Történelmi: az Egyesült Államok kormányának először lehet őslakos tagja
2020 december 18., 05:38
Trumpék az utolsó hetekben is gigantikus bányászati és energetikai projekteket tolnának át
A Trump-kormányzat az utolsó heteiben is igyekszik olyan, nagyszabású bányászati és energetikai projekteket előremozdítani szövetségi területeken, amiknek a befektetői szeretnék biztosítani a projektek előrehaladását azután is, hogy Joe Biden megválasztott elnök hivatalba lép – írta meg a New York Times.
- Arizonában például az Erdészeti Szolgálat (USFS) aláírni készül azt, hogy a szomszédos őslakos törzs által szentnek tekintett, szövetségi erdőterületeket adjanak át, lehetővé téve az ország egyik legnagyobb rézbányájának megépítését.
- Utah államban pedig a Belügyminisztérium a héten megadhatja a végleges jóváhagyást egy csapat energiaspekulánsnak, hogy egy ikonikus nemzeti vadonban – ahol az új energialízing jelenleg tilos – elkezdhessenek fúrni a föld alatt egy hatalmas héliumtárolót.
- Észak-Nevadában a minisztérium közel jár hozzá, hogy engedélyt adjon egy kiterjedt, nyílt lítiumbánya építésére szövetségi területen, egy őskori vulkán helye fölött.
- Keleten pedig az USFS januárban kulcsfontosságú lépéssel teheti lehetővé egy földgázvezeték kiépítését Virginiában és Nyugat-Virginiában a Jefferson Nemzeti Erdőn keresztül, egy ponton az Appalache-ösvény alatt.
Uránnal nyomják tele a vizeket
A múlt hónapban a Környezetvédelmi Ügynökség végleges jóváhagyást adott egy új uránbánya építésének, a Dewey-Burdock-projektnek egy 5000 hektáros területen, a dél-dakotai Black Hills régió közelében.
A projekt során a lixiviant nevű vegyszert fecskendeznék be 1461 kútba, a vegyi anyagot a földalatti vízellátásba juttatva. Ez azt eredményezné, hogy a felszín alatti homokkőbe szorult urán belemosódna a vízbe, szennyezve azt, ugyanakkor lehetővé téve az urán kivonását és átalakítását, hogy az így keletkezett, úgynevezett „sárga sütit” felhasználhassák atomerőművek üzemanyagához.
Az egész Egyesült Államokban tavaly 80 tonna uránt állítottak elő, csak Dél-Dakotában ezután akár hatszor ennyit is képesek lesznek, bár nem világos, hogy lesz-e igény ekkora kínálatra, hiszen az országban már most is van kapacitásfelesleg az uránbányáknál.
A bányát egy olyan ingatlanra építenék, amiről a sziú törzs régóta állítja, hogy az Egyesült Államok jogellenesen vette el tőlük. Az oglala lakota törzs pert is indított, hogy blokkolja a projektet.
A Belügyminisztérium kb. 190 millió, az USFS pedig még 80 millió hektár közterület fölött rendelkezik, és igyekszik növelni a belföldi energia- és bányászati termelést, annak ellenére, hogy környezetvédők hevesen tiltakoznak ellene.
Biden, akit január 20-án iktatnak be, az amerikai elnökök közül elsőként nevez ki őslakost a kormányába: az új-mexikói, demokrata párti Deb Haalandot kérte fel, hogy vezesse a Belügyminisztériumot. Neki lesz lehetősége átformálni, lelassítani, vagy akár fel is függeszteni bizonyos projekteket. Néhánynak, mint a dél-dakotai uránbánya-építésnek, további jóváhagyásra lehet szüksége, míg például a utahi héliumtároló ügyében hosszú pereskedés várható, ami feltartóztathatja a projektet. De másoknak, mint a nevadai lítiumbányának, meglesz az építkezéshez szükséges végleges szövetségi engedélyük, így a következő kormányzat már nehezen tudja leállítani.
