A cikk elkészítésében közreműködött Jamil Chade Svájcból.

Csak ritkán érik el a magyar nyilvánosság ingerküszöbét az ENSZ és a magyar kormány között zajló diplomáciai csörték. Pedig a világ egyik legfontosabb nemzetközi szervezete rendszeresen szót emel olyan ügyekben, amikor a magyar kormány politikája, egyes döntései a szervezet alapokmányaiban deklarált, így az ENSZ-tagállam Magyarországra nézve is érvényes emberi jogi alapelvekbe ütköznek.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága (OHCHR), a szervezet emberi jogok védelméért és alkalmazásáért felelős intézménye, azaz a szervezet által megbízott különleges jelentéstevők, csak az elmúlt két évben 13 alkalommal jelezték a magyar kormánynak, ha szerintük jogsértést követett el.

Legutóbb 2020 decemberében, miután a kormány az országgyűlés elé vitte az örökbefogadás szabályainak szigorításáról, és a kilencedik alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatait.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának öt, különböző területekért felelős szakértője:

• Tlaleng Mofokeng, fizikai és mentális egészséghez való hozzáférésért felelős különleges jelentéstevő,
• Joseph Cannataci, magánélethez való jogért felelős különleges jelentéstevő,
• Ahmed Shaheed, vallás és meggyőződés szabadságáért felelős különleges jelentéstevő,
• Victor Madrigal-Borloz, szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló független szakértő,
• és Elizabeth Broderick, a nők és lányok elleni diszkriminációval foglalkozó ENSZ-munkacsoport elnöke,

december 15-én kelt közös levelükben arra figyelmeztették az Orbán-kormányt, tudomásukra jutott, hogy olyan törvényeket készülnek elfogadtatni a parlamenttel, amelyek alapvető jogokat sértenek, ugyanis kirekesztő módon

• a család fogalmát ellenkező nemű párok kapcsolatára szűkítik le,
• az azonos nemű párokat kizárják az örökbefogadó szülők köréből,
• a gyerekek nevelésének egyetlen helyes útjává pedig a „keresztény kultúra” és a gyerekek születésekor meghatározott neme szerinti nevelést teszik.

A levél szerzői ezért „tisztelettel arra kérik” a magyar kormányt, vonja vissza a hivatkozott törvényjavaslatokat, elejét véve ezzel a jogsértéseknek.

Ekkor azonban már késő volt.

Ugyanezen a napon, december 15-én ugyanis a parlament fideszes többsége elfogadta, majd vastapssal ünnepelte előbb a 9. alkotmánymódosítást, majd az örökbefogadás feltételeit megváltoztató indítványt.

Így az Alaptörvénybe került, hogy

„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

És az is, hogy:

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Emellett törvénybe foglalták, hogy főszabály szerint örökbefogadó szülők ezentúl csak házaspárok lehetnek, egyedülállók örökbefogadó szülővé válását pedig csak személyesen a családpolitikáért felelős miniszter, azaz Novák Katalin engedélyezheti. Arról, hogy ez a lépés hogyan zárja ki végleg az örökbefogadásból az állami gondozott gyerekek közelébe eddig is csak ritkán engedett azonos nemű párokat, itt írtunk részletesebben.

De hát ez csak a biológiai igazság

Az levél érkezése napján elfogadott törvényeket december 18-án kelt válaszlevelében védte meg a kormány az ENSZ előtt. A gyors reakció említésre méltó, tekintve, hogy az elmúlt két évben küldött jogsértésekre figyelmeztető levelek többségét, több mint felét egyszerűen reakció nélkül hagyta Magyarország genfi állandó ENSZ-képviselete, ami diplomáciai körökben nem vetett túl jó fényt az országra.

Ami viszont a kormány mostani válaszlevelében áll, az alaposan kiverte a biztosítékot a figyelmeztető levél szerzőinél, értesült a 444 az öt ENSZ-jelentéstevőhöz közeli forrásból.

A legnagyobb port az kavarta, hogy a kormány, szembe menve a bármilyen védett tulajdonság alapján kirekesztést tiltó emberi jogi normákkal,

kikérte magának a jogot, hogy maga határozza meg, mi számít családnak.

A kormány érvelése szerint a nemzetközi jog eleve azért nem határozza meg, mi a család, mert az államok szuverén kompetenciájaként kezeli ezt a kérdést.

