Csinálná a forradalmat

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Másfél éve - felsorolni is nehéz, nem csak elképzelni, de egy még mindig zajló amerikai elnökválasztási hercehurcával, egy pusztító világjárvánnyal, a Donald Trump elleni alkotmányos vádemeléssel, és a fenyegető amerikai-iráni háborúval ezelőtt - a világ még éppen egy nukleáris konfliktus lázában égett. 2019 februárjában Donald Trump éppen második csúcstalálkozójára készült Észak-Korea diktátorával, Kim Dzsongunnal, amikor, öt nappal a hanoi csúcs előtt tíz, játékpisztolyokkal és vasrudakkal felfegyverzett ember lerohanta Észak-Korea madridi nagykövetségét.

Észak-Korea madridi nagykövetségének bejárata. 2019. február 22-én tíz, felfegyverzettnek tűnő támadó hatolt be az épületbe, ahonnan talán még egy, a diplomáciai üzenetek dekódolására használt számítógépet is ellophattak.Fotó: Google Street View

Három hétre rá a spanyol lapok már titkosszolgálati akcióról írtak. Az El País a CIA érintettségéről írt, az El Mundo a dél-koreai kormány érintettségét is felvetette, a spanyol nyomozóhatóságok pedig úgy vélték, hogy a behatolók az FBI-jal is kapcsolatban állhattak. A titkosszolgálati akció gyanúját erősítette, hogy a támadók magukkal vitték a követségről a titkosító berendezéseket, melyek feltörésével dekódolhatóvá váltak az északi diplomaták és hírszerzők rejtjelezett üzenetei is. A Washington Post mindeközben saját értesülései alapján azt írta, hogy egy Csollima Polgári Védelem nevű rejtélyes szervezet áll az akció mögött. Egy spanyol bíróságon ekkor amerikai, dél-koreai és mexikói állampolgárokként azonosították a támadókat, akik ellen elfogató parancsot is kiadtak.

"Mexikói állampolgárt vádolnak a betöréssel Észak-Koreai spanyolországi nagykövetségére" - látta a főcímet a tévéhíradóban Suki Kim koreai-amerikai írónő, a Nélkületek mi nem vagyunk (Without You, There Is No Us) című, az észak-koreai elit gyerekeinek életét bemutató dokumentumkönyv szerzője. Amikor a riportban Adrian Hongként azonosították a Csollima Polgári Védelem vezetőjét, hirtelen felkapta a fejét. "2003-ban ismertem meg Adriant a koreai-amerikai diákok konferenciáján" - írja a New Yorkerben megjelent riportjában. Ismeretségükre tekintettel egyből rá is írt körözött ismerősére, bár választ nem remélt a férfitól, akire a spanyol és az észak-koreai hatóságok is vadásztak. Hong azonban rögtön válaszolt, és találkozott is Kimmel, aki így első kézből, az akció szervezőjétől tájékozódhatott a történtekről.

Közöd?

Hong 1984-ben a mexikói Tijuanában született, ahova szülei Dél-Koreából vándoroltak be. Hat éves korában családja San Diegóba költözött, de keresztény misszionárius apja Mexikóban alapított árvaházat, ahova Hong rendszeresen visszajárt. A humanitárius munka élete része lett, később Haitin és a Dominikai Köztársaságban is részt vett segélyakciókban. Észak-Korea iránt már egyetemistaként kezdett érdeklődni. Saját bevallása szerint nem szenvedélyből, hanem mert származása révén megvolt az eszközkészlete ahhoz, hogy felszólalhasson a szenvedő észak-koreaiak érdekében. "Az szimplán a világ legrosszabb helye, a szimbóluma annak, hogy mire képes az emberi találékonyság és az állhatatosság, ha a gonoszt szolgálja" - mondta.

2003-ban egy ismerősével, a humorista Paul Kimmel egy Blink nevű kávézóban, Los Angelesben megalapította a Szabadság Észak-Koreában nevű szervezetet. A csoport amerikai rövidítése LINK, az ötletet a kávézó neve adta. Bár a csoportot ketten alapították, Kim szerint az "kilencven százalékban Adrian" volt. Ő kezdett tagokat toborozni, olyan sikerrel, hogy egy év múlva már hetven helyi szervezetük volt, és amikor 2004-ben George W. Bush aláírta az Észak-Koreai Emberi Jogokról szóló törvényt, amely lényegében minden észak-koreai számára lehetővé tette a menedékkérelmet az Egyesült Államokban, akcióba is léphettek. Hong és társai Kínába szökött észak-koreaiaknak próbáltak segíteni abban, hogy menedéket kérhessenek az amerikai konzulátusokon.

Elméletben. A gyakorlatban, amikor 2006-ban Adrian és társai egy kisebb szökevénycsoporttal megjelentek az amerikaiak senjangi konzulátusánál, az ott dolgozó diplomaták elutasították kérésüket, és egy minden bizonnyal lehallgatott telefonvonalon azt tanácsolták nekik, hogy inkább az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának pekingi irodájától kérjenek segítséget. A kínai hatóságok elkapták a Pekingbe tartó csapatot. Az észak-koreaiakat hazatoloncolták, ahol biztos büntetés várt rájuk, Hongot pedig őrizetbe vették, majd egy hét után szintén kitoloncolták.

