Hitchcocki értelemben vett feszültséggel nyitott ma reggel a miniszterelnök szokásos interjúja. Az elmúlt egy hétben sorjáztak az események, amelyekről jó lett volna kicsit többet megtudni: hogyan is értette a poloskázást Orbán, mi a helyzet az egész gyülekezési törvénnyel, nopláne az újabb vétóval.

Ehhez képest mivel kezdtünk? Na mivel?

ÁRRÉSSTOP.

Igen, ezzel az agyontárgyalt, de a miniszterelnök szerint immár mindannyiunk pénztárcájában érezhető kormányzati intézkedéssel töltöttük el az interjú majdnem felét (elárulom a csattanót: minden sokkal jobb, és még annál is jobb lesz), hogy aztán ráforduljunk a gyülekezési törvény módosítására, majd jöhetett az uniós csúcs kitárgyalása... És a végén! Amikor már elhittük, hogy a feszültség fokozása majd egy gigantikus poloskázásban fog kicsúcsosodni! Na, akkor vége lett mindennek.

Mesteri.

Az árrésstoppal kapcsolatban sok újdonságról nem tudott beszámolni a miniszterelnök: felsorolta, hogy a multik hány százalékot nyerészkedtek az egyes termékeken (csirkeszárny: 42 százalék, tejföl: 129 százalék!!, vaj: 87 százalék!!!), beismerte, hogy a kormány ugyan próbálta tárgyalásokkal letörni ezeket a piaci folyamatokat, de nem sikerült neki, így maradt a beavatkozás.

„Szeretném, ha a külföldiek megértenék, hogy a magyarokat nem lehet kifosztani” - szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „vannak a tarisznyánkban még eszközök, mégis csak, ez egy kormány, és számos eszköze van, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba”. Orbán Viktor jelezte, hogy nem szeretne fenyegetőzni, de „egy kormánnyal szemben nem lehet csatát nyerni”.

Egy meglepő pontja azért volt a miniszterelnök árrésstoppot éltető eszmefuttatásának. megtudhattuk belőle, hogy a baloldali politikusok mindig a multik oldalán álltak, ezért mondják azt, hogy inkább áfacsökkentésre lenne szükség árrésstop helyett. Amivel kapcsolatban szintén nagyon belátó volt a miniszterelnök, aki szerint próbálkoztak ők ezzel a megoldással is, de nem volt sikeres.

Át is tértünk a gyülekezési törvény módosítására. Orbán szerint „ma folyamatos provokáció alatt állnak a magunkfajta normális emberek”, ám hiába mondják azt a kritikusok, hogy a kormány betiltotta a Pride-ot.

„Ez majd a végén lesz, itt még nem tartunk” - ismételte meg a miniszterelnök azt, amit már szerdán is mondott.

Szerinte egyelőre csak a jogi állapot kialakításán dolgoznak, hogy a hatóságok a jogszabályok alapján el tudják dönteni, hogy ilyen rendezvényeket szabad-e tartani vagy sem. Majd megosztotta velünk a személyes meglátásait is.

„Én eddig sem néztem nyugodtan ezt” - fogalmazott.

Mint családapa, magyar állampolgár, és a most felnövő nemzedék szellemi és testi fejlődéséért aggódó ember, mindig is aggasztotta, hogy ilyesmik történnek.

„És ráadásul én voltam a miniszterelnök, és mégis megtörténhetett, és még kétharmadunk is volt, és mégis megtörténhetett” - kesergett.

Mindez szerinte azért volt így, mert óriási nemzetközi nyomás volt rajtunk, a „nemzetközi genderhálózat” nyomása, hiszen a Pride-nak „nagykövetek szoktak az élén menni”.

Egyszerre volt rajtunk nyomás Washington és Brüsszel irányából, és „nem voltunk elég erősek, hogy szembe tudjunk fordulni az orkánszerű széllel” - vallott a magyar kormány korábbi gyengeségeiről a miniszterelnök. Ám mivel Washingtonban már „más szelek fújnak”, ezért az egyfrontos harcot már ki kell bírnia a kormánynak, azt már meg tudjuk vívni - bizakodott Orbán, bár hogy akkor Trump előző ciklusában miért nem tettek lépéseket, azt nem árulta el.

