Akár egy utcai szemetelés vagy egy piroson átkelés után is beazonosíthat és megbüntethet a jövőben a rendőrség köztéri kamerafelvételek alapján, arcfelismerő szoftverek bevetésével - ez az egyik hozadéka a Pride betiltásának. A változtatás mostantól egészen piszlicsáré ügyeknél is megengedi a hatóságoknak, hogy arcfelismerő rendszerekkel utólag, helyszíni intézkedés nélkül is beazonosítsák a szabálysértőket, akiket e felvételek alapján meg is büntethetnek.

A változtatás ugyan a Pride-tól akar elrettenteni, de többekben egy megfigyelő állam képét rajzolja fel, amelyik jogi lehetőséget biztosít magának arra, hogy saját állampolgárait a köztereken jobban szemmel tartsa.

A gyülekezési törvény módosítása értelmében mostantól tilos olyan gyűlések megtartása, amelyek sértik a gyermekek védelméről szóló törvényt, márpedig a kormánytöbbség szerint ilyennek minősül a homoszexualitás megjelenítése és népszerűsítése is. A Pride Sulyok Tamás köztársasági elnök által villámgyorsan aláírt betiltása (Sulyok szerint ez nem korlátozza a gyülekezési jog lényegi tartalmát, ahogy a poloska sem megosztó, és nem is hasonlat, még kevésbé metafora, a köztársasági elnök hivatala pedig nem a köztársasági elnök hivatala, csak annak látszik) a szervezőkön felül a sima résztvevőket is pénzbírsággal fenyegeti, ha mégis elmennének az immár illegális felvonulásra.

Ennek összege 6500-tól 200 ezer forintig terjedhet, amit a NAV is levonhat a fizetésből. A bírsághoz nem szükséges, hogy már a helyszínen igazoltassanak: az elkövetés tényállása és a személyazonosság egy szintén hétfőn áttolt jogszabály-módosítás révén utólag is megállapítható. Eszerint „a szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző tevékenységet” is igénybe vehetik.

Korábban ez csak súlyosabb esetekben volt lehetséges, olyankor, ha akár elzárás is járhatott a cselekményért. Ezt a szűkítést azonban a Pride illegalizálásával együtt eltörölték, így mostantól bármilyen szabálysértésre vonatkozó gyanúnál bevethetik az arcfelismerő rendszert. Nemcsak tüntetéseknél, nemcsak a gyülekezési joggal kapcsolatban, hanem minden egyéb szabálysértéstípusnál is. Többek között a kisebb közlekedési kihágások, a köztisztasági szabálysértés vagy a csendháborítás is idetartozik.

Ez sokkal több mindenkit fenyeget kamerás beazonosítással, mint idáig: elzárással ugyanis jellemzően az olyan cselekményeket büntethették eddig, mint a lopás, a magánlaksértés vagy a prostitúció.

Mostantól azonban elvileg azt is beazonosíthatják utólag, aki pisilt egy parkban, eldobott egy cigarettacsikket vagy nem megfelelő helyen tett le egy műanyag palackot, esetleg kikukázta azt.

Alapjogok, tesztüzem

Arról, hogy a rendőrség milyen gyakran kíván ilyen esetekben is arcképelemzéshez nyúlni, nincs információ, de mostantól elvileg megteheti. Feltételezhető, hogy a kormánypárt kifejezetten a Pride miatt írta át a jogszabályt, hogy ezzel is eltántorítsa azokat, akik akkor is (vagy annál inkább) kimennének a rendezvényre, ha azt a rendőrség nem engedélyezi. Ahhoz azonban, hogy az arcképes azonosítást is beletehessék a módosító csomagba, általános lehetőséget teremtettek a gyülekezési jog korlátozására és a kiterjedtebb hatósági megfigyelésekre is.

Dr. Tran Dániel büntetőügyvéd, az ELTE ÁJK oktatója úgy látja, hogy bár az arcfelismerő rendszer használata apró technikai kérdésnek tűnhet, ezzel is szélesebbre nyílik a hatóságok jogköre, aminek az egyértelmű célja a gyülekezési jog korlátozása.

„Ha valóban a gyermekvédelem lenne a cél, akkor ott sok igazi tennivaló lenne, de mint oly sokszor, a büntetőpolitika most is alárendelődik a politikának. Itt tipikusan a jogalkalmazásra szabott jogalkotásról van szó, ami soha nem szül jó vért”

– mondta a büntetőjogász a 444-nek.

Tran szerint különösen veszélyes, hogy itt kifejezetten alapjogokról van szó, a jogrendszerünk fundamentumairól, amivel, mint mondja, kinyílik Pandóra szelencéje.

„A gyülekezési szabadság után másfajta szabadságjogok is jöhetnek. Ez egy személyekre szabott törvényhozás, amivel most a gyülekezési joggal tesztelik, hogy hogyan lehet a gyermekvédelemre hivatkozva alapjogokat korlátozni. Ha a társadalom elfogadja, hogy ez rendben van, akkor akár sokkal szélesebb körre is korlátozhatják az alapjogokat. Ez nagyon veszélyes precedenst teremt.”

Ezt dobja a rendszer

Az arcképelemzési nyilvántartás és a rendszer felállítása 2015-ben indult el, és a Pintér Sándor belügyminiszter alá tartozó Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) végzi. A cél, hogy minden magyar állampolgár fényképpel szerepeljen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, akár itthon él, akár külföldön.