Orbán Brüsszelre figyelt, a fideszes törvénygyár akadozni kezdett

2020 december 15., kedd 4:29


Ma dönt a parlament a választási törvények módosításáról. A csomagot a kormány terjesztette elő november 10-én, mi is írtunk róla. A fontosabb tervezett változások az alábbiak voltak:

  • Az országos lista állításához a pártoknak a korábbi 27 helyett 50 egyéni képviselőt kelljen állítaniuk: mivel 106 egyéni választókerület van, az összeálló ellenzéki pártoknak egy vagy két országos listára kellett volna tömörülniük.
  • Le lehessen fotózni a kitöltött szavazólapot: a választó így szükség esetén legálisan készített fényképpel tudja bizonyítani, hogy úgy szavazott, ahogy azt tőle valaki elvárta.
  • A választás előtti kilencedik napig lehessen másik szavazókörbe átjelentkezni: a határidő korábban a negyedik nap volt, a szigorítás leginkább a városokban élő és oda átjelentkező, fiatalabb, jellemzően az ellenzékre szavazó polgárok dolgát nehezíti meg.
  • A levélszavazatok akkor is érvényesek legyenek, ha a szavazólap nincs külön belső borítékban: ahhoz képest, hogy a Fidesznek harmadszor is kétharmados parlamenti többsége lett, 2018-ban Orbán Viktor elég nagy patáliát rendezett, amiért az NVB, majd a Kúria épp a belső boríték miatt érvénytelenített pár ezer szavazatot, amin a kormányoldal elbukott egy mandátumot.

Elmaradt a feketeleves

Az ellenzék közös közleményben tiltakozott az egyoldalúan előkészített javaslatcsomag ellen, de valójában eléggé meg voltak lepődve: a törvényjavaslat közel sem volt annyira ártalmas, mint amire számítani lehetett. Az elmúlt időszakban több ellenzéki politikussal és háttéremberrel beszélgettünk, és egy sem akadt, aki úgy vélte volna, hogy a kormány javaslata rontana az ellenzék esélyein.

Abban viszont eléggé biztos volt mindenki, hogy nem ez az utolsó felvonás, és valami csavar még lesz a történetben.

Ez a várakozás be is jött, csak épp nem úgy, mint amire az elmúlt 10 év fideszes jogalkotása alapján számítani lehetett.A Fidesz a választási szabályokat 2010 óta szisztematikusan mindig a saját érdekében módosította: sok egyéb mellett a legfontosabb a parlamenti választások esetében a második forduló eltörlése és a választókerületek minden ízében a kormányoldalnak kedvező átrajzolása volt. Logikusnak tűnt, hogy megint ilyesmi következik, és ha nem első az körben, akkor majd menet közben, vagy az utolsó pillanatban. Ezt valószínűsítette gyorselemzésében a Political Capital, majd később a parlamenti vitában az ellenzéki szónokok is.

Volner János, a pancserstróman

Az első meglepetés akkor jött, amikor az exjobbikos Volner János november 19-én olyan módosítót nyújtott be, ami tovább nehezítette az országos listaállítást. 50 helyett 71 egyéni képviselő indításához kötötte úgy, hogy azok Budapest mellett ne kilenc, hanem 14 megyét fedjenek le.

Volner valójában kormánypárti módosítót vett a nevére: ezt nem csak az igazolta, hogy az Igazságügyi Bizottság támogatta az indítványát, hanem az is, hogy a módosításait szokatlan módon eleve kettészedte:

az egyik csokorban voltak a Fidesz által is jóváhagyottak, a másikban az alibijavaslatok, amik nem mentek át a bizottságon.Például hogy a szavazók csak egy pártot/képviselőt jelölhessenek, ami helyből véget vetett volna a kamupártosdinak, és az egész mostani törvénymódosítás legfontosabb újdonsága lett volna.

Lehet, hogy a Fideszben azt gondolták, elegánsabb, ha a szerintük igazán kellemetlen javaslatot nem kormánypárti képviselő nyújtja be, de az elterelő manőver kínosan átlátszóra sikerült (Volner sajnos nem reagált a megkeresésre). Az ellenzéki pártok már rég hajlottak rá, hogy 2022-ben egyetlen ellenzéki listán szerepeljenek, igaz, szóltak amellett is érvek, hogy legyen egy balosabb (DK-MSZP-Párbeszéd) és egy "progresszív" (Jobbik-LMP-Momentum) lista. Bárki is állt mögötte, a Volner-féle javaslattal az ellenzéknek tettek szívességet: a párteliteknek így sokkal könnyebb lesz lenyomni a békát a berzenkedők torkán. Azt mondhatják: nem mi akartunk közös listát, a Fidesz kényszerített rá.

