• Messze nem volt szükség mégsem 2 240 intenzíves ágyra szombaton a súlyos állapotban lévő betegek ellátására
• Pedig Orbán Viktor ezt jelezte előre 15 nappal korábban
• Elhárította az első bajt a kormány, vagy Orbán eleve egy durván eltúlzott számot mondott be november 6-án?

„Most azt tudom mondani, hogy november 21-én a mi elemzésünk szerint kell majd 2 240 intenzív ágy” - nyilatkozta Orbán Viktor november 6-án. Péntek volt, így ez a mondat a Kossuth Rádió reggeli műsorában hangzott el, ahová a miniszterelnök az operatív törzs üléséről érkezett, a friss számok birtokában.

Blöff, figyelemfelhívás vagy kommunikációs trükk?

Orbán megdöbbentően nagy számot mondott be, és meghökkentően közeli időpontra. A teljes magyar egészségügy intenzíves ágykapacitását (covidosok és nem covidos betegek ellátására) legfeljebb 3000-re teszik szakemberek.

A miniszterelnök drámai előrejelzésének napján, november 6-án mindössze 391 koronavírusos beteg volt lélegeztetőn. Hogy hány covid-fertőzöttet kezeltek és kezelnek intenzív osztályon, azt pontosan nem tudtuk sem akkor, sem most, mert az operatív törzs nem árulja el. Pedig fontos szám, más országokban publikus adat, és mint látjuk, Orbán is abban számol.

Azért fontosabb adat, mint a lélegeztetőn lévők száma, mert mutatja, hogy egy súlyos állapotban lévő koronavírus fertőzöttnek a megfelelő ellátásához többre van szüksége, mint pusztán lélegeztetőgépre és vaságyra: a rengeteg eszközök mellett intenzíves szakorvosokra, szakápolókra.

A terápia is változott tavasz óta: az orvosok most igyekeznek mindent megtenni, hogy amíg csak lehet, ne kelljen lélegeztetőgépre tenni a súlyos állapotban lévő beteget, mert az lassítja a felépülést, súlyos következményeket okozhat és növeli a halálozás esélyét.

Ezért az intenzív osztályon lévő súlyos állapotú covidos betegek nem kerülnek automatikusan lélegeztetőgépre. Viszont kiemelt figyelmet kell rájuk fordítani így is. Békeidőben az az ideális, ha egy betegre egy nővér jut az intenzív osztályon, a 2 beteg 1 nővér még vállalható kompromisszum. Minél nagyobb ez az arány, annál rosszabb a beteg túlélési esélye. Az Orbán által megjósolt 2 240 intenzíves betegnél sokkal kevesebb is majdnem túlterhelte a rendszert a kijelölt covidos kórházakban orvosok beszámolói alapján.

Állig felfegyerezve 50 százalékos túlélési eséllyel

Orbán már három nappal korábban, november 3-án is utalt arra, amire szakemberek is felhívták a figyelmet, de addig elképzelhetetlen volt a kormányzati kommunikációban: a magyar egészségügy kapacitásai mégis végesek. Vagyis a szeptember elején még állig felfegyverkezettnek minősített egészségügyről hirtelen azt mondta, hogy nemcsak megkarcolhatja a járvány, hanem akár meg is roppanhat.

A miniszterelnök csak áttételesen ismerte el november elején, hogy a járvány ekkor már szinte szabadon terjedt az országban. Azt mondta, hogy Ausztriában sok a fertőzött, Magyarország pedig öt-hét nap késéssel követi az osztrákokat, és „ha így lesz, és eddig így volt, akkor december közepére kórházaink elérik teljesítőképességük határát”. Az Orbán által ökölszabályként emlegett meglátás, hogy nálunk az történik, ami előtte Ausztriában, a második hullámban egyáltalán nincs így. Magyarországon ősszel több koronavírus-fertőzött került kórházba és a járványban is többen hunytak el, mint Ausztriában. Mostanra inkább mi lettünk Ausztria laborja. Magyarországon november elején már súlyos volt a járványhelyzet, nem kellett ehhez Ausztriára hivatkozni.

Orbán drámai jóslatát november 3-án light-os megszorítások követték. Az addig korlátlanul látogatható focimeccseken, sport- és kulturális rendezvényeken, mozikban, színházakban harmadházat vezettek be, és előírták a nézőknek a kötelező maszkviselést. Bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de csak éjfél és hajnali 5 között, és bezárták az addig ki tudja miért nyitva hagyott szórakozóhelyeket.

