Csütörtök este először hangzott el az EU költségvetését vétóval fenyegető két ország kormányának egyikétől, hogy a jogállamisági mechanizmus visszavonása nélkül is lehetséges a kompromisszum.

Ez óriási áttörésnek tűnt, mert már több mint két hete teljes patthelyzet van, ami azzal fenyeget, hogy januártól nem lesz az EU-nak rendes költségvetése, illetve nem lehet elindítani a költségvetés mellé rendelt óriási gazdaságélénkítő csomagot sem. Magyarország és Lengyelország 1800 milliárd euró elköltését blokkolja jelenleg, tiltakozásul, mert a többi tagállam jogállamisági feltételek teljesüléséhez kívánja kötni a kifizetéseket.

Gowin olyat kért, amit már két hete is megadtak volna

Erre jött Jaroszlaw Gowin gazdasági ügyekért felelős lengyel miniszterelnök-helyettes csütörtök esti bejelentése, ami szerint hazája kész eltekinteni a vétótól, amennyiben megfelelő garanciát ad a többi tagállam a Tanácsban, hogy a jogállamisági mechanizmust soha nem használják majd politikai nyomásgyakorlásra, és kizárólag az EU pénzének megóvása érdekében alkalmazzák.

Egy hasonló deklarációt a konfliktus kezdete óta belengettek az EU-s intézmények vezetői. Már november 16-án előkerült a lehetőség, és 25-én nyilvánosan is beszélt egy ilyen típusú alkuról Johannes Hahn, az EU költségvetésért felelős biztosa - aki egyébként csütörtök kora délután azt írta a Twitterre, hogy nagy áttörést vár péntekre a vétó ügyében.

A magyaroknak és lengyeleknek szánt ajánlatok között van az is, hogy a két ország kapjon papírt arról, hogy migrációs ügyekkel nem kötik össze a mechanizmust. Ez elsősorban a magyar kormányt nyugtathatná meg, hiszen Orbán Viktor hetek óta azt állítja, hogy migránsok betelepítését akarná az EU a mechanizmussal kikényszeríteni. (A mechanizmus élesítésének egyik szempontja lehetne a mostani állás szerint, ha egy tagállam rendszeresen megsérti az EU-s jogot, és ezt nem korrigálja. Talán ezt olvashatta úgy a magyar kormányfő, hogy ha megint lenne egyszer kvóta, és azt ő nem tartaná be, akkor elvehetik a támogatásokat a kormányától. Ugyanakkor a mechanizmusról szóló jogszabálytervezet azt is előírja, hogy az EU költségvetésének védelmében kell alkalmazni a mechanizmust, így legfeljebb közepesen megalapozott a kormányfő aggodalma.)

A másik ajánlat az a magyarok és a lengyelek felé, hogy az EU Bíróságán valamilyen formában megtámadhatják majd magát a mechanizmust, vagy pedig a konkrét szankciót, ha azt valaha is alkalmaznák ellenük.

Gowin minden bizonnyal ilyen típusú ajánlatokra mondta azt, hogy ezek a nyilatkozatok a hazájának elfogadhatóak, miután a Bizottság delegációjával tárgyalt csütörtökön.

Csakhogy ezek a garanciális elemek eddig is napirenden voltak, és a két miniszterelnököt egyáltalán nem hatották meg eddig ezek a lehetőségek. Ők a mechanizmus elfelejtését, vagy a távoli jövőben új formába öntését követelték, míg az Európai Parlament és a többi 25 ország közölte, hogy szó sem lehet a mechanizmus újratárgyalásáról, vagy a napirendről való levételéről.

Megijedtek a megerősített együttműködéstől?

A helyzet annyit változott csupán az utóbbi napokban, hogy szerdán Urusla von der Leyen szerdán bejelentette, hogy ha marad a vétó, akkor 25 tagállam megerősített együttműködés keretében is elfogadhatja a 750 milliárdos mentőcsomagot, és akkor abból teljesen kihagynák Magyarországot és Lengyelországot. Hogy ez pontosan mit jelentene, arról ebben a cikkben írtunk korábban.