„Magyarország Alaptörvénye ebben a szellemben határoz meg közös értékeket, amik áthatják az ország jogrendszerét, és egyben a természet megváltoztathatatlan törvényeit tükrözik”

- fogalmaz a kormány levele, ami szerint pusztán a „biológiai igazság” került az alaptörvénybe „az anya nő, az apa férfi” mondattal, ami önmagában „nem jelenti bármilyen társadalmi csoport jogainak korlátozását”.

Forrásunk szerint ezt az érvelést találták „mélyen nyugtalanítónak” az Orbánék levelét olvasó jelentéstevők, hiszen egyértelműen kiforgatja a nemzetközi jog rendszerét. Az ugyanis valóban nem definiálja a család fogalmát, de nem azért, mert ezt más szereplőnek kéne megtennie, hanem mert egyáltalán nem szabadna önkényesen leszűkíteni ezt a társadalmi intézményt.

Amivel szintén nem tudtak mit kezdeni a jelentéstevők, az a kormány levelének hangvétele. Az udvarias hangvételű ENSZ-levéllel szerintük óriási kontrasztban áll, ahogyan a kormányzati reakció helyreteszi a nemzetközi szervezetet, miért nincs joga beleavatkozni a magyar kormány dolgaiba a kérdésben. „Venezuela kormányától szoktak ilyen hangvételű kommunikációhoz” emberi jogi kérdésekben az ENSZ főbiztosság különleges jelentéstevői, állította forrásunk.

ENSZ: Növeli az erőszak, meghurcolás, bántalmazás kockázatát

Az ENSZ és a tagállamok kormányai közti kommunikáció szabályai alapján nem lesz „harmadik forduló” a csörtében. Az, hogy a magyar kormány megtagadta a jogsértő törvények visszavonását, az ország négyévenként esedékes menetrend szerinti emberi jogi értékelésébe számít majd bele.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága azonban így kommentálta az ügyet a 444-nek:

„Aggasztónak találjuk, hogy a magyar jogrendszer heteroszexuális párokra szűkíti le a család, illetve a házasság intézményét, hiszen tovább súlyosbítja az ettől eltérő családok megbélyegzettségét, és teret ad az azonos nemű párok diszkriminációjának.”

Hozzátették, „nyugtalanítónak” találják a kilencedik alkotmánymódosítást is, amivel az állam „a gyerekek születéskori nemét jelöli ki az identitásuk alapjául”

„Ez a gyakorlat komoly aggályokat vet fel az állampolgárok önrendelkezéshez való jogával kapcsolatban, és ugyancsak növeli a kijelölt iránytól eltérő emberek megbélyegzettségét, velük szemben az erőszak, a meghurcolás és a bántalmazás kockázatát”

- fogalmazott a Michelle Bachelet, volt chilei elnök által vezetett szervezet.

Az Emberi Jogi Főbiztosság nyilatkozatára egyelőre még várjuk a kormány reakcióját, amint megérkezik, cikkünket frissítjük.

Illiberális ütközetek

Magyarország egyébként nemrégiben egy másik emberi jogi ügyben is szembe került az ENSZ-szel. Októberben Indonézia, Egyiptom és Uganda kormányaival együtt csatlakoztunk egy az Egyesült Államok és Brazília által létrehozott abortuszellenes koalícióhoz. Egy olyan szövetséghez, ami nyíltan síkra száll az ellen, hogy az ENSZ alapvető jogként határozza meg az abortuszhoz való jogot, és ezáltal megtiltsa a tagállamoknak, hogy saját határaikon belül korlátozzák a nők ehhez való hozzáférését.

Az ENSZ-tagállamok közötti abortuszellenes platform, alapdokumentumával, a „Genfi Konszenzus Nyilatkozattal” együtt a hamarosan leköszönő Trump elnök egyik utolsó nagy dobása volt. Főként amerikai nyomásgyakorlására az ENSZ 190 tagállamából 35 csatlakozott is hozzá (Európából Magyarországon kívül még a nyíltan abortuszellenes kormány irányítása alatt álló Lengyelország, és Belarusz). Joe Biden újonnan megválasztott demokrata amerikai elnök beiktatása után viszont minden bizonnyal erejét veszti majd a kezdeményezés.