A lap szerint Trump a szabályozást illetően az üzleti élet felé billentette az egyensúlyt a környezetvédelem kárára. Korábbi iparági vezetőket választott olyan nagy szövetségi ügynökségek vezetésére, mint a Környezetvédelmi Ügynökség meg a Belügyminisztérium, és a kormányzati pozíciókba kerülő ipari vezetők és lobbisták jelentős befolyást kaptak a szabályozás megalkotásában. A kormányzat arra törekedett, hogy előmozdítsa a legfontosabb ásványok, köztük az urán, a réz és a lítium bányászatát, hogy az USA kevésbé függjön az importtól.
Trump csapata és szövetségeseik négy éven át igyekeztek lazítani a szövetségi földterületek, a levegő és a vizek védelmében hozott szabályokon. A változtatásokat gyakran lobbisták és cégvezetők kéréseire hajtották végre, akik fontos adományozói voltak Trump kampányának, illetve gyakori támogatói voltak a szállodáinak és üdülőhelyeinek.
Óriáskráter marad az őslakosok szent helyén
A bányászati és energetikai projekteket a Trump-kormányzat vezető tisztségviselői erőltetik, köztük Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, aki azelőtt acélipari befektető volt. Ross naptárában legalább három találkozó szerepel a Rio Tinto angol-ausztrál bányászati óriás vezetőivel. Ez a cég támogatja az Arizonában, a San Carlos Apache-rezervátum mellé tervezett Resolution Copper rézbányát, aminek a helyszínére Ross el is látogatott idén.
Az USFS várhatóan január közepéig kiadja a régóta várt végső környezeti értékelését a tervezett rézbányához a Phoenixtől keletre lévő Tonto Nemzeti Erdőben, egy apacs törzsi föld szomszédságában. Az értékelés közzététele után 60 nappal a Tonto erdő 1000 hektáros darabja, az Oak Flat nevű terület egy közeli földért cserébe, egy 2014-es kongresszusi felhatalmazásnak hála átkerül a bányavállalatokhoz. A projekt 3700 munkahelyet hozna létre, és évi 450 tonna rezet állítana elő, az éves amerikai rézigény negyedét.
Az Oak Flatről a Belügyminisztérium saját, nemzeti történelmi helyeket vezető nyilvántartása is azt írja, hogy „a nyugati apacs indiánok szent helye és őshazája”, ami „az apacsok folyamatos közösségi helyszíne is, és a törzs történelmi hagyományaiban gyökerezik”. Az USFS mostani tervei szerint az Oak Flat nagy része elpusztulna. Kb. 6 évvel azután, hogy elkezdődnek a földalatti robbantások és a kitermelés, a bánya fokozatosan magába omlik, a szövetségi kormányzat becslései szerint egy több mint 3 km széles és akár 300 méter mély kráter képződik ott.
Lítiumbánya irthatja ki az ürömfajdot
Egy másik bányászati projekt is a Trump-kormányzat közvetlen intézkedését várja: Nevada vidékén a kanadai székhelyű Lithium Americas a Föld egyik legnagyobb lítiumbányáját kívánja megépíteni 2500 hektárnyi szövetségi földterületen, amit a Földgazdálkodási Iroda kezel.
A lítium rengeteg akkumulátor létfontosságú alkotóeleme, ideértve a mobiltelefonokat és az elektromos autókat is, de szinte egyiket sem az Egyesült Államokban gyártják. A Belügyminisztérium júliusban a „gyorsított pályára” állított projektek közé tette az ügyet, és a terv szerint január elején megteszi az utolsó lépéseket ahhoz, hogy hamarosan elkezdődhessen a bánya építése.
De a Földgazdálkodási Iroda saját környezeti értékelése is elismeri, hogy károkat fog okozni, például a veszélyeztetett ürömfajd élőhelyét is lerombolná, de helyiek szerint elvágná a helyi vízellátást is. Ebben a projektben is több, a Trump-kormányzathoz köthető olaj- és gázipari lobbista feltűnt tanácsadóként. (New York Times)