Most durvul el igazán a magyar és a lengyel kérdés Európában

Hétfő délután fél háromkor összeülnek az EU-s tagállamok brüsszeli nagykövetei, hogy előkészítsék az EU-s ügyekért felelős miniszterek másnapi tanácsülését. Jó nagy balhét vár mindenki Brüsszelben, ugyanis nem kisebb a tét, mint

1824,3 milliárd euró, azaz több mint 652000 milliárd forint, felfoghatatlanul sok pénz.

Vétó Budapestről és Varsóból

Ebből 1074,3 milliárd euró az EU következő hét évének költségvetése, benne minden centtel, amit csak az EU elkölteni készül 2028-ig, vasút építésektől mezőgazdasági támogatásokig, a brüsszeli irodák portásának fizetésétől a Földközi-tengerhez küldött határőrök zsoldjáig. A maradék 750 milliárd euró pedig az EU történetének legnagyobb gazdaságélénkítő alapja lesz, amiből a járvány okozta gondokat enyhítenék, és a terv szerint már 2023 végéig elköltenék.

Az EU-t ebben a félévben elnöklő német kormány hivatalos terve az, hogy hétfőn a nagykövetek leokézzák a költségvetést, hiszen nagy vonalakban már megállapodtak róla a tagállamok vezetői júliusban, egy 5 napig tartó kimerítő alkudozás nyomán. Most csak azokat az átcsoportosításokat kellene jóváhagyni, amelyeket az Európai Parlament kényszerített ki. A terv szerint kedden áldásukat adják a végsőnek szánt változatra a miniszterek is, és aztán a december 10-11-re tervezett újabb csúcson véglegesítik a miniszterelnökök is, és nyugodtan lehet várni 2021-et.

Csakhogy minden jel szerint ez nem megy majd ilyen könnyen. Magyarország és Lengyelország nagykövetei ugyanis a vasárnap esti állás szerint azt mondják majd a terve, hogy a kormányaik nem támogatják a költségvetést, és a jogilag beleépített gazdaságélénkítő csomagot.

Az okot Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki is megírta Angela Merkelnek, Ursula von der Leyennek és Charles Michelnek: elfogadhatatlan számukra, hogy jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetéseket, azaz elvehessék az EU-s pénzek kiosztásának lehetőségét azoktól a kormányoktól, amelyek működése nyomán sérülnek az Európai Unió demokráciáról szóló alapelvei.

Itt foglaltuk össze részletesen, hogy a jogállamisági mechanizmusnak nevezett feltételrendszer hogyan lett az EU története során először része egy költségvetési tervezetnek, és azt is, hogy a Tanács német elnöksége és az Európai Parlament milyen szabályrendszerben egyezett meg november elején a mechanizmus gyakorlati alkalmazásáról. Ez a megállapodás szintén része a hétfői nagyköveti ülés napirendjének, emiatt tervezi Budapest és Varsó megvétózni az egész költségvetést.

Sokan üres blöffnek hitték

Brüsszeli beszámolók szerint a tagállamok kormányainak nagy többsége, és az EU-s intézményekben ülők sem számítottak arra, hogy a végén ez a két ország képes lesz tényleg megvétózni 1824,3 milliárd eurót, veszélyeztetni az EU működését, és ujjat húzni az összes nagy tagállammal, csak azért, mert félnek, hogy elveszik tőlük a kohéziós pénzeket, ha látványosan lábbal tiporják a demokrácia alapszabályait.

Főleg azért fogadták kétkedve a fenyegetőzéseket, mert mindkét ország óriási kedvezményezettje az EU-s pénzeknek, a 2020-ig tartó fellendülésüknek ez a támogatás volt az alapja. Sokan úgy vélték, hogy csak azért keménykednek ennyire, mert akarnak még néhány milliárd eurót, és ezt egyébként a júliusi csúcson mindkét ország meg is kapta a béke kedvéért. Sőt, az eredeti bizottsági javaslatot jelentősen felpuhították a kedvükért: megfordították a büntetés alkalmazásáról szóló szavazás rendjét úgy, hogy a tagállamok minősített többségének egyetértésével lehessen csak kivetni a szankciót. A Bizottság és a Parlament is azt akarta, hogy a szankció megakadályozását kössék ekkora többséghez.

Csakhogy Budapestnek és Varsónak ez kevés. Elvi kifogásokra hivatkoznak, de elsősorban attól tartanak, hogy a következő választás évében (Magyarországon 2022-ben, Lengyelországban 2023-ban) pont a kampány idején vethetik ki a szankciókat, hogy rontsák a Fidesz és a PiS újabb győzelmének esélyét.