Azt is értésükre adták egyes brüsszeli híresztelések szerint a két kormánynak, hogy ha vétóznának, akkor is megszavazzák a mechanizmust, és 2021-től alkalmaznák is, ráadásul eleve csak csökkentett kifizetések járnának nekik, ha nem lesz új költségvetés.

Ezen előzmények alapján két magyarázat lehet Gowin kompromisszumkész nyilatkozatára:

• A magyar és a lengyel kormány rájött, hogy hiába mentek el a falig, nem tudják elérni azt, amit akarnak. E magyarázat szerint álláspontjuk puhulását jelzi Gowin bejelentése, amivel felvezetik a vétó feloldását, és ezt várhatóan a december 10-11-i EU-csúcson jelentenék be hivatalosan is.
• Gowin magánakciójáról van szó, és a nagy figyelmet kapó bejelentésének valójában csak belpolitikai jelentősége van.

Gowin szuverenitása

Fontos megjegyezni, hogy Jaroszlaw Gowin nem a nagy lengyel kormánypárt, a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt, az Egyetértés elnöke, amelynek mindössze 17 képviselője van a 460 fős lengyel parlamentben.

Gowin a tizes évek első felében még Donald Tusk pártjában, a most ellenzékben lévő Polgári Platformban politizált, és igazságügyi minisztere is volt Tusk egyik kormányának. 2013-ben lett csak a PiS szövetségese, miután nem sikerült legyőznie Tuskot a PO elnöki székéért vívott küzdelmében.

Ugyan több miniszeri posztot is betöltött 2015, a PiS hatalomra kerülése óta, de volt már néhány nagy csörtéje Kaczynskival. Utoljára idén tavasszal vesztek össze, amikor Gowin nem értett egyet azzal, hogy a járvány miatt elhalasztották az elnökválasztást, és azt javasolta inkább, hogy hosszabbítsák meg két évvel az elnök mandátumát, azzal a kikötéssel, hogy utána nem indulhat újra a posztjáért. Végül maradt a halasztás és Andrzej Dudát újabb öt évre elnökké választották.

Gowin ha óvatosan is, de eddig is ellenezte a költségvetési vétót. Egy kedden megjelent interjújában így fogalmazott: "Egy ország szuverenitásának a feltétele a magántulajdon és a gazdaság ereje. A dinamikus fejlődéshez Lengyelországnak szüksége van az EU-s alapokra, és ide értem az újjáépítési alapot is. Úgyhogy remélem, hogy gyorsan sikerül kompromisszumot kidolgozni a jogállamisági ügyben. A szabályozás mostani formája nem csak Lengyelország és Magyarország szempontjából káros, hanem Európa hosszú távú érdekeit is sérti. (...) A mechanizmus júliusi tanácsülésen elfogadott változata teljesen indokolt volt. Az Európai Parlament nyomására belekerült bevezető okoz szükségtelen zavarokat, és abba tudnak kapaszkodni az euroszkeptikusok. Mindenesetre még egyszer hangsúlyozom: mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a költségvetés vétózását. és az újjáépítési alap felfüggesztését."

Vagyis nem teljesen lépett ki a hivatalos irányból, hiszen ellenezte a mechanizmus napirenden lévő változatát, de sokkal kevésbé volt harcias, mint például Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott csütörtöki interjújában szovjet típusú módszernek, a gyarmatosítás új formájának nevezte a mechanizmust.

Gowin megengedőbb hangvételű interjúja éppen aznap jelent meg, amikor 50 ellenzéki polgármester vezette lengyel városban lekapcsolták a történelmi épületek díszkivilágítását, tiltakozásul a tervezett vétó ellen, azt üzenve, hogy "Európa nélkül csak a sötétség marad". A tiltakozó települések között volt Gowin otthona, Krakkó is.

Úgyhogy egyelőre marad a találgatás, hogy Gowin csak a saját nevében beszélt-e csütörtök este, vagy pedig Morawiecki és esetleg Orbán jóváhagyásával üzente-e Európának, hogy meg lehet alkudni.