Nehéz megmondani, mi lehet az ellenzék közös listára terelésével a kormányoldal célja. Ahogy azt többen is említették, ez utalhat például arra, hogy a Fidesz elengedte, hogy győzzön Budapesten és a nagyobb városokban, ahol a közös lista csak növeli az ellenzék vonzerejét. Cserébe Orbánék azzal kalkulálhatnak, hogy a kisebb településeken csökkenhet a bizonytalanok és az egyes ellenzéki pártok szimpatizánsainak szavazási kedve, például ha a Jobbik támogatása egyben Gyurcsány Ferenc politikai reneszánszát is segíti (még ha nem is kormányfőként).

Fideszes javaslat sztornó

December 10-én ülésezett a Törvényalkotási Bizottság, mely az összegző módosító javaslatot készítette. Ez az, ami a kormánytöbbség által javasolt összes módosítást tartalmazza. És ekkor érte az ellenzéket a következő meglepetés.

A bizottság fideszes többsége ugyanis törölte a kormány törvényjavaslatából, hogy a kitöltött szavazólapokat le lehessen fotózni.Persze a szavazófülkében lehetetlen ellenőrizni, ki mit csinál, így a dolognak csak elvi jelentősége van. Ám a lépés mégis különös, miután az Igazságügyi Minisztérium épp az ellenkezőjét javasolta. Ám még meglepőbb volt, ami a párbeszédes Szabó Tímea nagyságrendekkel fontosabb javaslatával történt.

A parlamentnek az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény értelmében a '22-es választásra készülve egyetlen kötelessége volt: a népességszám változása miatt egyes Pest megyei egyéni választókerületek átrajzolása. Ráadásul az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint (hacsak a Fidesz kétharmaddal nem módosítja azt is) a körzethatárokat csak idén lehet módosítani, így járvány ide vagy oda, ha a kormány ezt a kötelességet bármennyire komolyan vette, valójában kényszerhelyzetben volt.

A választókerületekről azonban az IM javaslatában egy hang sem volt. Ezért is gondolta mindenki, hogy a kormányoldal még tartogat valamit a szavazás előtti utolsó pillanatra. Például úgy alakítják a választókerületek határait, hogy az ellenzék végül eggyel kevesebben nyerhessen.

Ámen az ellenzék javaslatra

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője november 24-én önálló törvényjavaslatot nyújtott be a Pest megyei választókerületek módosításáról. Ez lényegében ugyanaz volt, mint amit idén augusztusi leköszönése előtt, amolyan közjogi örökségként Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) korábbi elnöke terjesztett elő a pártok képviselőinek. Az ellenzéknek tetszett, csak Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tűnt elégedetlenneknek.

Szabóék több független választási szakemberrel is egyeztettek (párral mi is beszéltünk), és mindenki úgy vélte, hogy a Pálffy-féle tervezet a választókerületek határait csak minimálisan módosítja, és érdemben nem változtat a mandátumeloszláson. Ezt erősítette meg a 21. Kutatóközpont gyorsjelentése is. Szabó a 444-nek azt mondta, hogy a javaslatukkal színvallásra akarták késztetni a kormányt: módosítsák a Pest megyei határokat úgy, ahogy azt a szakma szabályai előírják.

És láss csodát: javaslata az utolsó pillanatban bekerült a Törvényalkotási bizottság összegzőjébe!Van, aki úgy tartja, hogy Budapest környékén most lényegében lehetetlen úgy módosítani a választókerületi határokat, hogy az orvosolja a kialakult aránytalanságot, a Fidesznek kedvezzen, és ne is lógjon ki nagyon durván a lóláb. Ezért ellenzéki körökben inkább attól tartottak, hogy az itteni módosítást a Fidesz egy újabb országos "gerrymandering", azaz politikailag motivált körzethatár-átrajzolás részeként próbálja eladni.

Erre állítólag utaltak is jelek, de ha így is volt, nem lett belőle semmi. Egyrészt már a mostani választókerületi határok is pont eléggé kedveznek a Fidesznek. És talán a balhétól is tartottak egy olyan érzékeny időszak közepén, amilyen a hétéves költségvetés és a jogállamisági mechanizmus körüli brüsszeli alkufolyamat volt az elmúlt hetekben.