Úgy tudjuk, hogy a magyarok igyekeztek garanciát szerezni Angela Merkeltől, hogy 2022 nyaráig nem lesz szankció, csakhogy a német kancellár ezúttal nem tudta megnyugtatni Orbán Viktort. Már csak azért sem, mert a tervei szerint 2021 őszén visszavonul a politikától. Információink szerint Merkel érdemben még csak nem is válaszolt Orbán november 6-i levelére, amelyben többek között sorosizmussal vádolja az Európai Bizottságot. A lengyel kormányfő levele terjedelmében negyede a magyarénak, és sokkal kevésbé konfrontatív a stílusa, de abból is világosan kiolvasható, hogy a lengyel kormány szerint is politikai zsarolásra alkalmas a mechanizmus, sérti az EU-s jogot, és mostani formájában Varsónak teljesen elfogadhatatlan.

Budapesten kihúzták a mechanizmus szabályainak a kétharmadát

A magyar kormány át is írta a mechanizmus nagy nehezen kialkudott szövegét, amit a német diplomaták tárgyaltak ki hetekig az Európai Parlament delegációjával. A parlament négy mérsékelt frakciója (néppárt, szocialista, liberális, zöld) világossá tette jó előre, hogy ha nem lesznek elég kemények a mechanizmus feltételei, akkor ők vétózzák meg a költségvetést - és erre ugyanúgy joguk van, mint a tagállamoknak egyenként. A patthelyzet feloldására a német elnökség egy nagyon gyenge, alig alkalmazható mechanizmust vitt a parlament elé, amit a tárgyalások alatt némileg visszakeményítettek, de nem annyira, mint amilyen kemény a Bizottság eredeti javaslata volt.

Orbán Viktor 6-án elküldött levelének mellékletében úgy írták át a magyar kormány jogászai a törvénytervezet szövegét, hogy jó kétharmadát egyszerűen kihúzták belőle. Elsősorban azokat a részeket, amiket az Európai Parlament delegációja rakatott bele. A "jogállamiság" kifejezést eleve mindenhonnan kivették belőle, és csak az EU költségvetésének közvetlen sérelmét hagyták benne szankcionálható elemként.

Kiszedtek mindent, ami általában utal a demokrácia állapotára (bíróságok függetlensége, csalások, korrupció, visszaélések) és maradt az, hogy fel lehet lépni, ha nem működik a pénzosztó bürokrácia. Az eljárási határidőket meghosszabbították, és beleraktak a magyar fogalmazók egy lehetőséget a fellebbezésre az EU bíróságához.

Ez sok elemző szerint kulcsfontosságú pont, mert ha ezt sikerül átnyomni, akkor 2022 tavaszáig aligha lesz szankció Magyarország ellen, hiszen ha minden határidőt az utolsó pillanatig kitol az eljárási vitában a magyar kormány, akkor aligha kezdődhet olyan időben a per, hogy abból ítélet legyen a magyarországi szavazásig.

A magyar kormány kihúzatná azt a részt is, ami alapján szankció esetén is megkapná az ország a neki járó pénzt, csak éppen nem a kormány oszthatná szét pályázatokon, hanem mást bíznának meg a pénz elköltésével. Ezt a pontot szintén a parlamentiek szuszakolták a jogszabályba.

Éppen erre a pontra építik egyébként az ellenzéki önkormányzatok azt a népszavazási kampányukat, amit a "Szabad Városok" nevében hirdettek meg Karácsony Gergely budapesti főpolgármester vezetésével. A csatlakozó településeken helyi népszavazásokon mondatnák ki a lakossággal, hogy szeretnék, ha az önkormányzatok közvetlenül kaphatnának EU-s támogatásokat a költségvetéshez csatolt gazdasági mentőcsomagból. Ezt általában is akarják ezek a városok, de ha a magyar kormányt szankció alá vonnák, akkor egy ilyen népszavazásos felhatalmazással még könnyebben intézhetnék el, hogy átvehessék a pénzosztás feladatát.

Már csak ez a balhé hiányzott

A júliusi nehéz alku után, ebben a járvánnyal és Brexittel terhelt időszakban, az európai politikusok többsége a háta közepére se kíván egy újabb vitát a költségvetésről és a mentőcsomagról. Ráadásul a mentőcsomag nagyon kell Olaszországnak és Spanyolországnak, a benne lévő pénz jelentős részét nekik szánták a többiek, és áttételesen kell a mentőcsomag az eurózóna összes többi tagjának is, hogy a közös pénz stabilitását ne veszélyeztesse a déliek csődközeli helyzete. Nem véletlen, hogy a mentőcsomag egy német - francia közös javaslat alapján született, általában az európai gazdaság megmentése érdekében.

A nettó befizetőnek számító országokban pedig belpolitikai ügy lett a mechanizmus kikényszerítéséből, a holland miniszterelnököt például hosszú vitában vonták kérdőre a hágai parlamentben, hogy miért nem keményebbek a feltételek a renitens tagállamokkal szemben, miért kell ennyit költeni antidemokratikus rezsimek finanszírozására.