Messze volt ez attól a szigortól, amit indokolt volna a magyar egészségügy teljesítőképességének valós tesztje december közepén.

Amikor Orbán november 6-án a Kossuth rádióban nyilatkozott arról, hogy 15 nappal később 2 240 intenzív ágyra lesz szükség, akkor már egészen konkértan beszélt a december közepén várható, még súlyosabb állapotokról is:

„Tehát november 21-én kell ez a 2 240 intenzív ágy, és december 10-én pedig szükségünk lesz majd 4 480 intenzív ágyra, az ehhez szükséges mennyiségű ápolónőre, orvosra, segítőkre és így tovább. Itt van nagyjából a teljesítőképességünk határa, mert ez a december 10-ei adat, ahhoz tartozik olyan 30-32 ezer ember, aki kórházi ágyon fekszik, és abból 4 480 lesz majd az intenzív ágyon fekvő”.

Ilyen rossz adatokkal addig egyetlen ismert vészforgatkönyv sem számolt. Már a november 21-ére jelzett 2 240 intenzív ágy is megrokkantotta volna az egészségügyet, a duplája totálisan lebénítaná az ellátást.

„Ízlés kérdése, ki mennyi hisz a matematikusoknak meg az orvosoknak”

Azóta sem derült ki, hogy mi alapján jelentette be Orbán ezeket a számokat. Még szeptember 21-én azt mondta a parlamentben, hogy az elemzők szerint legrosszabb esetben 16 ezer fertőzött fekszik majd egyszerre a kórházakban. „Ízlés kérdése, ki mennyire hisz a matematikusoknak meg az orvosoknak, én a biztonság kedvéért azért ennek a kétszeresével számolok, tehát azt mondom, hogy a magyar egészségügynek ki kell bírnia azt (...), ha nem 16, hanem 32 ezer ágyra van szükségünk”.

Vagyis a szakemberek legrosszabb forgatókönyvét saját maga megduplázó miniszterelnök egyszer csak arról kezdett beszélni, hogy ezek a számok reálisan megvalósulnak majd december közepére. Ami ha igaz, azonnali intézkedéseket követelt volna, súlyos szigorításokkal, csuriba tett kézzel, mert ezek hatása nem azonnal jelentkezik. De Orbán a drámai helyzet ellenére november 6-án a Kossuth Rádióban nem jelentett be további szigorításokat, amivel vissza lehetne fogni a járvány terjedését. Sőt, még azt is megindokolta, hogy miért nem szabad bezárni a középiskolákat.

Pedig ezekben a napokban már/még Müller Cecília tiszti főorvos is arról beszélt, hogy exponenciálisan nő a fertőzött betegek száma. Orbán úgy látta, hogy exponenciálisan az a gondolkodásmód és magatartás nő, hogy a maszkhasználat szigorítása „most egy olyan szigorítás, egy olyan intézkedéssorozat, amit nemcsak kihirdettek, nemcsak érdemes komolyan venni, hanem nincs más választás”.

A miniszterelnök egy fontos dolgot engedélyezett a fenyegető decemberi kórházi armageddon árnyákában ekkor: a halasztható műtétek átüzemezését annak érdekében, hogy egyre több ágyat lehessen felszabadítani. Vagyis ez is azt a célt szolgálta, hogy a várhatóan az egészségügyre zúdoló koronás betegeket el tudják majd látni a túlterhelt szakszemélyzet kisegítésére az intenzív osztályokra átirányított szemészekkel és reumatológusokkal.

Ami elmaradt november 3-án, majd november 6-án, az megtörtént november 9-én. Ekkor jelentette be Orbán, hogy „ha ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor az orvosaink és az ápolónőink, vagyis a kórházaink nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel”. Ekkor megint Ausztriát hozta fel példaként, „tapasztalataink szerint a járvány lefolyása Magyarországon egy-két hét késéssel követi az ausztriait”, és bevallottan a másfél héttel korábban meghozott osztrák intézkedéseket másolva a kijárási tilalom kezdetét előrébb hozták éjfélről este 8-ra, bezáratta az éttermeket, szállodákat, zárt kapusak lettek a sportesemények, az amatőr csapatsportokat megtiltotta. És annak ellenére, hogy alig három napja elmagyarázta, miért nem érdemes áttérni a középiskolákban az online oktatásra, elrendelte a középiskolai online oktatást.

