Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének kiadása, az elmúlt, meglehetősen eseménydús hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel, videóival, anyagaival. Akad többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük körbenézni, feliratkozni.
Március 15-e ugyan múlt szombaton volt (riportunk itt nézhető meg), de az utórengései bőven érződtek ezen a héten is. Elsősorban Orbán poloskás beszéde miatt, amivel kapcsolatban a kormányoldalon voltak, akik nehezen követhető magyarázkodással próbálkoztak, miközben a kormánylap nyíltan tolta a fasiszta hangulatú karikatúrákat. A beszédről szóló elemzésünkben úgy fogalmaztunk: nem provokáció volt, hanem egy új korszak kezdete. Ehhez a témához kapcsolódott Uj Péter eheti hírlevele is, amit ezúttal cikk formájában is közzétettünk. Írtunk arról is, hogy az Orbán beszédében említett bírók alig valamivel azután kerültek a poloskák közé, hogy Bayer listázta volna őket, és megnéztük, ki volt az a magyar történelemben, aki előszeretettel beszélt nagytakarításról.
A héten aztán villámsebességgel fogadta el a Parlament fideszes többsége (és a Jobbik) a Pride betiltását lehetővé tevő, mellette pedig a gyülekezési jog korlátozásának lehetőségét megnyitó és a tüntetőkkel szemben az arcfelismerő rendszerek alkalmazását lehetővé tevő törvényt. Véleménycikkünkben arról írtunk, hogy Pride nélkül nincs magyar szabadság, hiszen egy olyan országban, amelynek polgárai nem egyformán gyakorolhatják alapvető emberi jogaikat, egyikünk sem lehet szabad. A TASZ jogásza pedig segített áttekinteni, hogy mire számíthat az, aki a tiltás ellenére is kimegy a Pride-ra, ami a szervezők és a főváros szerint is meg lesz tartva június végén.
A rendkívül gyors törvényalkotást tüntetés is kísérte, kedd este tüntetők foglalták el pár órára a Margit híd elejét, a nap történéseit videóriportban mutattuk meg. A Lakmusz pedig megnézte, hány országban létezik hasonló tiltás.
Írtunk arról is, hogy 10 éve a terroristákra és nemzetközi bűnözőkre hivatkozva hozták azt a törvényt, aminek alapján most a Pride-on felvonulók arcát azonosíthatják be a rendőrök, és foglalkoztunk azzal, hogy az autoriter államokban mindig a közbiztonság erősítésére hivatkozva vezetik be az arcfelismerő rendszereket, de aztán rendre a tüntetők ellen kezdik el használni azokat. Ahogy itthon is nagy változást hoz majd a törvénymódosítás: mostantól rengeteg mindenért, például utcai szemetelés miatt is büntethet a rendőrség köztéri kameraképek alapján.
Sulyok Tamás (ő a köztársasági elnöke Magyarországnak) szintén rekordgyorsasággal írta alá a törvényt, közben pedig a hivatala újságírói kérdésre még a poloskázással kapcsolatban előbb többek között azt válaszolta, hogy „amennyiben figyelmesen meghallgatja a miniszterelnöki beszédet, akkor egyértelműen kiderül, hogy a jelzett részben nincs hasonlat, de még metafora sem” majd kicsivel később már azt, hogy ez igazából nem is Sulyok véleménye volt, hiába válaszolta ezt a hivatala. És ezután derült ki az is, hogy Sulyok kommunikációs igazgatója poloskás képpel posztolt arról, hogy összevissza hazudozott a „Telex selejt.”
Március 15-i beszédében Magyar Péter egy újfajta, népszavazás-szerű kezdeményezést jelentett be, ami majd jövő hétfőn fog elindulni. Ezzel kapcsolatban arról írtunk, hogy Magyar ismét átlépett az eddigi kereteken. A tiszás politikus közben nagyon látványosan igyekezett kerülni a betiltott Pride témáját, véleménycikkünkben viszont amellett érveltünk, hogy ha Magyar felelős politikus lenne, nem maszatolná el a gyülekezési jog csorbítását.