A magyar és a lengyel vétó ezért az eddigieknél is jobban szembe állíthatja e két országot a többiekkel, bár ennek lehetséges politikai következményeit most még nehéz megjósolni. A két ellenálló ország elszántságát talán az amerikai elnökválasztás eredménye is növelte, mert tartanak a demokrata adminisztráció keménykedésétől, és nem akarnak az európai kritikusok kezébe adni egy új eszközt olyan időszakban, amikor egyébként is nagyobb lesz rajtuk a nyomás Nyugat felől.

Az eddigi nyilatkozatok alapján egyik vétóra készülő kormányt sem ijeszti meg az ütközés a többiekkel, sőt, kifejezetten gerjesztik a feszültséget. A lengyel külügyminiszter-helyettes 11-én, a lengyel nemzeti ünnepen azt mondta, hogy a jogállamisági mechanizmus a német gyarmatosítás eszköze lenne, míg a magyar igazságügyi miniszter politikai zsarolással vádolta a mechanizmus támogatóit.

Szétválasztható a csomag?

Az egyelőre nem világos, hogy a vétót a magyarok és a lengyelek hogyan képzelik. Nagyon nem mindegy, hogy általában vétóznák-e meg a költségvetést, vagy csak a mentőcsomagot fúrják ki onnan.

Orbán Viktor levele szerint "növekszik a valószínűsége", hogy a magyar kormány "nem lesz abban a pozícióban", hogy hozzájárulását adja a szükséges konszenzushoz, ami a csomag elfogadásához kell. Ez inkább egy általános, a teljes költségvetést akadályozó vétóra utal.

Morawiecki a saját levelében viszont csak azt helyezte kilátásba, hogy a lengyel parlamenten nem megy majd át a csomag. Márpedig ott csak a mentőcsomag létrejöttéhez szükséges felhatalmazásáról szavaznak majd, azaz arról, hogy az Európai Bizottság felvehet-e hitelt a 750 milliárdos rész megszerzéséhez. (A másik ezermilliárdos költségvetési tétel a tagállamok éves befizetéseiből jön össze.) Mivel a mostani állás szerint a költségvetés két része jogilag összefügg, a lengyel parlamenti vétó is fenyegetheti az egész megállapodást, viszont Varsó pozíciójából következhet egy olyan megoldás is, hogy az EU szétválassza jogilag a két részt. Ezért a lengyel pozíciót rugalmasabbnak tartják Brüsszelben, mint a magyart.

Először a Spiegel írt arról, hogy ha ez a parlamenti típusú következne, akkor kivehetnék a mentőcsomagot a költségvetési törvényből a mentőcsomagot, és egy kormányközi megállapodással is összerakhatnák - ahogy ez történt a görög mentőcsomag esetén, az ESM nevű alapkezelő létrehozásával 2015-ben. Ebben az esetben Magyarország és Lengyelország kimaradnának az alapból, onnan pénzt nem hívhatnának le, de a 2028 utáni törlesztésbe se kellene beszállniuk. A magyar kormány eleve úgy gondolta, hogy a csomagból túl kevés jutna ide, és Orbán Viktor a nyáron célozgatott arra is, hogy a mentőcsomag a magyaroknak nem kell, mert a vírust mi tudtuk kezelni, és csak azért járult hozzá a megteremtéséhez, mert ennyire szolidáris a rászoruló országokkal. Azóta persze jött a második hullám, ami felülírhatta a kormányfő hozzáállását a csomaghoz.

Ha a teljes vétóval fenyegetne a magyar és a lengyel kormány, akkor viszont nagyon nehéz lesz megoldást találni:

• Ha a Tanács (vagyis a többi ország) elfogadná a magyarok felpuhított javaslatát, akkor az eddigi nyilatkozatok alapján az Európai Parlament vétózza meg a költségvetést.
• Ha a Tanács minősített többséggel nagyjából a mostani, parlamenttel egyeztetett változatot fogadja el, akkor a decemberi csúcson bukik el az eddigi nyilatkozatok alapján a költségvetés, a magyar és talán a lengyel miniszterelnökök vétója miatt.

Egyelőre nem látszik a köztes megoldás, mert a magyar módosítási javaslatok alapjaiban írnák át a mostani szöveget, tehát első ránézésre nem néhány jól meghatározható részleten megy a vita, hanem az egész jogszabály szellemiségén és alkalmazhatóságán.

A kérdés az, hogy ebben mennyi a blöff, és van-e néhány olyan sarkalatos pont - például a fellebbezés lehetősége az EU bíróságához - aminek kielégítésével Budapest és Varsó elállhat a vétótól.