Nem Brüsszel miatt halnak meg jelenleg Magyarországon naponta százan a járványban

„Nagy-Britanniában sokkal több embert oltottak be, Izraelben is sokkal több embert oltottak be, Oroszországban is sokkal több embert oltottak be, a kínai vakcinával is sokkal több embert oltottak be. Közben itt sok betegünk van és halottunk. Nem kéne szembenéznünk a ténnyel, hogy valamit elrontottunk, hogy valami nincs jól?” - tette fel a kérdést a közrádióban Orbán Viktor. Nem a magyar kormány felelősségét firtatta, hanem az Európai Unióét.

És bár tegnap tartottak EU-csúcsot, Orbán ott ezt a kérdést nem tette fel, mert szerinte egyszerűen nem illik a brüsszeli etikettbe. Így aztán - nem meglepő módon - inkább a magyar rádióhallgatókkal osztotta meg a fejében lévő felvetést.

A magyar kormány kommunikációja nehezen tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy ősszel nagyon sok magyar meghalt a járványban. Orbán ma már aligha mondaná azt, amit még szeptember elején, hogy a magyarok a járvány elleni védekezés sikerességét emberéletekben mérik. Addig 620 covidos beteg halt meg, azóta 11 191. Vagyis 18-szor annyian, mint Orbán mostanra elhíresült mondása előtt.

Az ősz elején a miniszterelnök még beleállt abba, hogy a kormány felelőssége a járvány elleni védekezés, a sok áldozattal járó ősz után, decemberben már azt közölte a parlamentben, hogy „a kormányt semmilyen felelősség nem terheli”. Arról, hogy jutott el Orbán idáig, és hogyan kezeli a járványt valójában a kormány, itt írtunk bővebben.

Végül aztán Orbán megtalálta a szokásos boxzsákját, Brüsszelt, hogy rámutasson, ki miatt van sok beteg és halott.

Azt nem lehet vitatni, hogy kevés a vakcina a világban, az oltóanyagfejlesztés elképesztően gyors üteme messze megelőzte a gyártási kapacitás kiépítését. A kevés vakciánáért hatalmas harc folyik. Az Európai Unió úgy döntött még az ősszel, Orbánt is beleértve, hogy közösen lép fel ebben a versenyben, azért is, hogy a tagállamok ne egymással versenyezve, gazdasági fölényükkel visszaélve happolják el a másik elől a vakcinát. Egy szabad a vásár jellegű küzdelemben Magyarország aligha tudna Németország vagy Franciaország elé furakodni.

Egészen biztosan lehetett volna még jobb szerződéseket is kötni a gyártókkal, de azt, hogy márciusig kevés oltóanyag érkezik a beszerzésből, korábban is lehetett tudni. Orbán már októberben azt mondta egy EU-csúcs után, hogy a nagy tömegű vakcina valószínűleg csak áprilisban érkezik. Vagyis szó sem volt arról, hogy januárra itt már annyi vakcina lesz, amivel meg lehet kezdeni a tömeges oltásokat. (Más és más történet, hogy Angliában és Izraelben hogyan sikerült felfuttatni az oltásokat. Az pedig egyszerűen nem igaz, amit Orbán mondott, hogy Oroszországban sokkal több embert oltottak volna be. Nagyon súlyos gyártási kapacitási problémáik vannak az oroszoknak, mint a Telex írta, országosan a múlt hétig a legoptimistább számítás szerint is legfeljebb 200 ezer embert oltottak be a 145 millióból. Az oroszoknak ugyanakkor nyilván fontos, hogy a Szputnyikot az EU-ban elsőként engedélyező Magyarországra szállítani tudjanak, Szijjártó tájékoztatása szerint három hónap alatt egymillió ember oltására elegendő vakcina érkezik.)

