volt az országban, és szívesen segítene neki, hogy ez ismét így legyen. Az egykori tévés riporternő ekkor a pénzügyminiszter, Rishi Sunak tanácsadója volt, és a miniszter népszerűsége meredeken ívelt felfelé. 

Miután kinevezték Strattont, Cain ott próbálta meg gáncsolni a nő munkáját, ahol tudta, de ekkor még fogalma sem lehetett arról, hogy Stratton közben sokkal komolyabb csapást készít elő: november elején Johnson és menyasszonya együtt ebédelt Strattonnal, és amikor a miniszterelnök felvetette, hogy Cain lehet a kabinetfőnöke, mindkét nő határozottan közölte, hogy ez rossz ötlet.

Számos érvet felhoztak, például hogy Cain és Cummings tehet arról, hogy a kormány viszonya ennyire megromlott az emberekkel, vagy azt, hogy a két férfi pont azt a macsó kultúrát testesíti meg a miniszterelnökségen, ami miatt sok fiatal nő nem érzi jól magát a munkahelyén. A brit politikai viszonyokra jellemző, hogy az ebéden elhangzottak híre hamar Cain fülébe jutott, aki válaszul benyújtotta a lemondását, de Johnson ekkor még nem nem fogadta el. Nem sokkal később az épp csak kinevezett Stratton is távozni akart, de Johnson őt is meggyőzte, hogy maradnia kell, mert az országnak szüksége van rá a járvány idején. 

A rákövetkező időszak rendkívül feszült volt a Downing Streeten, volt, aki egy kitörni készülő vulkánhoz hasonlította a helyzetet. Végül Johnson tényleg felkérhette Caint a kabinetfőnöki posztra, bár hogy pontosan milyen körülmények között, arról megoszlanak a vélemények: Cain szövetségesei szerint a kommunikációs vezető ragaszkodott hozzá, hogy Symonds is adja áldását a kinevezéséhez, míg Cain ellenfelei szerint a férfi nem kapott konkrét ajánlatot, csak általánosságban beszéltek erről. Mindenesetre a felkérés híre kiszivárgott a sajtóhoz (Cain támogatói és ellenfelei kölcsönösen egymást vádolják a szivárogtatással), és kitört az említett vulkán: több miniszter és számos kormánypárti képviselő is felháborodott, a legtöbben úgy látták, hogy épp Cummings készül még nagyobb befolyásra szert tenni a kormány fölött. 

A felháborodás annyiban nem volt meglepő, hogy Cummings és Cain nem sokat tettek azért, hogy megkedveltessék magukat, összeszedni is nehéz lenne, hány ember életét keserítették meg, jó páran voltak, akik miattuk szorultak ki a kormány közeléből, miközben saját embereikkel töltötték fel a miniszterelnökséget. 

A kirobbant botrány hatására világossá vált, hogy Cain végül nem lesz kabinetfőnök, és bejelentette, hogy év végén távozik a kommunikációs igazgatói posztról is. Szövetségese elmaradt kinevezése miatt Cummings is tiltakozni próbált, de végül hét végére eldőlt, hogy mindkettejüknek mennie kell a kormány közeléből. 

Az eldobott kézigránát

Cummings és Cain távozásával sokan arra számítanak, hogy átalakulhat Johnson kormányának összetétele és fő üzenete is: a The Times információi szerint Johnson arra készülhet, hogy „újraindítja” a kormányát, és egy zöldebb, liberálisabb, nemzetközileg elkötelezettebb irányba szeretne elmenni. Az biztos, hogy az amerikai választás eredménye miatt Johnson lépéskényszerbe kerülhetett, és hirtelen sokkal fontosabbá vált Londonnak, hogy ne megkötött alku nélkül hagyják el az Európai Uniót, ezt pedig a Leave-tábor két prominens figurájával nem tudta volna elérni. 

Arról azonban szó sincs, hogy a két tanácsadó távozásával garantált lenne, hogy csillapodni fognak a kedélyek: konzervatív források szerint a pártban már sokan morognak, mert a Cummingsszal való szakítás megmutatta, hogy a menyasszonynak, Symondsnak milyen jelentős szerepe lehet a miniszterelnök döntéseiben, és ezt sokan nem nézik jó szemmel. 

Az is biztos, hogy a viharosra sikerült szakítás az utolsó dolog volt, amire Johnson vágyott: a brit lapok kiemelten foglalkoztak a történtekkel, nagyon hosszú riportok születtek arról, hogy a színfalak mögött hogyan küzdött a kormányzati befolyásért pár tanácsadó, illetve a miniszterelnök menyasszonya. Ez pont nem az az üzenet, amit a népszerűségét stabilizálni akaró Johnson közvetíteni akart.

A meglehetősen fordulatossá vált hétvége után a Financial Times már arról írt, hogy vannak konzervatív képviselők, akik szerint a miniszterelnökség közelében lévő nők arattak győzelmet az addig meghatározó férfiklubhangulat felett. Az is borítékolható, hogy a háborúnak nincs még vége, a brit sajtóban máris megindult az üzengetés és a szivárogtatás, és ez vélhetően még egy jó darabig menni is fog, azaz Johnson reménye a gyors és minél kevésbé hangos szakításról egyelőre szertefoszlani látszik.

Ráadásul lehet tudni, hogy Cummings szenvedélyes blogíró, korábban már számos rendkívül hosszú bejegyzésben ment neki azoknak, akikkel éppen problémája volt, ezért sokan számítanak arra, hogy hamarosan újabb poszttal jelentkezik majd, amelyben esetleg már a miniszterelnököt sem kíméli. 

A brit üzleti lap szerint amúgy jól hangzik ugyan a nemek harca közötti üzenet, de nem érdemes túl sokat belelátni: rengetegen voltak a konzervatív pártban képviselők és befolyásos támogatók, akiknek már régóta elege volt Cummings húzásaiból, és végre valódi kormányzást akartak látni. 

Allegra StrattonFotó: David Cliff/NurPhoto via AFP

A következő hónapok egyik nagy nyertese Allegra Stratton lehet, aki hamarosan amerikai mintára napi sajtótájékoztatókat tart majd a kormány döntéseiről, és állítólag alapvetően készül megreformálni a kormány kommunikációját, egy jóval visszafogottabb és konzervatívabb megközelítéssel. A brit lapok szerint a következő év elején pedig egy nagyobb kormányátalakítás következhet, szintén e megfontolások mentén. 

Ehhez persze még Dominc Cummingsnak is lehet pár szava: a Times újságírójának Cummings egyik volt kollégája azzal a példával személtette a volt főtanácsadó hangulatát, hogy kedvelt mozdulata lett, hogy úgy tesz, mintha kibiztosítana egy képzeletbeli kézigránátot, és miközben kisétál az ajtón, a háta mögé dobja azt.