Az intézkedések november 11-én léptek életbe, mindössze tíz nappal azelőtt, hogy a várakozás szerint szükség lesz 2 240 intenzíves ágyra a covidosok ellátására.

Ahhoz képest, hogy milyen kényelmes tempóban történtek Magyarországon a megszorítások, Orbán november 10-én azt mondta a köztévének nyilatkozva, hogy „ahogy fut föl a járvány, ötven százalék esély van, hogy a mostani orvos, ápolónő és betegmozgató számmal menedzselni képesek lennénk, valahogy kezelni a helyzetet, de ehhez túlságosan nagy a kockázat”.

Egy nappal később, 11-én viszont egy csapásra javultak az egészségügy túlélési esélyei, ahogy arról Orbán a TV2-nek nyilatkozott:

„Tehát a számok azt mutatták, hogyha így megy tovább minden, akkor ötven százalék esély van arra, hogy a kórházak kibírják a terhelést. Most, hogy meghoztuk az intézkedéseket, ez a valószínűség most 99,9 százalék.”

Ami azért példa nélküli, mert a szigorító intézkedések, a kijárás korlátozása rövid idő alatt a kórházakon lévő nyomást nem enyhíti. Először a napi fertőzöttek száma csökken a kevesebb kontaktus miatt, de annak is van egy átfutása. Müller Cecília rendszeresen elmondja, hogy a november 11-én bevezetett intézkedések eredménye két-négy hét elteltével lesz látható.

Vaságy van annyi

Orbán november 16-án azt jelentette egy Facebookra feltöltött videójában, hogy 13 049 szabad ágy várja a covidos betegeket (7 236 koronavírus fertőzöttet kezeltek ekkor kórházban), intenzív ágyból 1 634 állt tartalékban. Ezen a napon 582 covidos szorult kezelésre. Vagyis a felolvasott papíron darabra ott volt a 2 240 intenzíves ágy, de ennyi beteg szerencsére nem feküdt rajta. És nem is kellett akkora személyzet, ami el tudna látni több mint 2000 covidos beteget. Igaz, harmadannyi is majdnem szétfeszített az egészségügy lehetőségeit.

A kórházakban drámai volt a helyzet. A Kamara november 13-án arról számolt be, hogy átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esik. Tudomásunk van olyan részlegről, ahol 24 intenzíves betegre 3 ápoló jutott, mert a kevés nővérből is többen kiestek vagy azért, mert maguk is megbetegedtek, vagy azért, mert karanténba kellett vonulniuk, miután szoros kontaktnak minősültek. Ezen a nyomáson az enyhített, amikor az elhalasztott műtétek miatt az intenzíves osztályokon megjelenő, nem intezíves orvosok és ápolók megjelenése. És ebből kellene december közepére duplaekkora kapacitást létrehozni, még több szakorvost és szakápolót igényelve.

Kásler kitart az armageddon mellett

A legmeglepőbb fordulat, hogy miközben Orbán már pusztán a megszorítások kihirdetése miatt 50 százalékról 99 százalékra növelte az egészségügyi talpon maradásának esélyeit, Kásler Miklós továbbra is ragaszkodik a drámai számokhoz.

Előbb a Magyar Hírlapnak nyilatkozta azt már a szigorítások bejelentése után, hogy két-három hétre látnak előre, és „felelősséggel azt tudjuk mondani, hogy a mostani számítások szerint körülbelül december hatodika, tizedike közötti időszakig jelentősen növekedni fog a fertőzöttek száma”.

És tartotta az Orbán által bemondott hatalmas számokat: „Összesen huszonhat, huszonnyolcezer kórházi, infektológiai ágyra lehet szükség, és körülbelül négyezerötszáz intenzív ágyra. Ezt ebben az időszakban a magyar egészségügy tudja biztosítani”. Azt nem említette, hogy a szigorítások javíthatnak ezen a helyzeten.

És kitartott emellett később is. Az Infórádiónak múlt kedden, majdnem egy héttel a szigorítások életbe lépése után nyilatkozott. Ott is azt mondta, hogy a jelenlegi ismereteik szerint a következő két hétben a fertőzöttek száma tovább fog emelkedni, amit azt jelenti, hogy szükség van további infektológiai és intenzív ágyak mobilizálására is. Ami Kásler szerint azt jelenti, hogy december 10-én szükség lesz körülbelül 27-30 ezer infektológiai ágyra (vagyis még többre, mint amiről korábban beszélt), és körülbelül 5000 intenzív ágyra (ez is több mint amit korábban említett). Ezek szerint vagy nem készültek újabb számítások, vagy igen, és továbbra is ennyire drámai a helyzet.

