Varga Judit a belga és a dán jogállamiság miatt aggódott, amikor megerősítette a magyar vétót

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Gazdasági összeomlástól és az EU működőképtelenségétől tart sok európai politikus, miután Magyarország és Lengyelország leállította az EU költségvetésének elfogadását. Budapestnek és Varsónak az a baja, hogy rajtuk kívül az összes többi ország megszavazta, hogy támogatási pénzek befagyasztásával is számon lehessen kérni a tagállamok kormányain a jogállamiság rombolását. A magyar és a lengyel kormány annak árán sem akar jogállamisági mechanizmust, hogy a vétójuk miatt már januártól komoly pénzektől eshetnek el.

Ha nincs költségvetés, akkor nincs pénz se

Több brüsszeli szakértővel is beszéltünk, akik szerint ha nem lesz költségvetés, akkor várhatóan kohéziós pénz sem lesz - leginkább ezt szokták Magyarországon EU-s pénznek nevezni, ebből az alapból írják ki a pályázatokat, közbeszerzéseket. 

Ha nincs új költségvetés, akkor alapjáraton ugyan tovább működhet az EU, mert a 2020-as kifizetések automatikusan meghosszabbodnak, de ez nem vonatkozik a határidővel lekötött és célzott programokra. Márpedig a szegényebb régióknak járó támogatások - amelyek a teljes költségvetés mintegy harmadát teszik ki - időhöz és programhoz kötött költések. Elvben ugyan ezeket is meg lehetne hosszabbítani, de ehhez tanácsi konszenzus kell, és erre minimális esélyt látnak most az EU intézményeiben dolgozók. 

Vagyis Magyarország és Lengyelország a mostani vétóval nem csak a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag elindítását akadályozza, hanem a fejlesztési pénzek áramlását is befagyasztja. Ez a legtöbb EU-s országot hátrányosan érintené, többek között a két vétózót is, hiszen mindkét ország nagy kedvezményezettje a kohéziós rendszernek. Ugyanakkor a nettó befizetőknek járó visszatérítések sem hosszabbodnának meg, vagyis végső soron minden ország rosszul jár, ha nincs költségvetés. A mezőgazdasági támogatások viszont az eddigi rendszer szerint továbbra is megmaradhatnának, ahhoz a szakértők szerint nem kell új döntést hozni. 

Varga Judit parodizálta az EU-t a Tanácsban

Kedden a tagállamok EU-ügyi miniszterei videó-konferencián vitatták meg hosszú órákon át a helyzetet, de semmilyen előrelépés nem történt. Az ülést vezető német külügyi államtitkár sajnálkozott, hogy leállt a költségvetés elfogadásának menete, az ügyben illetékes osztrák biztos "beláthatatlan következmények" miatt aggódott, és sorra szólaltak fel a tagállamok képviselői a költségvetés elfogadása mellett. Különösen az olasz és a spanyol kormány tagjai voltak élesek a magyar és a lengyel kollégáikkal szemben, de a többiek is minimum felelőtlennek nevezték a vétózókat. 

A lengyel kormány képviselője "egy jobb kompromisszumot" kért a jogállamisági mechanizmust illetően, míg a magyar kormány által delegált Varga Judit kiosztott mindenkit, mert szerinte ideológiai alapon akarják zsarolni Magyarországot. Erre többen figyelmeztették, hogy semmi olyat nem ellenőrizne a jogállamisági mechanizmus, mint amit Magyarország az EU-ba történt belépéssel már ne vállalt volna. Az olasz és a német kormány tagjai pedig arra figyelmeztették Vargát, hogy csak az fél az eljárástól, aki meg akarja sérteni a jogállami normákat. A bizottság részéről Johannes Hahn osztrák biztos pártatlan és kiegyensúlyozott ellenőrzését ígérte a jogállamiságnak, de ez nem nyugtatta meg Vargát. 

Az ülésen elkezdődött a Bizottság első jogállamisági jelentésének részletes, országonkénti tárgyalása is, először az EU történetében. (A jelentések, és a most vétót kiváltó mechanizmus két külön folyamat, de a jelentésekben feltárt problémákat elvben felhasználhatják a mechanizmus elindításához.) 

ABC szerint mennek végig az országokon, most Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország volt napirenden. Nagyjából udvarias hangnemben ment a vita, a tagállamok képviselői elmondták, hogyan értékelik a bizottság róluk írt jelentését, viszonylag kevés pontot vitattak, általában konstruktív fejlesztéseket ígértek. Minden ország röviden hozzászólhatott a többiek jelentéseihez, általában dicsérték a bizottság értékeléseit, meg a javító szándékú igyekezetet az érintett kormányoktól. 

