Magyarország nemcsak a költségvetést, hanem a klímavédelmi célokat is vétózhatja

Reggel 4 hírlevél
Amit 2021-ben tudni kell, minden reggel.

A csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcs egyik legnagyobb vitája minden bizonnyal arról szól majd, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki tényleg megvétózza-e a költségvetést a jogállamisági mechanizmustól való félelmében. 

Ugyanakkor több más fontos téma is napirenden lesz, például a klímavédelmi vállalások. Ebben az ügyben is vétójoga van minden tagállamnak, és a magyar kormány - több részletkérdésben a V4 csoporttal és Bulgáriával egyetértésben - lényegesen lazítana az eredeti javaslaton. 

A két ügy olyannyira összefügg, hogy Varsó polgármestere szerint a lengyel kormány a költségvetési vétó feloldásáért cserébe a Lengyelországra vonatkozó környezetvédelmi előírások enyhítését kérheti. Rafael Trzaskowski szerint egy nagyobb könnyítésért cserébe a rengeteget szenet használó Lengyelország akár ki is táncolhat a magyarokkal kötött véd- és dacszövetségből. Hogy a magyar kormányban is felmerülhetett-e esetleg a két kérdés összekapcsolása, arról nincsenek információink, de az biztos, hogy Budapest is igen jelentős módosításokat követel az eredeti tanácsi javaslathoz képest egy lapunkhoz eljutott dokumentum alapján.

Lehet, hogy el se kezdik tárgyalni

Arról is sok szó van Brüsszelben, hogy ha a magyarok és a lengyelek megvétózzák az EU költségvetését, akkor lehet, hogy az egész klímavédelmi csomag lekerül a csúcs napirendjéről. A célok eléréséhez ugyanis komoly pénzeket kapcsolnának, ám ha ezek felszabadítása nem lehetséges, akkor az egész ügy elbukhat. A költségvetéssel együtt kellene elfogadni például a "Just Transition Fund” nevű alapot, ami összesen 100 milliárd euróval támogatná a szegényebb tagállamokat a környezetbarátabb energiatermelésre való átállásra. Ennek az alapnak a legnagyobb szeletét egyébként éppen Lengyelország kapná.

Magyar javaslat: 55 nektek, 40 nekünk

A csúcson a tagállamok többsége azt akarja kimondani, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, az 1990-es szinthez képest. A jelenleg érvényben lévő hivatalos cél csak 40 százalék. 

A 40-ről 55 százalékra emelés elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU betartsa azt a korábbi vállalását, ami alapján 2050-re a teljes klímasemlegességet kellene elérni. Számos szakértő szerint még ez is kevés hozzá, mindenesetre a Tanács vezetése ezt az 55 százalékos javaslatot vitte a tagállamok elé, számos egyeztetési kör után.

A magyar javaslat az, hogy az 55 százalék az egész EU számára legyen követendő cél, de tagállamokra lebontva elég legyen az eddigi célt, a 40 százalékot elérni. A magyar javaslat szerint aki akar, az vállalhasson többet, de kötelező ne legyen túlmenni rajta.

Mint arra Szél Bernadett független parlamenti képviselő blogposztjában emlékeztet, Magyarország 2013-ra már elérte a 40 százalékos csökkentést, elsősorban a nehézipar rendszerváltás utáni sorvadása miatt, azóta azonban nőtt a hazai szennyezés, és már csak 33 százalékon vagyunk. Vagyis a magyar kormány annyit kíván csak megígérni, hogy 2030-ra elérjük a 2013-as állapotot. 

A magyar állam ahhoz is ragaszkodik, hogy a 2030 és 2050 közötti célokat ne az Európai Bizottság írja elő, hanem arról mindig az Európai Tanácsban döntsenek, úgy, hogy minden tagállamnak joga legyen vétózni. 

A magyar kormány követelései között van az egységes európai karbonár elvetése is, vagyis ne kelljen minden egység szén-dioxid kibocsájtása után minden esetben minden szektornak ugyanakkora illetéket fizetnie. A magyar kormány a rezsiárak védelmére és gazdasága versenyképességére hivatkozik ennél a pontnál.

