Ellentmondásos jóslatokat tesz a kormány arról, hogy mikor, mennyi súlyos állapotú koronavírusos beteg lesz az országban.

Orbán Viktor november 6-án bejelentette, hogy december 10-én 4480 intenzív ágyra lehet szükség. (November 21-én pedig 2240-re.) Ez óriási szám ahhoz képest, hogy szakértők hónapokkal ezelőtt figyelmeztettek, a személyzet létszáma miatt legfeljebb két-háromezer intenzív ággyal számolhatunk, amivel még nagyjából tartható az ellátás színvonala.

Átfogó szigorításról három nappal később, 9-én döntöttek. A következő napokban Orbán azt mondta, szigorítás nélkül 50 százalék esély lett volna rá, hogy az egészségügy bírja a terhelést, így már 99,9 százalék. A múlt heti kormányinfón próbáltuk megtudni, pontosan hogyan módosultak az előrejelzések, de nem kaptunk érdemi választ.

November 13-án Kásler Miklós miniszter a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, december 6-10. közt körülbelül 4500 intenzív ágyra lehet szükség, tehát pont annyira, amennyit Orbán jósolt a szigorítások előtt. Küldtünk egy kérdést az internetre költözött kormányinfóra, hogy ezek szerint tényleg annyi súlyos betegre számítanak-e, mintha nem lennének korlátozások.

Gulyás Gergely azt válaszolta: „Nem. Ha nem szigorítottunk volna, akkor lehetne ennyi intenzív ágyra szükség.”

Vagyis ez alapján az egészségügyért is felelős Kásler téves számot mondott arról, mennyien kerülhetnek intenzívre. Az aktuális előrejelzésről most sem derült ki semmi.Azt sem tudni, jelenleg mennyien vannak intenzív osztályon. Múlt héten fel sem olvasták az erre vonatkozó kérdésünket, most pedig a lélegeztetőgépen levők számát adták válaszként (580). De ez a két szám nem esik egybe: nem minden intenzíven levő covidos betegnek van szüksége lélegeztetőgépre, még akkor sem, ha a többségnek igen. (Más, szintén nem nyilvános adatokkal együtt ezt is próbáljuk kideríteni közérdekű adatigényléssel.)

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kormányzati koronaoldalon közölt mintavételi adat tartalmazza-e az antigén gyorsteszteket, amiket néhány hete már használnak az ellátásban. Előnyük a PCR-tesztekhez képest, hogy sokkal gyorsabban hoznak eredményt, és pozitív eredmény esetén szinte teljesen megbízhatónak tekinthetők. Ugyanakkor időnként hajlamosak negatívnak mutatni a fertőzötteket.

Gulyás azt mondta, „jó lenne”, ha a reggelente frissített mintavételi statisztika az antigénteszteket is tartalmazná, de „eddig erre nem volt lehetőség, egyszerűen technikai okai voltak. Talán most már erre lesz lehetőség”. Majd így folytatta:

„Mintha a mai adat az lenne, hogy 33 ezer tesztet már az antigéntesztek közül is tartalmaz a statisztika. De főszabály szerint a két statisztika egybevezetését eddig nem tudtuk megoldani, most ez sikerült.”

A hivatalos adatok szerint szerdáról csütörtökre 23357-tel nőtt a mintavételek száma. Ez alapján nem világos, hol a Gulyás által említett 33 ezer teszt, és végső soron vannak-e ebben antigéntesztek, vagy nincsenek. Két kérdést küldtünk még a kormányinfóra.

Egyrészt azt, hogy mennyi időbe telik, mire egy koronavírusos elhunyt megjelenik a statisztikában. Gulyás szerint átlagosan 24-48 óra alatt érkeznek be a kórházi jelentések, de „a jelenlegi helyzetben elképzelhető” egy-két napos csúszás. „A statisztika ebből a szempontból objektív, hiszen 3-4 napon belül minden elhunyt szerepel a statisztikában.”

Másrészt pedig, hogy miért nem tartanak olyan online kormányinfót, amin élesben lehetne feltenni a kérdéseket, és akár vissza is lehetne kérdezni, mint egy rendes sajtótájékoztatón.

A miniszternek „fenntartásai vannak” az online formátummal. „Ha elkerülhető, akkor a személyes egyeztetéseken is elkerüljük.”

„Lehet, hogy egy komolyabb technikai fejlesztés után erre lenne lehetőség, de abban bízunk, hogy december 11-ig tart csak a jelenlegi helyzet. És akkor utána ismét itt vendégül láthatjuk az újságírókat.”Szó volt még a szociális, egészségügyi és oktatási dolgozók teszteléséről, valamint a vakcináról is.