„Az anya nő, az apa férfi” – a Fidesz-KDNP megszavazta a 9. alkotmánymódosítást

2020 december 15., kedd 9:52

Kilencedszer is megváltoztatják a 2012. január 1. óta hatályos Alaptörvényt, amit lényegében a fideszes Szájer József szövegezett meg. (A kereszténydemokráciánk alapját jelentő, gránitszilárdnak is nevezett alkotmányt megalkotó Szájer már nem tagja a kormánypártnak, mert két hete rajtakapták, hogy a koronavírus elleni szabályokat megsértve egy meleg orgián vett részt Brüsszelben, és még ecstasyt is találtak a táskájában.)

Erről vitáztak a Parlamentben, a korábbi felszólalásokról előző cikkünkben írtunk. Ezután kezdődtek a szavazások, többek között a magyar és a kambodzsai kormány közötti légi közlekedéséről, illetve gyógyszerpiaci szabályozásokat módosító törvény módosításáról, majd jött a választási törvény módosítása. Ez – az elvileg nem is fideszes Volner János – módosítójával tette még nehezebbé az ellenzék helyzetét.

Ezután jött a 9. alkotmánymódosítás, amit a Fidesz-KNDP kétharmados többséggel megszavazott: 134 igen, 45 nem, 5 tartózkodás mellett szavazták meg. A kormánypártiak visszafogott tapssal ünnepeltek.

A Himnuszt éneklik a kormánypárti képviselők az Országggűlés ünnepi ülésének végén május 2-án. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Az anya nő, az apa férfi, a nevelés keresztény kultúrán alapul

Ezzel bekerült az Alaptörvénybe, hogy:

„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

És az is, hogy:

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

A Varga Judit igazságügyminiszter által benyújtott alkotmánymódosítás általános indoklása erről így ír:

„Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. A minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő „modern” gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a Teremtés rendjéből fakadó fogalmak folyamatos fenyegetettsége, adott esetben azoknak az eredetivel ellentétes tartalmú megfogalmazására történő törekvés kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy az Alaptörvény értékrendje mentén megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte. Az alkotmányozónak ezért világosan rögzítenie kell a gyermekeket és az eljövendő generációk jogait védeni hivatott alapvető garanciákat, mint az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége; a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való, valamint azon joga, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben részesüljön. Ezek a gyermekek és az eljövendő generációk legfontosabb érdekeit szolgáló alapvetések stabil alapot biztosítanak arra, hogy hazánk az eljövendőkben is biztonságot nyújtó, erős közösségként maradjon fenn.”

„A baloldal nem támogatta, hogy az apa férfi, az anya nő. Mi viszont igen” – értékelte a szavazást a kormánypárti Hollik István. A Demokratikus Koalíció tiltakozásul nem vett részt ezen az alkotmánymódosító szavazáson sem.

Hadiállapot

Szintén bekerült az Alaptörvénybe, hogy: „Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.”

„Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára hadiállapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő” – áll az Alaptörvényben, ami szerint „háborús helyzet kinyilvánításához, valamint a békekötéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. A hadiállapotról, a szükségállapotról és a vészhelyzetről is rendelkezik az Alaptörvény.

Elvesztette közpénz jellegét

„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”, és „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése” – mondja ki az Alaptörvény.

Az általános indoklásban erről ez olvasható: „Az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti azáltal, hogy sarkalatos törvényhez köti legalapvetőbb szabályait. Az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét.”

Így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat csak kétharmados többséggel lehet bolygatni. Ezek jelentős állami vagyonokat kaptak, a vezetőik kormányközeli figurák, politikai kinevezettek, részben miniszterek, államtitkárok. A hivatalos indoklás szerint „alaptörvényi védelemmel” rögzítenék az alapítványok kormánytól való függetlenségét, és hosszú távú stabilitást biztosítanának nekik a közfeladataik ellátására. Kétharmados többség kell majd az alapítványok belső szervezetének átalakításához, a tisztségviselők jogköreinek átalakításához és megszüntetéséhez.