Orbán Viktor egy EU-csúcsra érkezőben.Fotó: JULIEN WARNAND/AFP

A zöld atomerőmű koncepciója

Magyarország azt is szeretné, ha az EU kimondaná a technológiai semlegességet - ez azt jelenti, hogy a nukleáris beruházásokat is be lehessen számítani a környezetvédelmi célra elköltött pénzekbe. 

Brüsszeli információink szerint ez a követelés különösen éles vitákhoz vezet majd, hiszen a Zöld pártot is magába foglaló osztrák kormány nagyon nem szeretné, ha egy atomerőmű építését az EU zöld beruházásként ismerne el. "Kurz egy ilyen alkuval egyszerűen nem mehet haza" - fogalmazott egy, a kérdésben jól tájékozott szakértő a 444-nek. Az ötletet a luxemburgi kormány is nagyon ellenzi. (A zöld pártok szerint az atomenergia nem lehet alternatívája a megújulóknak, egyrészt mert maga a veszélyes technológia (Csernobil, Fukusima); másrészt mert a nukleáris hulladék ártalmatlanítása nem lehetséges, vagyis egyre több veszélyesen sugárzó anyagot kell betonbunkerekbe ásni, amelyek évezredekig veszélyesek maradnak még.)

Ugyanakkor ebben a témában Magyarországnak fontos szövetségese lehet a számos atomerőművet üzemeltető Franciaország. A vitában Bulgária azt képviseli, hogy a földgáz felhasználását is ismerje el az EU zöld beruházásnak, annak ellenére, hogy a gáz elégetésekor is keletkezik üvegházhatást okozó gáz, csak kevesebb, mint a szén elégetésekor. 

A "klímabajnok" már az utolsó előtti helyen van Európában

Miközben Orbán Viktor tavaly októberben azzal dicsekedett, hogy "Magyarország egy klímabajnok", addig a magyar klímavédelmi intézkedéseket egyre rosszabbnak ítélik külföldi szervezetek. 

Hétfőn jelent meg például a CCPI-index legfrissebb kiadása, ami elég lehangoló képet fest a magyar helyzetről. A listát több, jórészt német központú civil szervezet készíti, és 2005 óta azonos szempontok alapján pontozzák 57 ország és az EU klímavédelmi teljesítményét - a vizsgált országok együttesen a felmelegedést okozó anyagok több mint 90 százalékának a kibocsájtásáért felelősek. 

A listán Magyarország az alulról a tizedik, a mögötte lévő Szlovénia az egyetlen rosszabb pontszámot kapott EU-s tagállam. Tavaly még Lengyelország kapta a legrosszabb pontszámot a listán az EU-s tagállamok közül. A lista élén három európai ország áll egyébként, Svédország, Nagy-Britannia és Dánia. 

2013-as indulásunk óta 2021 lesz a 444 történetének legfontosabb éve. Hamarosan teljesen megújulunk, és teszünk egy nagy lépést arra, amerre a világ legjobb újságjai haladnak. A minden eddiginél színvonalasabb, tartalmasabb cikkek, videók, podcastok felé, egy olyan üzleti modellben, ami hosszú távon is garantálhatja a függetlenségünket, és ezért rátok, az olvasóinkra támaszkodik.

Csak veletek szövetségben tudunk túlélni és erősödni, ezért hoztuk létre a Kört azok számára, akik szívesen csatlakoznának a 444 közösségéhez, és támogatnák a munkánkat. A technikai fejlesztés zajlik, a feladat nem kicsi, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy mihamarabb a végére érjünk. És közben olyan nagy dobásokra is van időnk, mint legújabb dokumentumfilmünk, A gyilkosok emlékműve.

Csatlakozz a 444 Körhöz, a független, minőségi sajtó támogatóinak közösségéhez!

Ha pedig már korábban csatlakoztál hozzánk, de úgy érzed, rászolgáltunk a további támogatásodra, itt tudsz segíteni.

Köszönjük!!444!!!

Kapcsolódó