45 percen át vitatkoztak Európa vezetői Orbánnal a "gender" szóról

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az EU-s csúcstalálkozók zárt ajtók mögött zajlanak, és néha annyira komolyan veszik a titkolózást, hogy a tagállamok vezetői még a mobiljaikat se vihetik be a terembe – a legutóbbi, október 15-16-án tartott tanácskozáson is volt ilyen szakasz, amikor a Brexitről volt szó. A titkolózás ellenére mindig szivárognak ki információk arról, hogy miről volt szó, ki mit képviselt, de nyilvános jegyzőkönyv sosincs. Csak a „tanácsi következtetések” nevű dokumentumot adják ki a végén, és a viták sokszor ennek aprólékos szövegezésén mennek.

Éppen ezért számít különleges alkalomnak, hogy egy részletes beszámolóhoz jutottunk az októberi csúcson történtekről, amelynek második napján, 16-án délelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a vita egyik főszereplője. 

Addigra túl voltak az állam- és kormányfők a három legkeményebb témán: a Brexiten, a klímaváltozás elleni küzdelem 2030-as vállalásain, és a járványhelyzet megvitatásán. A pénteki tárgyalások elsősorban külpolitikáról szóltak, például a decemberre tervezett Európai Unió - Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészítéséről. Néhány pontban össze kellett foglalni, hogy mit vár az EU a találkozótól. Sima ügynek tűnt ez a rész, az erről szóló szöveget a tagállamok brüsszeli követei már előre megtárgyalták. Mégis komoly vita lett két szó miatt, és végül jóval több időt töltöttek az afrikai szerződés megvitatásával, mint például a belarusz helyzet értékelésével. 

Orbán Viktor október 16-án reggel kiszáll az autóból, a csúcstalálkozóra érkezve.Fotó: OLIVIER HOSLET/AFP

"Magyarországon nem használjuk"

A vita azzal kezdődött, hogy Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte, hogy neki nem tetszik, hogy a "tanácsi következtetések" nevű, a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban "férfiak és nők egyenjogúságáról" van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akar az EU együttműködni Afrikával. Bettel azt mondta, hogy jobb lenne, ha "gender equality", azaz "nemek közti egyenlőség" volna ott. (A vitában senki sem tért ki arra a körülményre, hogy Bettel melegházasságban él, vagyis egy olyan családjogi formában, amit a magyar alkotmány kifejezetten tilt, de talán ennek a körülménynek is lehet köze ahhoz, hogy éppen ő vette napirendre a témát.) 

A gender-vitának az afrikaiakkal kötött alkuban addigra már volt előzménye. A csúcsot előkészítő nagyköveti tárgyalásokon szokás szerint igyekeztek a diplomaták minél több részét előre rögzíteni a tanácsi következtetéseknek. Ebben eredetileg a genderes változat szerepelt volna, de a lengyel és a magyar nagykövet egy október 12-i ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy átírják a "nemeket" arra, hogy "férfiak és nők". Közbenjárásuk sikeres volt, és az utóbbi változat került a tanács elé, és Bettel ezt a vitát nyitotta meg újra, immár a legmagasabb szinten. (A gendert a diplomáciai szövegekben "nem"-nek szokták magyarra fordítani, de a jelentése ennél összetettebb, mert a biológiai sajátosságok helyett társadalmi identitást ír le a nemiség esetében.) 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, október 15-én, a csúcstalálkozó első napján.Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via AFP

A vita előzményéhez tartozik az is, hogy a magyar kormány az utóbbi években több diplomáciai megállapodást is megvétózott, bizonyos kifejezéseken lovagolva, például az afrikai és karibi országokkal tervezett 2018-as megállapodást, mert abban meg a "legális migráció" kifejezés szerepelt. Vagyis a konkrét ügy mögött meghúzódik egy évek óta tartó rossz hangulat is az ilyen megállapodások körül, mert többször is egymásnak feszült a magyar és a nyugati álláspont diplomáciai szerződések szövegezéséről.

Az október 16-i vitában rögvest Bettel mellé állt Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki figyelmeztette a kollégáit, hogy a "nemek közti egyenlőség", azaz a "gender" változat a bevett forma manapság a nemzetközi megállapodásokban, az ENSZ és az EU is ezt használja a dokumentumaiban. Ekkor szólt közbe Orbán Viktor: 

"Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality. Ez egy túlideologizált szó."

Sok tagállami vezető szállt be ekkor a vitába, és egymás után szólaltak fel a "gender" kifejezés védelmében. Hozzászólt a vitához a holland, a spanyol, a belga, az ír, a finn, a svéd, a lett és a szlovén miniszterelnök, illetve a német kancellár, és a francia meg a román elnök is. Nem mindenki ragaszkodott közülük ahhoz, hogy a "gender" szó szerepeljen a szövegben, de azt mind világossá tették, hogy őket egyáltalán nem zavarja a kifejezés. Az ír miniszterelnök például azt mondta, hogy neki ugyan jobban tetszene a gender, de túléli, ha nem ragadnak le ezen. 