Innen egy huszárvágással kitekintettünk a családok védelmére, az adórendszer átalakításától a kábítószerek elleni újra meghirdetett keresztes hadjáratig - egy sor intézkedés, amitől egyedülállóan családbarát ország vagyunk.

Esett némi szó a törvény megszavazásának körülményeiről (ellenzéki tiltakozás, füstbombázással és tüntetéssel) is: a riporter arra volt kíváncsi, hogy mi erről a miniszterelnök véleménye.

Aki szerényen csak annyit mondott: erről nem neki kell véleményt mondania, hanem majd a választópolgároknak, ez pedig legközelebb 2026 tavaszán, a következő választáson lesz majd esedékes.

Ezt talán nem véletlenül hangsúlyozta épp ma a miniszterelnök, amikor Magyar Péter épp azzal van címlapon, hogy szerinte ősszel akár előrehozott választások is lehetnek (mármint ezt most nem ő követeli, ahogy azt tette újévkor, hanem szerinte a hatalom készül ilyesmire).

Az uniós csúcsról, illetve Magyarország ismételt vétójáról sem tudtunk meg sok izgalmasat: „Javul a helyzet. Nem jó, de javul” - állítja a miniszterelnök, aki szerint nem kell attól megijedni, ha 26 tagország csinál valamit, mi meg pont az ellenkezőjét, mert neki nem igaza van, hanem igaza lesz, ahogy például migránskérdésben is történt - szerinte ugyanez lesz a háborúval is.

Amerika már felvette a mi pozíciónkat, a törökök is, meg a szlovákok is - sorolta a miniszterelnök, és ő már állítása szerint látja azt is, hogy a többiekben is van hajlandóság eltolódni a békepártiság felé.

A hamarosan ránk szakadó véleménynyilvánító szavazásról elmondta: annak eredményével Magyarország kormánya „szilárdan meg tudja vetni a lábát Brüsszelben” - ami már csak azért furcsa, mert a miniszterelnök eszerint már jóformán borítékolta is, hogy mi lesz a többségi magyar álláspont Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, miközben maga a szavazás még el sem kezdődött.

Mindegy, nem érdemes ezen rugózni, pontosan tudjuk, milyen felhatalmazásokkal szokott nemzeti konzultációk után Orbán Viktor Brüsszelbe menni (írtam erről itt például), az viszont azért különösen bájos volt, amikor a riporter szerette volna megtudni, hogy a miniszterelnök szerint milyen veszélyei lennének Ukrajna uniós csatlakozásának hazánkra nézve, ő pedig először szerénykedve mondta, hogy nem akarna a saját véleményével túl hamar előrukkolni, majd fél perc alatt felsorolta, hogy annak bizony lennének

• pénzügyi,
• mezőgazdasági,
• munkaerőpiaci,
• biztonsági,
• élelmiszer biztonsági,
• ÉS MÉG nyugdíjkockázatai is.

„Érdemes majd nyugodtan és higgadtan felmérni a következményeket”, mondta nyugodtan és higgadtan a miniszterelnök, hozzátéve, hogy szerinte Ukrajna uniós csatlakozásának még „madártávlatból is jól láthatóan csak negatív eredménye lehet.”

Végezetül szerényen megjegyezte, hogy ő már tavaly, békemissziója után (vagyis miután Zelenszkijnél tett látogatását követően egyből Oroszországba, Törökországba, Kínába és az akkor még meg sem választott Trumphoz sietett) megmondta az európai vezetőknek, hogy itt fogunk tartani. Mármint ott, hogy ha nem állunk a béke pártján, akkor „nélkülünk rendezik le Európa jövőjét”.

Lám csak, Orbán Viktornak megint nem igaza volt, hanem igaza lett.

Sajnos a ma reggeli interjúba csak ennyi fért.