Belső ellentmondások

Ez akkora törést okozott Hongnak, hogy bár a LINK-nek addigra világszerte már több száz alapszervezete volt, 2008-ban váratlanul minden tisztségéről lemondott, sőt, egy újságíró ismerőse szerint egész addigi életével leszámolt. Csoszon Intézet néven alapított új szervezetet az észak-koreai civil társadalom kiépítésére. Csoszon a Koreát a japán megszállás előtt négyszáz éven át uraló dinasztia neve, és Észak-Korea is ezen a néven hivatkozik magára. De ez sem elégítette ki. 2010-ben megalapította a koreai mitológia szárnyas lováról elnevezett Csollima Polgári Védelmet, bár ezt akkor még titokban tartotta. Ebbe a csoportba 2014-ben a New Yorker cikkét jegyző Suki Kimet is megpróbálta beszervezni, bár ezt csak 2019-es találkozásukkor mondta el az írónőnek.

Hong 2015-ben teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, és minden energiáját titkos szervezete felépítésére fordította. Hogy a Csollima valójában mekkora szervezet, az Suki Kim szerint rejtély. Nem véletlenül. Az északi rezsim nem retten vissza attól, hogy ellenségeit akár külföldön is levadássza, ezért a szervezetet sejtszerűen építették fel, egymásról mit sem tudó tagokkal, akik, ha egy-egy akció miatt együtt is működtek, gondosan vigyáztak rá, hogy ne tudjanak meg semmit egymásról. Legfőbb feladatuknak azt tekintették, hogy segítsék a dezertálni készülő északi diplomatákat, vezetőket. Így amikor észak-koreai ügynökök két megtévesztett nő segítségével 2017 februárjában Malajziában meggyilkolták Kim Dzsongun féltestvérét, Kim Dzsongnamot, Hong és csoportja szervezte meg a meggyilkolt Kim fiának, Kim Hanszolnak, illetve nejének és lányának.

Kim Hanszol, a 2017 februárjában meggyilkolt Kim Dzsongnam fia, akit Hong és társai menekítettek át Tajvanról Hollandiába. Akciójuk felemás eredménnyel zárult, Kimet végül a CIA vitte magával.Fotó: EyePress News via AFP

Ez az akciójuk végül nem úgy sült el, ahogy tervezték. Bár Hong kapcsolatai révén elérte, hogy Hollandia menedéket biztosítson Kim Hanszolnak és családjának, de a CIA közbelépett, és még azelőtt kicsempészték a menekülő családot az amszterdami reptérről, hogy fogadhatták volna őket a holland hatóságok.

Ebből a sztoriból is látszik, hogy bár Hongnak és a Csollimának voltak titkosszolgálati kapcsolatai, sőt, saját bevallása szerint bizonyos akcióikról az FBI előre tudott, az amerikai kormányzat korántsem egységesen lépett fel velük szemben. Hong azt határozottan tagadta, hogy bármiféle képzést, vagy technikai segítséget kaptak volna amerikai szervektől.

Szökésben is a forradalmat készíti elő

Madridi akciójuk állítása szerint egyszerű dezertőrmentésnek indult. Hong szerint a követség egyik munkatársa jelentkezett náluk, segítséget kérve a meneküléséhez. Mivel Spanyolország 2017-ben az északi atomkísérletekre válaszul kiutasította az észak-koreai nagykövetet, Hong ideális célpontnak találta a madridi követséget. A csoport észak-koreai tagjai viszont elhamarkodottnak ítéltek egy ilyen akciót, ez az ellentét meg is osztotta a csoportot. Az egyik legprominensebb dezertőr, Észak-Korea egykori londoni nagykövethelyettese, a jelenleg dél-koreai parlamenti képviselő Te Jongho szerint egy diplomáciai intézményt tiszteletben kell tartani. Egy másik dezertált diplomata, Ko Junghvan szerint viszont az északi külképviseleteket hiba hagyományos diplomáciai kirendeltségeknek tekinteni, hiszen ezek az északi hírszerzés lerakatai, ahonnan a pénzmosást, fegyverkereskedelmet, illetve a disszidensek elleni támadásokat szervezik.

A madridi akció története végül újabb bizonyítékát adta az amerikai kormányzaton belüli megosztottságnak is. Hong az akció után átadta az FBI-nak a nagykövetségről ellopott titkosító eszközöket és vincsesztereket. Az FBI bő másfél hónappal a madridi akció után még telefonon arra figyelmeztette, hogy értesüléseik szerint Észak-Korea a meggyilkolására készül, ezért jobban tenné, ha eltűnne egy időre. Ez 2019. április 6-án történt. 12 nappal azelőtt, hogy a körözött személyek felkutatásával foglalkozó amerikai szövetségi ügynökség, a US Marshals Service rajtaütött Los Angeles-i lakásán, hogy kiadatási őrizetbe vegyék. Hongot nem találták otthon, csak társát, a leszerelt tengerészgyalogos Chris Ahnt, aki szintén részt vett a madridi akcióban. Őt három hónapra lecsukták, most óvadék ellenében szabadon várja kiadatási tárgyalását.

Hongot is körözik, őt Spanyolországban akár 28 év börtönre is ítélhetik a támadásért. Fel is szívódott egy időre, de még így, körözött szökevényként is idén májusban újra kapcsolatba lépett Suki Kimmel, hogy elmesélje, mennyire dühös még mindig az amerikai kormányra. "A segítségünket kérik, figyelmeztetnek a veszélyre, utasítanak, hogy szívódjunk fel, aztán végtelenül megnehezítik, hogy valóban eltűnhessünk" - utalt arra, hogy aztán az arcképüket körözési plakátokra nyomtatják. De nem adja fel a harcát. "El fogjuk törölni ezt a rezsimet. Erővel fogunk szembeszállni velük, amíg a nép fel nem szabadul és nem dönthet saját sorsáról. Hogy hogyan fogjuk ezt elérni? Ennek egyetlen módja van. A felkelés. A forradalom" - mondta.

(A címlapképünkön a mitikus Csollima phenjani szobra látható. Fotó: Nicor / Wikimedia Commons CC BY-SA 3.0)