Kedden, nem sokkal azután, hogy az Országgyűlésben megszavazták a gyülekezési jogot csorbító törvényt, Magyar Péter arról posztolt, hogy új barátnője van. Ezzel persze semmi gond nincs, a szerelem szerelem, és hát nyilván vannak prioritások is.

Ma reggelre azért sikerült a Tisza Párt (úgyis, mint jelenlegi tudásunk szerinti legnagyobb ellenzéki párt) vezetőjének is reagálnia a jogcsorbításra.

Kezdésként rögtön ezt:

„Most, amikor Orbán Viktor hatalma megrendült, ugyanazokhoz az eszközökhöz folyamodik, mint 2006-ban a Gyurcsány-kormány: a magyar emberek alapvető, gyülekezéshez való jogát veszi semmibe. Válságban a gazdaság, zuhan a népszerűségük, ezért azt teszi, amihez a legjobban ért: gyűlöletet és megosztottságot szít.”

Értem én, hogy Magyar Péter legfőbb célja, hogy úgy a kormánytól, mint az általa óellenzéknek becézett formációktól eltávolítsa magát, de ez a párhuzam nevetséges.

Ugye senki se gondolja, hogy a Magyar Péter által felhozott 2006-os Gyurcsány-kormány bármennyire is összehasonlítható lenne a jelenlegi Orbán-kormánnyal? Hol módosítgatta Gyurcsány az Alkotmányt úgy, ahogy más a lyukas zoknikat cserélgeti? Mikor matatott Ferenc a törvényekkel aszerint, hogy éppen ki ellen akar gyűlöletet szítani?

Bár sosem gondoltam volna, hogy eljön az a nap az életemben, amikor én fogom Gyurcsány Ferencet megvédeni, de azért idézzük fel, hogy a Magyar Péter által épp csak említés szintjén előrángatott eset a 2006-os őszi zavargásokhoz kapcsolódik.

Az akkori rendőri túlkapásokra nincs mentség, azonban a békés tömeg szemét kilövető Gyurcsány képe echte fideszes toposz (az ebből sarjadó identitásképző erő manifesztálódott 2010-ben), és bőven nem párhuzamba állítható a jelenlegi helyzettel.

Akkoriban egyébként maga Magyar is részt vett a tüntetések rendőri áldozatainak ingyenes jogi képviseletében Gulyás Gergellyel, akivel közösen decembertől minden péntekre demonstrációt jelentettek be a Kossuth térre, mivel azt október 23. után a rendőrség zárlat alá vette. A hatóságok nem engedélyezték ezeknek a tüntetéseknek a megtartását. 2007 februárjában a fideszes politikusok kordonbontásával ért véget ez a patthelyzet.

Amikor Gyurcsány bejelentette az október 23-i tömegoszlatás után, hogy felül fogják vizsgálni a gyülekezési joggal kapcsolatos törvényi szabályozást, erre egy főként alkotmányjogászokból álló szakértői csoportot kért fel, ami azon hónapokig dolgozott, és nem suttyomban, titokban készített elő egy törvénymódosítást, hogy azt a semmiből előrántva dobja be.

Hovatovább: Gyurcsánynak nem volt kétharmados kormánya sem, hogy egy nap alatt nyomjon át egy ilyet, akkoriban (régi szép idők!) még a többi párttal is kellett egyeztetnie az ilyen súlyú törvénymódosításokról, amik ráadásul bőven nem voltak annyira súlyosan korlátozóak, mint a mostani esetben. Nem mellesleg 2007-ben a Fidesz el is kaszálta a módosítást, többek közt azzal érvelve, hogy az alkotmányellenes.

Csak emlékeztetőül (nyilván sokan vannak, akiknek 2006 már ködös emlékként sem él a fejében), az akkori, tervezett módosítás

• minden esetben kötelezővé tette volna a rendőröknek az azonosító jelzés viselését (ezt támogatta a Fidesz is);
• megtiltotta volna, hogy a rendezvényeken részt vevők csuklyával vagy maszkkal takarhassák el az arcukat;
• a spontán gyülekezés esetében is előírt volna bejelentési kötelezettséget;
• bejelentett tüntetést legfeljebb négy napig lehetett volna tartani, ezután újabb bejelentésre lett volna szükség;
• a többnapos rendezvényeken pedig legfeljebb nyolc órán át lehetett volna korlátozni a közlekedést;
• választási gyűlés szervezését azokra a pártokra és jelöltekre korlátozta volna, akiket már nyilvántartásba vettek.

Ezt a csomagot állította párhuzamba Magyar Péter a mostani módosítással, ami megtilt minden olyan gyűlést, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért (egyfajta gumiszabály ez, amit ma még elsősorban a Pride-ra, de később ki tudja még, mire fognak ráhúzni), aki pedig ilyen gyűlést tart vagy azon részt vesz, a törvény szerint szabálysértést követ el, és pénzbírság szabható ki rá, „amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani”. Ráadásul a hatóságok arcképelemző eszközökkel azonosíthatják majd a szabálysértőket.

Nem kell talán magyarázni a kettő közti különbséget.

Gyurcsány Ferencnek sosem állt akkora túlhatalom a rendelkezésére, hogy az alkotmányos jogainkat csorbíthassa, és soha nem használt olyan álságosan hazug indokokat sem erre, mint például a gyermekek védelme.

Egyébként 2018-ban az akkori Orbán-kormány egyszer már módosította a gyülekezési törvényt, sőt, az alaptörvényt is (akkor épp hetedik alkalommal), szintén politikai okokból. Valahogy akkoriban Magyar Péter nem tiltakozott ez ellen, és most sem nagyon emlegeti.

Párhuzamba állítani a 2006-os Gyurcsányt a mostani Orbánnal elvtelen dolog, és egyben a jelenlegi helyzet súlyosságának degradálása: olyasmi, amivel egyébként persze lehet, hogy a levitézlett DK-t ócsárlók körében könnyű népszerűséget szerezni (ez a fajta, hamis alapokon nyugvó gyurcsányozás amúgy éppen a jelenlegi kormány híveinek retorikája), de hosszú távon semmire sem visz.

Nincs hasonlóság 2006 és 2025 között.

Azzal viszont, hogy a Tisza Párt vezetője egyenlőségjelet tesz a kettő közé, ráadásul nem először, puszta politikai haszonszerzés céljából, csak a választópolgárokat téveszti meg. Ami nem felelősségteljes hozzáállás.