A vita elején a lengyel és a magyar miniszterek ugyanakkor jelezték, hogy szerintük a jelentések rossz szempontrendszer szerint, rossz beszámolók alapján és rossz motivációval készültek. Lengyel részről más hozzászólás nem is volt, de Varga Judit még többször felszólalt, és nekiment a belga és a dán kormánynak is. 

Sérelmezte például a belga sajtószabadság rossz állapotát, és a belga ügyészséget érő politikai befolyást. A dán kormánynak pedig felajánlotta, hogy szívesen megosztja Koppenhágával a magyar gyakorlatot, mert Dániában meglátása szerint a kormány beleszól a bírák kinevezésébe, míg Magyarországon ilyen nem történhet meg. Arra is figyelmeztette dán kollégáját, hogy egyedi ügyekben Magyarországon a kormány nem utasíthatja az ügyészséget, míg Dániában ez is előfordulhat. A dán miniszter erre azt válaszolta, hogy náluk egyetlen különleges esetben történt ilyen utasítás az elmúlt 30 évben, és az se a 21. században volt. Varga hozzászólásaiban lényegében kigúnyolta az egész procedúrát,  világossá téve, hogy aki jogállamisággal foglalkozik az EU-ban, azt Magyarország nem tekinti tárgyalópartnernek.

A szlovén miniszterelnök a vétózók segítségére sietett

A magyar és a lengyel kormány hétfői vétója óta két tagállam vezetője jelentkezett sarkos kiállással. Janez Jansa szlovén miniszterelnök levelet írt a német kancellárnak, illetve a Bizottság és a Tanács elnökének, kérve, hogy tekintsenek el a jogállamisági mechanizmustól, mert a költségvetés és a mentőcsomag sokkal fontosabb. Jansa személyes kapcsolata kiváló Orbán Viktorral, és a pártja jelentős magyar támogatást kapott az utóbbi években, Habony Árpádhoz köthető vállalkozók például tévécsatornát is vásároltak neki. Ugyanakkor a Tanácsban a szlovén kormány azt jelezte, hogy támogatja a mechanizmust.

A holland parlamentben Magyarországtól féltették Európát

A másik megszólaló Mark Rutte holland miniszterelnök volt, akit a hágai parlamentben kérdeztek a holland képviselők arról, hogy meddig hajlandó elmenni a kompromisszum kedvéért, és nagy többségük azt kérte tőle, hogy semmiképpen se engedje a jogállamisági mechanizmus gyengítését. 

Rutte azt mondta, hogy a most napirenden lévő mechanizmusnál a holland kormány keményebbet akart, úgyhogy semmilyen további lazítást sem tart elfogadhatónak. Arról beszélt, hogy szerinte muszáj, hogy a magyar és a lengyel kormány belássa, hogy saját népükkel is kiszúrnak, ha lemondanak a költségvetésről. "A holland álláspont szerint lehetetlen további kompromisszumokat kötni" - fogalmazott. 

Egyetlen képviselő, Geert Wilders mondta azt, hogy Orbánnak van igaza, és bárcsak Rutte is "olyan tökös lenne", mint a magyar kormányfő, és akkor talán "nem adná a holland adófizetők pénzét az olaszoknak", és "nem nyalná Merkel És Macron talpát". Wilders egyébként rendszeresen találkozik Orbán Viktorral, és magyar felesége révén sokat megfordul Magyarországon. Rutte neki azzal vágott vissza, hogy "rettenetes volna", ha Orbánra hasonlítana, mert akkor korlátoznia kellene a melegek jogait, a sajtószabadságot, és nem engedhetné a kisebb pártok indulását a választásokon. 

A vita vége felé a holland kormányfő így magyarázta el, hogy milyen állapotban van az EU a magyar és a lengyel kormány miatt: 

"Bishop képviselőnek talán a legutóbbi Európai Tanács üléséről hozott a példával tudnám a legjobban illusztrálni a helyzetet. Három órát töltöttem ott azzal, hogy megegyezzünk a "nemek [gender] közötti egyenlőség" kifejezés használatáról egy Afrikát érintő szövegben. Nem mintha bárkinek baja lett volna az egyenlőséggel, csak éppen Magyarországnak és Lengyelországnak elvi kifogása volt a "gender" szó használatával szemben, úgyhogy nem tudták elfogadni. A végére ezt is megoldottuk, mégpedig úgy, hogy egy néhány éves dokumentumra hivatkoztunk, amiben benne volt a "gender", valahol megbújva a nyolcoldalas szövegben. Úgyhogy végre elhagyhattuk a tárgyalótermet péntek délután, sokkal később az előre tervezettnél. Komolyan mondom, hogy így volt." (Ezt a történetet az európai sajtóban elsőként a 444 hozta nyilvánosságra.)