Orbán elég meredek gondolatmenetet fogalmazott meg a rádiós interjújában akkor is, amikor értetlenkedett, hogy miért késik az AstraZeneca EU-s engedélyeztetése. Lényegében anyagi haszonszerzéssel vádolta meg Brüsszelt:

„Egyébként is nem pontosan értem, hogy milyen gazdasági összefüggések vannak a vakcinabeszerzések hátterében, csak azt látom, hogy bizonyos cégeknek milliószám állnak a raktárában a vakcinák, Brüsszel nem adja ki az engedélyt, ugyanezzel a hatóanyaggal már oltanak Kanadában, Izraelben meg Angliában. És speciel ennek a vakcinának az ára jóval olcsóbb mint a már forgalomban lévő vakcinának az ára. Hogy ezek között a tények között milyen összefüggések vannak, és van-e ennek gazdasági, gyógyszergyártó cégek közötti versenyösszefüggése, és ez beér-e valahogy a politikai döntéshozatalba, erről innen messziről, Brüsszel mégiscsak 1700 kilométer, nekünk nincs világos képünk. Egy dolgot tudunk, hogy nem is érdekel minket valójában. Minél több vakcina legyen Magyarországon.”

Az AstraZeneca vakcináját valóban nem engedélyezte még az EU Gyógyszerügynöksége, ez január 29-én megtörténhet. Az engedélyeztetés leginkább szakmai kérdésnek tűnik, hiába próbál politikai vagy gazdasági ügyet csinálni belőle Orbán. (Tényleg lényegtelen apróság, de Izraelben nem az Orbán által emlegetett AstraZenecával oltanak, hanem a Pfizer-BioNTech-kel. És az sem igaz, amit Orbán mondott, hogy a britek már két hónapja engedélyezték az AstraZenecát, mert december 30-án adtak zöld utat.)

A hatóságok magukhoz képest így is óriási tempóban dolgoznak, de az már a múlt héten kiderült, hogy Orbánnak ez így is lassú, és a hatóságokra leginkább úgy tekint most, mint amik pepecselnek a papírmunkával. Ez persze nemcsak rá igaz, az EU Gyógyszerügynökségét más politikusok is igyekeznek nyomás alá helyezni. Végül az AstraZenecát itthon úgy engedélyezték, hogy azt nem is vizsgálták meg, csak arra hivatkoztak, hogy a brit hatóságok már elvégezték ezt a munkát, szóval nálunk is jó lesz. Közben a szállítás csak akkor indulhat meg, ha az EU-s hatóság is áldását adja a vakcinára.

Az Orbán-kormány járvány elleni védekezésének a tervét nem boríthatta fel, hogy az történt az EU-s vakcinabeszrezésben, amire már október óta számítani lehetett, vagyis egyelőre kevés oltóanyag érkezik.

„Szép dolog az európai egység, ezt én nagyon nagyra értékelem, az is fontos, hogy segítsük egymást, az is fontos, hogy a megállapodásokat tartsuk be, de az nem lehetséges, hogy azért halljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcina beszerzés lassú” - közölte magyar hallgatóival a magyar miniszterelnök.

Azt a kormány nem árulja el, hogy pontosan milyen ütemben és hány darab vakcina érkezik az EU-s beszerzésből. Ugyanakkor az Európai Bizottság a héten jelezte azt az elvárását, hogy a tagállamok a nyárig oltassák be a felnőtt lakosság 70 százaékát. Alighanem azzal a vakcinamennyiséggel, amennyit vásárolt az EU.

A járvány elleni védekezésben amúgy valóban volt késlekedés, akkor például, amikor ősszel, egyre romló fertőzöttségi, kórházi és halálozási adatok mellett Orbán Viktor a gazdaságra tekintettel nem akart szigorítani, és csak novemberre szánta el magát erre, nagy nehezen. De olyan dolgokban is tetten érhető a lassúság, hogy nálunk - más országokkal szemben - a beérkező kevés oltóanyagból január 12-éig egy ampullából csak 5, nem 6 embert oltottak, hiába volt elegendő anyag az üvegcsékben. Ezzel 20 százalékkal lehetett volna növelni a beoltottak számát már az első oltások után.

Ma 98 halottat jelentett az operatív törzs, összesen eddig már 11 811 áldozata van a járványnak itthon. Valóban fontos, hogy minél gyorsabban szerezzünk minél több oltóanyagot. De ezek az emberek nem azért haltak meg, mert Brüsszelből nem érkezett már most millió számra oltóanyag.