• A magyar kormány váratlanul megvétózott egy nemzetközi egyezményt, amelyet május 2-án kötött volna alá az EU afrikai kormányokkal. 
  
• Az EU-s nagykövetek április 25-i ülésén robbant a botrány. 
  
• Egyetlen ország sem osztotta a magyarok érvelését, viszont sorra szólaltak fel a nagykövetek Várhelyi Olivérrel szemben, többen közöttük kifejezetten ingerülten ripakodva a magyar nagykövetre.
  
• A legtöbb tagállam szerint a magyarok a szerdai húzásukkal az illegális migráció elleni harcot akadályozzák.
  
• Mivel egyre többször vétóznak egyedüliként a magyarok, a vitában több ország képviselője is azt mondta, hogy szerintük Magyarország általában akarja aláásni az EU nemzetközi tekintélyét. 
  

Jövő szerdán tartják a marokkói Marrákes városában azt a konferenciát, amelyen az EU és számos afrikai ország vezetői tárgyalnak. Az együttműködés fő célja, hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt. Ezt az alkut segélyprogramok, vagy éppen az embercsempészek elleni rendőri együttműködések szegélyezik. Benne van az a program is, amin keresztül pénzt kapnak a hazatérésre azok a Líbiában várakozó emberek, akik hajlandóak lemondani arról, hogy illegálisan Európába hajózzanak.

Az együttműködések folytatásáról egy közös nyilatkozatot fogadtak volna el az EU és az afrikai országok kormányai, az egész csúcs előkészítése már egy éve tartott. Ebben a helyzetben közölte a magyar kormány, hogy megvétózza, hogy az EU nevében alá lehessen írni a dokumentumot. (Külügyi kérdésekben minden tagállamnak vétójoga van az EU-ban, itt nincs mód minősített többséggel dönteni.) 

A nyilatkozat végső változatából ki kellett húzni az összes olyan utalást, ami arra vonatkozik, hogy az "EU" ezt vagy azt vállal, akar. Ez lényegesen gyengíti a megállapodások súlyát. Az EU helyett az EU külügyi főbiztosa és a migrációért felelős biztos, mint személyek kerülnek a szövegbe az afrikai kormányok partnereiként.

A magyar kormánynak az volt a baja a megállapodással, hogy abban nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt, illetve a magyarok szerint nem tettek elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika közé. Ezt annak ellenére is kifogásolta Budapest, hogy egyébként az egész folyamat egyik fő célja az illegális bevándorlás mérséklése volna.

Hatalmas felháborodást okozott a magyar trollkodás

A vitában a belga, a portugál és az olasz kormány képviselői felháborodottan utasították vissza, hogy az egy éve előkészítés alatt álló szövegen az utolsó héten módosításokat követelnek a magyarok. A módosításhoz sok afrikai ország kormányával is egyeztetni kellene, azt mondták, hogy ez ennyi idő alatt lehetetlen feladat volna. Hozzátették, hogy tartalmilag is elfogadhatatlan számukra a magyarok ötlete.

A vitában ezután a spanyol, a francia, az osztrák és a finn kormány nagykövetei is kiálltak a korábban háborgók mellett. Azt mondták, hogy maga a megállapodás is fontos lenne, de általában is nagyon rossz fényt vet az EU-s diplomáciára egy ilyen visszatáncolás, és a magyarok viselkedése árt a migráció okozta problémák kezelésének. Akár a biztonságos harmadik országokkal, akár a tranzitországokkal való megállapodásokról van szó, a magyar vétó aláássa az EU tekintélyét a tárgyalásokon - érveltek sorra a diplomaták. 

A portugál követ emlékeztetett, hogy a megállapodás éppen a migrációs nyomás csökkentését okozhatta volna, ezért különösen érthetetlen a magyar viselkedés. Ezt a belga diplomata is megerősítette, mondván a magyar törekvések szembe mennek az EU külső határvédelmének erősítésével, és a kitoloncolások hatékonyságának növelésével.

Azzal vágtak vissza a többiek, hogy a magyar kormány vétója az, ami az illegális migrációt valójában segíti.

Németország és Franciaország nagykövetei ezután egymás után szólaltak fel, hogy általában is ostorozzák a magyar kormány politikáját, amiért rendszeresen aláássák a közös fellépés lehetőségét kiemelten fontos ügyekben. 