A holland parlamenti vita jól mutatja, hogy milyen hangulat alakult ki a nyugat-európai politikában a magyar és a lengyel kormány körül.

Hogyan lesz itt kompromisszum?

A megoldás egyelőre nem látszik, mert a holland kormányon kívül is van még sok tagállam, amelyik nem akar engedni a két keleti ország követelésének, miközben a magyar ellenállás kommunikációs szinten annyira heves, hogy nem látszik esélye az engedékenységnek itt sem. A kifele mutatott lengyel kommunikáció udvariasabb, és egy fokkal nyitottabb a Nyugat felé - de a belső, lengyel fogyasztásra tartogatott nyilatkozatok épp olyan kemények, mint a magyar kormányéi.

A Bruxinfo szerda esti értesülése szerint most egy olyan megoldást vizsgálnak Brüsszelben, hogy mi lenne, ha a jogállamisági mechanizmus bevezetését 2023 végére halasztanák. Vagy az Európai Bíróság állásfoglalását kérnék a hatályba léptetése előtt, hogy a magyar és a lengyel kormánynak ne lehessenek kifogásai, viszont egyelőre ne is kelljen tartaniuk a benne foglalt szankcióktól. Azonban mint a lap is emlékeztet rá, ezt a mechanizmus elkötelezett hívei, leginkább az EP mérsékelt frakciói, súlyos vereségnek élnék meg. Márpedig vétójoguk nekik is van a költségvetés elfogadásakor. 

Azt is sokan találgatják, hogy a lengyelek és a magyarok mivel lennének elégedettek, egyáltalán lehet-e velük egyezkedni a mechanizmus teljes elfelejtése nélkül. A magyar kormány ugyan készített egy saját változatot, de az lényegében a mechanizmus teljes lecsupaszítása volna: a jogszabály jó kétharmadát kihúzták, és a szankciók bevezetését nehezítő kitételeket is tettek bele. Ez biztos nem megy át a nyugati országokon és az EP-n. 

De lehet ennél többre rávenni Budapestet? Ez most az egyik fő kérdés Brüsszelben. A magyar igények megfejtéséhez talán kapaszkodót adhat Orbán Viktor szerdai közleménye, amelyben többek között ezek olvashatók: 

"Ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják. (...) Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet."

Ez alapján a magyar kormányfő igénye az, hogy legyen garancia arra, hogy a jogállamisági mechanizmust ne lehessen menekültjogi ügyekkel összekapcsolni.(Ez egyébként már a mostani változatból sem következik, mert a mechanizmust mindenképpen az EU-s pénzekhez kell kötni valahogy, nem evidens, hogy a menekültkérdést be lehet-e hozni a mechanizmusba.) Hogy ezt a migránsos igényt jogilag hogyan lehet kezelni, az nem látszik egyszerű kérdésnek. 

Jelenleg egy olyan menekültügyi javaslatról tárgyalnak a tagállamok, amely alapján ha egy ország nem akar részt venni vészhelyzet esetén menekültek befogadásában, akkor a menedékre nem jogosultak deportálását is elintézheti, viszont ha ez valamiért nem sikerül, akkor mégiscsak be kell fogadnia annyi embert, ahányat nem tudott elszállítani az EU-ból. A magyar kormány már jelezte Brüsszelben, hogy erről szó sem lehet. Lehet, hogy a béke kedvéért Orbán erre terelné el a vitát, és egy számára kedvezőbb menekültügyi szabályozás után elállna a vétótól? 

Orbán arra is céloz a szövegben - ami a hivatalos magyar javaslatnak is az egyik eleme - hogy a tagállamoknak joguk legyen az EU bíróságához fordulni, mielőtt szankciót érvényesítenek velük szemben a jogállami mechanizmus által. Ez jó nagy időhúzásra adhat alkalmat, és sokak értékelése szerint már ez a kitétel biztosíthatná Orbánt arról, hogy a 2022-es választás előtt nem érheti pénzügyi szankció Magyarországot. Már hétfői cikkünkben is jeleztük, hogy talán e fellebbezési lehetőség lenne a magyar vétó feloldásának az ára - a kérdés, hogy ebbe az Európai Parlament belemenne-e. 

A vita egyelőre megoldatlan, miközben az európai politikusok egyre komolyabban tartanak attól, hogy nem lesz gazdaságélénkítő csomag, nem lesz költségvetés, és ebbe pénzügyileg belerokkan a kontinens, az euró elveszti értékét, és a politikai viták feloldhatatlansága szétfeszíti a tagállamok szövetségét.