Orbán a héten a brüsszeli EU-csúcson is ott volt, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar miniszterelnök elszigetelődött a tagállami vezetők között, de ez nem jelenti, hogy ne lenne még ütőkártya a kezében. Közben a kormány gőzerővel készül berobbantani az Ukrajna ellen hangoló nemzeti konzultációs kampányát, publicisztikánkban ezzel kapcsolatban arról írtunk, hogy az ukránok ugyan az új migránsok az Orbán-szótárban, de kérdés, hogy meddig lehet radikalizálódni úgy, hogy még mindig megérje.
Március 15-e utórengése volt az is, hogy megírtuk, állami kitüntetést kapott egy férfi, akinek egy tavalyi molesztálási ügyében a mai napig nyomoz a rendőrség, hogy aztán a kulturális miniszter már aznap közölje, visszavonták a kitüntetést. Írtunk arról is, hogy a friss Kossuth-díjas Müller Péter Sziámit korábban elítélte a Kúria, mert ököllel állcsúcson vágott egy nőt.
Nemsokkal azután, hogy Matolcsy György távozott a jegybank éléről, „több bűncselekmény gyanújával” feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt. Az ÁSZ jelentése elolvasása után arról írtunk, hogy úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője, és írtunk arról is, hogy most nyomozzák ugyan, hogy hol a pénz, de épp a Fidesz tett meg mindent, hogy magánzsebekbe mehessenek az MNB-s százmilliárdok.
Közben a gazdaságban is sok minden történt, hiszen élesedett az árrésstop, ami rögtön át is rendezte az élelmiszerárakat. A nagy kérdés, hogy ez hogyan fog lecsapódni a többi élelmiszer árában, majd csak a közeljövőben derül ki.
Kedd este sikerült kérdeznünk Lánczi Tamástól, és Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője súlyos állításokat fogalmazott meg a 444-ről, de többszöri kérdésünkre sem támasztotta alá ezt bizonyítékokkal, sőt, szerinte ezt nem is kell bizonyítania. Az interjú és Lánczi vádaskodásának közvetlen következménye volt, hogy áramlani kezdtek hozzánk a youtubeos felajánlások, amiket ezúttal is nagyon köszönünk.
A múlt hétvégén több százezren tüntettek Szerbiában, mert az emberek úgy érzik, Vučić rendszerében már elviselhetetlen az élet. A 444 tudósítói végigkövették a szombati napot, amire egész Európa figyelt – a videóriportunk viszont arról is szól, mi vezetett idáig.
A héten telefonon beszélt egymással Putyin és Trump, és az orosz elnök a tárgyalás során a lehető legszűkebb körű tűzszünetet fogadta el, miközben az orosz feltételek listáját tovább bővítette. Kijev és Moszkva nemsokára Szaúd-Arábiába küldhet delegációt, de ott még nem egymással, csak ugyanakkor fognak tárgyalni. Még a telefonhívás előtt beszéltünk Kaiser Ferenccel, aki épp azt hangsúlyozta, hogy Putyin húzza majd az időt, de Trump nem tudja rákényszeríteni a tűzszünetre. Írtunk arról is a héten, hogy Trump megszüntette a szíriai ISIS-fogolytáboroknak nyújtott USAID támogatást, a Qubit pedig bemutatta, hogyan fegyverzi fel magát újra Japán.
Foglalkoztunk azzal, hogy mit tesz a szellemi munkát végzőkkel, ha túlságosan elkezdenek AI-eszközökre támaszkodni, és azzal is, hogy mit tehet az ember az űrben, ha csak nyolc napra pakolt, de kilenc hónapig kint reked.
Bérczes Tibor író már akkor foglalkozott a bevándorlás témakörével, amikor még szinte senkit sem érdekelt. Hollandiában próbálta megérteni, miért nem lehet kimondani, ha a mindennapi együttélés nem a multikulturalizmus ünnepe. Készülő könyve Pokorni, Sulyok vagy Bayer példáján keresztül is a múlt magyar és holland feldolgozásáról szól.
Megnéztük a Netflix idei első nagy dobását, a Kamaszokat, és arra jutottunk, hogy tényleg szinte hibátlan lett.
Az eheti Tyúkól a nők és a természet & túrázás témáját járta körbe.