Ha viszont ennyire nagy a baj, akkor indokolt lenne, hogy tovább szigorítsanak. De erről nincs szó, Kásler és Müller Cecília szerint sem indokoltak az újabb intékedések.

Így aztán lehet egy harmadik lehetőség is. Hogy annyira magas számokat mondott be Orbán és azóta kitartóan Kásler is, ami teljesen irreális. Ha pedig azt nem érjük el, akkor végülis minden rendben van. Összehasonlításul: Csehországban, ahol igazán durva volt a járványhelyzet, 8 238 covid-fertőzött volt a legtöbb kórházi kezelés alatt, még november 6-án. Nálunk Kásler még mindig 30 ezer kórházi ágy szükségességéről beszél. Intenzíven és lélegeztetőn - merthogy ott elárulják - a legtöbben november 3-án voltak, 1244-en. Nálunk 5000 súlyos állapotú beteget vizionál Kásler.

Csehországban már október elején elkezdték a szigorításokat. Október 5-én korlátozták a zárt terekben megrendezett eseményeken a résztvevők létszámát, zártkapusak lettek a sportesemények. Október 9-én bezárták az edzőtermeket és felfüggesztették a zárt térben megtartott kulturális eseményeket. Október 13-án a bárokban és az éttermekben megszűnt a helyszíni fogyasztás, hat főnél több ember nem gyülekezhetett, távoktatásra álltak át az iskolák. Október 22-étől tovább szigorítottak: csak az alapdolgokat árusító boltok maradtak nyitva, a szolgáltatások működésének nagy részét is korlátozták, nappal is csak indokolt esetben lehet elhagyni a lakást. Ilyen előzmények után most vannak túl a tetőzésen, és már a lazításokat tervezik.

Ha nálunk valóban akkora a baj, mint amit Orbán és Kásler jósolt, akkor az kijelenthető, hogy a csehekhez képest későn és messze nem annyira szigorúan lépett a kormány a járvány visszaszorítása érdekében.

Akkor most mi van?

A két hivatalos verzió alapján vagy az van, hogy a megszorító intézkedések nálunk varázsütésre és azonnal működnek vagy mintha azok nem is lennének, ugyanúgy óriási katasztrófa felé tart egészségügy, mint a megszorítások nélkül. Megpróbáltuk megtudni a kormányinfón, hogy melyik most a kormány által reálisnak tartott forgatókönyv, Gulyás Gergely szerint szigorítások nélkül lett volna ez a forgatókönyv, Kásler viszont a szigorítások után is emlegeti ezeket a számokat.

Az igazság pedig valahol a kettő között van. A kormány - szemben a tavaszi helyzettel - nem igyekezett gyors intézkedéseket hozni, a gazdaság működtetése sokkal fontosabb szempont lett a második hullámban. Inkább azt kommunikálták, hogy Nyugaton nálunk is nagyobb a baj. Közben a tavaszi adatokkal összemosva az őszi helyzetet egyszerre mutatták kedvezőbbnek a járványhelyzetet Magyarországon, és dobták be az egészségügy fenyegető összeomlásának a lehetőségét nem ismertett elemzés alapján, olyan hihetetlen számokkal, amiket ha elérünk, az tényleg valódi katasztrófa lett volna. De legalább végül léptek valamit, bár a várakozás alatt felfutottak a számok.

link Forrás

Mert a kórházban és lélegeztetőn lévők hivatalos számai így is nagyon magasak. Már többen szorulnak nálunk kórházi ápolásra, mint a cseheknél és ősszel végig magasabb volt ez a szám az osztrákokénál. Az egészségügyön lévő óriási nyomás enyhült azzal, hogy elhalasztották a nem életmentő műtéteket és az összes kórház átállt a covidosok fogadására. De több tartalék az egészségügyben már nincs. Vagyis nem az a siker, ha nem lesz 5000 súlyos állapotban lévő covidos beteg december 10-én a kórházakban. Mert a kapacitás határai enneél jóval kisebbek. A feladat az, hogy sikerüljön megfelelően ellátni azokat, akik most kórházi kezelésre szorulnak. Még ha titkolják is, hogy hányan vannak intenzíven.

link Forrás