Voltak Volner Jánosénál egyértelműbben kormánypárti módosító javaslatok is. Kósa Lajos kezdeményezésére került be a végső verzióba, hogy ha a Nemzeti Választási Bizottság nem állapítja meg időben a választás eredményét, akkor azt a Kúria teszi meg helyette. A Kúriát akkor már rég a Fidesz egyik leglojálisabb kádere, Varga Zs. András vezeti majd. De még így is nehéz átlátni, hogy milyen helyzetre kínál most megoldást a javaslat: reális félelem, hogy az ellenzéki pártok delegáltjaival feltöltött NVB vonakodna kihirdetni a Fidesz győzelmét? Kósa indoklása nem ad támpontot, mert csak megismétli a módosítás lényegét.

Jelentkezett valaki, aki ért is hozzá

Könnyebben érthető a fideszes Zsigmond Barna Pál a levélszavazatok érvénytelenségi szabályait átíró ötlete. A kormány javaslata szerint a levélszavazat érvényes maradt volna akkor is, ha a szavazólap nincs belső borítékban. Zsigmond azt javasolta, hogy ehelyett inkább a külső borítékba kerülő, a választót azonosító nyilatkozaton ne kelljen feltüntetni a választó születési nevét.

2018-ban a jegyzőkönyv szerint 41 762 érvénytelen listás levélszavazatot talált az NVI. A mandátumeloszlás képlete szerint egy töredékük,

pár száz is elég lett volna, hogy a Fidesz a 133 mellé még egy mandátumot szerezzen(a levélszavazatok 96 százalékát kapta a Fidesz), kicsit jobban kipárnázva a kétharmados többséget. A Pesti Srácok, melynek az ügy miatt Orbán maga is panaszkodott, úgy értesült, hogy 4360 szavazatot érvénytelenített a belső borítékkal kapcsolatos hiányosság miatt az NVI.

Csakhogy az NVI soha, sehol nem publikálta a levélszavazatok érvénytelenségére vonatkozó adatokat és információkat. Ha a PS bő négyezres értesülése pontos volt, adódik a következtetés, hogy a levélszavazatok 90 százalékát más ok miatt érvénytelenítették. Azt pedig NVI-s forrás és az NVI-nél a levélszavazatokat ellenőrző MSZP-s Wiener György is megerősítette, hogy a másik érvénytelenségi ok a születési név hiánya vagy eltérése volt a választót azonosító nyilatkozaton.

Ha eltekintünk a külképviseleteken zajló tömeges levélszavazási csalásokról szóló ellenőrizhetetlen pletykáktól, a születésinév-mizériának az lehet az oka, hogy Magyarországgal szemben máshol sokkal kevésbé bevett a születési név használata. Zsigmond Barna Pál korábban főkonzul volt Csíkszeredában, így elég jól ismerheti a levélszavazatokkal kapcsolatos problémákat. Azt is tudhatta, hogy a belső borítékkal kapcsolatos pepecselés helyett sokkal célszerűbb a születési név feltüntetésétől eltekinteni: ha azt a 2018-as választáson nem kellett volna beírni, 37 ezerrel több levélszavazat lett volna érvényes, köztük úgy 35 ezer fideszes. Szerettem volna megkérdezni minderről Zsigmond Barna Pált, de nem válaszolt a megkeresésre.

Mi ez a káosz?

Elég meghökkentő, hogy miközben a Varga Judit által előadott törvényjavaslat tele van apró, de nem túl lényeges technikai változásokkal, a cikkben említett komolyabb, politikai szempontból is értelmezhető módosítások mind utólag kerültek elő. A csomag részeként a kormány maga is benyújthatta volna például a Pálffy-féle tervezetet, de (feltéve, hogy tudott az előkészületekről) inkább megvárta, hogy ezt az ellenzék tegye meg. Kósa és főleg Zsigmond ötletei sem a törvényelőkészítés során, hanem sebtében, utólag emelődtek be.

Nem kizárt, hogy beigazolódnak majd az ellenzéki félelmek, és a Fidesz hozzányúl a párttámogatások és a kampányfinanszírozás rendszeréhez, vagy a házszabály módosításával megnehezíti a közös listára terelt ellenzéki pártok számára a frakcióalapítást. Ám a választási törvények körüli töketlenkedésre nemigen látszik más racionális magyarázat, mint hogy amikor Orbán Viktor figyelmét más köti le, a fideszes törvénygyár még egy ennyire fontos törvény módosításakor is a slendriánság és az inkompetencia jeleit kezdi mutatni.