Orbán Viktor kétezerrel több kórházi betegről beszélt a rádióban, mint amiről eddig tudtunk

„Két csatatér van most, két frontvonal” - mondta Orbán Viktor péntek reggel az állami rádióban. A két frontvonal: a kórházak és az iskolák. Utóbbi azért fontos, mert munkahelyeket ment meg, hiszen ha a szülő nem tudja beadni a gyereket, akkor otthon kell maradnia, és veszélybe kerül a megélhetése.

„Ami a kórházakat illeti, ott nem látok egyelőre biztató jeleket”- mondta Orbán, aki optimista ugyan, de nem azért mert egyik napról a másikra javultak volna az adatok, sőt, összességében egyre többen vannak kórházban.

„Most az operatív törzs üléséről jövök, és azt látom, hogy mára 9500 magasságában van, tehát el fogjuk érni a tízezer kórházi ágyon fekvő betegszámot hamarosan.”Ha ez így van, az nagyon meglepő, mert csütörtökön még 7500 kórházban fekvő fertőzöttről lehetett tudni a hivatalos adatok alapján. Az pedig nem tűnik reálisnak, hogy egy nap alatt kétezerrel megugrott volna.

Lehetséges, hogy Orbán nemcsak a fertőzöttekre, hanem az összes kórházban fekvő betegre gondolt, ideértve a nem koronásokat is? Elképzelhető, bár végig fertőzöttségi számokról, járványadatokról beszélt. (Frissítés 9:50: A kormány közleménye szerint Orbán a megfigyelés alatt álló, kórházban fekvő, koronavírus gyanús, de még nem igazolt betegeket is számításba vette.)

Szó volt a pedagógusok, szociális és egészségügyi dolgozók szűréséről, amit szerinte „félkatonai rendszerben kell elvégezni”. Szerinte elég kevés tanár utasítja el a tesztelést, így a jövő hét elején általánosan érvényes képünk lehet a fertőzöttségi helyzetről. A tesztelésbe bevont orvostanhallgatókról azt mondta, „nagyon helyesek, romlatlan fiatalok”.

Kiderült, hogy ha lesz vakcina, 13 ezer helyszínen terveznek oltani, és lehet majd levélben és online is regisztrálni. Arról, hogy karácsonykor milyen járványügyi intézkedések lesznek, még nem tudott mit mondani.

Nem akar kompromisszumot

A 26 perces interjú első fele a bevándorlásról és Soros Györgyről szólt. A kiindulási alap persze a lengyel-magyar vétó volt, ami miatt nem sikerült elfogadni a következő európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. A két ország a jogállamisági mechanizmus miatt tiltakozik, csütörtökön közösen megüzenték, hogy nem engednek.

„Én nem akarok kompromisszumot kötni” - mondta Orbán, hanem megoldást szeretne. „A mi pozíciónk betonszilárdságú”, a többiekén viszont lehet változtatni, mert szerinte az csak politikai alapú. Majd előhúzta az utóbbi időben többször ismételt magyarázatot, miszerint a jogállamisági mechanizmus valójában a bevándorlásról szól. „Magyarország a magyaroké” - vette át a szélsőjobboldali Jobbik 2009-es szlogenjét.

Pedig a jogállamisági kritériumokat nem a bevándorláshoz, hanem valahogy mindenképpen az EU-s pénzekhez kell kötni a most érvényes megállapodás szerint.. Nem evidens, ebbe hogy tartozhat bele a bevándorlás.

„Szövi mint pók a hálót” - mondta Sorosról, aki „jobb lenne, ha hazamenne” Amerikába.

Magyari Péter péntek reggeli elemzésében részletesen ír a helyzetről. Ebből kiderül, hogy a jogállamisági szabályozásról szóló, ősszel elkészült tervezet megegyezik a júliusban rögzített elvekkel, amibe még Magyarország és Lengyelország is belement. Szerintük a két dolog nem ugyanaz, és látszólag azon megy a vita, hogy ha úgy kezdünk egy mondatot, hogy „mindennek fényében”, akkor az visszautal-e az előzőre.

A vita valódi tétje, hogy az EU-nak el kell-e viselnie, ha tagállamaiban egy rendszerváltással felérő új politikai struktúra épül.