Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok – mondta Orbán Viktor este Varsóban, miután a lengyel kollégájával tárgyalt.

A kormányfő a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta: most közelebb van egymáshoz Magyarország és Lengyelország, valamint az EU német soros elnökségének és több más tagállam kormányának az álláspontja, mint néhány héttel vagy nappal ezelőtt.

Orbán szerint azokat a jogállamisági kérdéseket, amiknek nincsen semmi közük a pénzügyi kérdésekhez, külön kell választani a költségvetési ügyektől, mert nem lenne kívánatos olyan helyzet, amiben pénzügyi szankciókat lehetne kiszabni például azért, mert valamelyik tagállam nem követi az európai irányvonalat gender- vagy migrációs ügyekben.

A miniszterelnök szerint Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában, a két ország érdekei egybeesnek, fontosnak tartják az EU alapszerződéseiben foglaltak, a nemzeti érdekek, illetve a Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzügyi források megvédését. Szerinte a két ország együtt elég erős a pénzügyi érdekeik megvédéséhez, „nem kell aggódni, egyetlen pennyt sem fognak veszíteni”.

Orbán azt mondta, a konfliktushelyzet, a költségvetési vétó fenntartása nem jó Európának, ahogyan Magyarországnak és Lengyelországnak sem áll érdekében, ezért mielőbb megállapodásra lenne szükség, ami minden fél számára előnyös.

Orbán azt mondta: „A vita nem a pénzügyi forrásokról szól, ez csak másodlagos kérdés, amiért harcolunk, az a nemzeti szuverenitás védelme.” Szerinte „a V4, Magyarország, Lengyelország az EU jövője”.

A csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcs egyik legnagyobb vitája arról szól majd, hogy Orbán és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megvétózza-e a költségvetést a jogállamisági mechanizmustól való félelmében. Más fontos témák is napirenden lesznek, például a 2030-ig tartó klímavédelmi vállalások, Magyarország ugyanis az 55 százalékos kibocsátáscsökkentés helyett csak 40-et vállalna. (via MTI)