Egyetlen résztvevő támogatta egyértelműen Orbánt ebben a vitában, Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki azonban nem csak a saját nevében beszélt, hanem a lengyel kormányfő helyett is, ugyanis Mateusz Morawiecki karanténban volt otthon, és Babist bízta meg, hogy képviselje.

A "gender" szóról szóló vita több mint 40 percig tartott, és a két fő ellenfél Frederiksen és Orbán voltak, a többiek sokszor csak egy-egy mondattal szálltak be, általában a dán kormányfő mellett.

Mette Frederiksen dán miniszterelnökFotó: LISELOTTE SABROE/AFP

Angela Merkel német kancellár egy ponton azt javasolta, hogy egyik változat se legyen a szövegben, hanem csak hivatkozzanak egy egyenlőségről szóló korábbi EU-s dokumentumra. Végül tényleg ez lett a megoldás. 

Háromnegyedóra eszmecsere után Orbán Viktor szünetet kért, hogy felhívassa telefonon a Varsóban karanténozó Morawieckit, megkérdezni, hogy meddig menjenek el. Addig mentek el, hogy a szövegbe végül ez került bele: 

"Ezenfelül – emlékeztetve a stratégiai menetrendre és a 2020. június 30-i tanácsi következtetésekre – az egyetemes értékek, a megkülönböztetés tilalma, valamint a mindenkit megillető egyenlő jogok és esélyegyenlőség, a női önrendelkezés elősegítése, a fiatalok bevonása, az oktatás és a készségek, a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság, továbbá a jó kormányzás és a jogállamiság olyan kulcsfontosságú horizontális témák, amelyekben az EU szerepet vállalhat." 

Tehát a "gender" kimaradt, de az a bizonyos 2020. június 30-i EU-s dokumentum, amire hivatkoznak, már használja a "gender equality" kifejezést, amikor a szöveg azt sorolja, hogy az EU milyen dolgok fejlesztésében kíván együttműködni Afrikával. Az nem világos, hogy júniusban ez hogyan kerülhette el a lengyel és a magyar diplomaták éber figyelmét. 

És csak ekkor jött a "readmission"

A tagállamok vezetői talán azt gondolták ekkor, hogy túl vannak már a nehezén. Pedig nem voltak.

A következő körben arról volt szó, hogy bele kellene venni a szövegbe azt is, hogy az EU elvárja az afrikai országoktól, hogy fogadják vissza azokat az embereket, akik nem kaptak menedékjogot Európában. A miniszterelnökök előtt lévő javaslatban a "visszafogadás" (readmission) kifejezés eredetileg nem szerepelt, de Frederiksen és Orbán is jelezték, hogy bele kellene tenni. De azért így is összevesztek egymással azon, hogy mennyire keményen kellene fogalmazni. 

Frederiksen azt akarta, hogy úgy legyen benne, hogy az Afrikai Unió "tiszteletben tartja" az EU igényét a visszafogadásokban való közreműködésben, míg Orbán azt javasolta, hogy tegyék bele a szövegbe azt is, hogy "az afrikaiak jövője Afrikában van", azaz mindenki maradjon otthon. 

Egyetértett a visszafogadás szövegbe biggyesztésével a holland, a belga, az osztrák, a máltai, a görög és a svéd miniszterelnök továbbá a francia elnök is, bár utóbbi kettő jelezte, hogy az Orbán-féle változat már túl erős volna. 

Ekkor Merkel német kancellár azt mondta, hogy szerinte ne kerüljön bele a "visszafogadás" szó, mert rosszul vennék az afrikaiak, és csak nehezítené az egyezkedéseket. Ezután azt mondta Orbánnak, hogy nem lehet ilyen paternalista hangot megütni az afrikaiakkal, mint az általa javasolt mondatrész sugallja, és Afrikát egyébként sem kezelheti egy egységes tárgyként, a valóság ennél sokkal árnyaltabb. 

A végén Charles Michel tanácsi elnök javaslatára bekerült a szövegbe a "visszafogadás", de csak mint olyan téma, amiről az EU párbeszédet kezdeményez, így:

"Az EU a két kontinens közötti, illetve az azokon belüli mobilitás, valamint a migráció összes vetületének kezeléséről is szeretne párbeszédre lépni afrikai partnereivel, ideértve a jogszerű migráció, az illegális migráció elleni küzdelem, a visszafogadás és a migránscsempész-hálózatok elleni küzdelem kérdését is."

Ezután már érdemi vita nélkül átvették a Belarussziáról, Törökországról és a maláj gép oroszok általi lelövéséről szóló pontokat, jóváhagyva azt a szöveget, amelyben a nagykövetek a csúcs előtt már egyszer megegyeztek. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Kapcsolódó