A német, a francia és a ciprusi kormány képviselői egyenesen azt követelték, hogy szenteljenek külön vitát annak, hogy a magyar viselkedést elemezzék. Az olasz, a holland és a finn nagykövet erre azt mondta, hogy Magyarország viselkedése kárt okozhat az EU nemzetközi tekintélyének, majd ezzel egyetértett a német és a ciprusi nagykövet is. Utóbbi egyenesen az EU döntésképességének tudatos rombolásával vádolta meg a magyar kormányt.

Az Európai Bizottság képviselője pedig azon értetlenkedett, hogy az új megállapodás csupa olyan dolgot rögzít, amelyekben 2015-ben egy máltai csúcson az EU és az afrikaiak már megegyeztek, ezek folytatásáról van szó csupán, nincsenek új célok vagy vállalások. Az érvelés mögött az van, hogy a 2015-ös máltai megállapodást a magyar kormány is elfogadta még.

A magyar követ csak azt tudta ismételgetni, hogy kormánya álláspontja szerint túl puha a szöveg.

Sorra veri szét a magyar kormány a megállapodásokat

A magyar kormány egyre agresszívabban veri szét az EU külpolitikai törekvéseit. A múlt hónapban Kína ügyében vétózott egyetlen tagállamként a magyar kormány, amikor nem hagyta, hogy az EU országai egységesen figyelmeztessék Pekinget az emberi jogok betartására, illetve azt is megvétózta Budapest, hogy az EU eltiltsa a tagállamokat bizonyos megalázó terminusok használatától a Kínával kötött kétoldalú szerződésekben.

Még korábban pedig a magyarok akadályozták meg, hogy az EU közös álláspontot vezethessen fel az ENSZ migrációról tartott közgyűlésén.

Magyarország még egy vétót belengetett

Szerdán a magyar nagykövet a fenti vita után előadta még, hogy a közelgő EU - ACP (ez az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség államait jelölő rövidítés) megállapodást is szét fogja verni, mert annak a szövegét is túl migrációbarátnak érzi. 

Várhelyi Olivér nagykövet megmondta, hogy addig nem tudja a magyar kormány elfogadni a szöveget, ameddig nem húzzák ki az összes legális bevándorlást említő kitételt belőle. Amikor arról volt szó a vitában, hogy ha nem hagynak semmilyen lehetőséget a legális bevándorlásra, akkor az illegális migráció visszaszorításában sem fognak segíteni az érintett országok, akkor erre azt mondta, hogy a magyarok szerint megfelelő a "kevesebbet kevesebbért" elv is. Erre a luxemburgi nagykövet közölte, hogy ha magyarok ragaszkodnak a megállapodás szövegének módosításához, akkor ők azt fogják követelni, hogy a végső változat kifejezetten támogatólag szóljon a legális migráció feltételeinek megteremtéséről. Ekkor kérte az Európai Bizottság képviselője, hogy mindenki nyugodjon meg egy kicsit, és a résztvevők koncentráljanak arra, hogy mi lenne a legjobb az EU-nak.

A magyaroknak nincs már igazi szövetségese 

A magyar kormány korábban is rendszeresen fogalmazott meg a többségitől eltérő véleményt külpolitikai ügyekben (például az Oroszországot érő szankciókkal szemben), de általában az volt a magyar kormány álláspontja, hogy egyedül nem vétóz meg fontos döntéseket. Ez a politika megváltozott mostanra.

Brüsszeli beszámolók szerint még soha nem volt olyan éles a magyarok és a többiek szembenállása, mint most. A magyarokra mostanra belső ellenségként tekint a nyugati kormányok nagy része, de a keletiek is egyre bizalmatlanabbul nézik az ámokfutást. Őket az is aggaszthatja, hogy májusban indul a 2020-27-es költségvetés részletes vitája, amiben a nyugatiak éppen a magyarokra hivatkozva érvelhetnek majd a kohéziós támogatások csökkentése mellett, vagyis a magyar őrjöngés az ő pénzükre is megy. 

Úgy tudjuk, hogy máris érte diplomáciai bosszú a magyar kormányt. Elvben számos tagállam egyetértett azzal a magyar igénnyel, hogy Ukrajnára erélyesen rá kellene szólni a kisebbségi nyelvű oktatást szétverő törvény miatt, de végül elmaradt ez a kiállás. Az ok egyszerűen az volt, hogy nem akart senki egy olyan ügyet felkarolni, ami a magyaroknak volt a legfontosabb. 

A magyar kormány sokszor hivatkozik a V4-es együttműködés jelentőségére, vagy a lengyelekkel fenntartott különleges kapcsolatra, de egy diplomáciában jártas brüsszeli forrásunk szerint "a magyaroknak nincs már igazi szövetségese".