Az Egyesült Királyságban a hét elején jelentették be, hogy már több mint 2,5 millió oltást adtak be (2,3 millió embernek, mert volt, aki már a másodikat kapta). Ezzel az eredménnyel pedig lekörözték Európa többi részét. Ez újabb lendületet adott azoknak, akik a lassúsága miatt bírálják az EU-t, mivel a britek már december elején elkezdték beadni a Pfizer/BioNtech vakcináját. De pusztán a korábbi kezdésen kívül a szervezettségnek is nagy szerepe van abban, hogy a britek gyorsabban tudnak haladni, miközben az első két hétben még Németországban és Franciaországban is nagyon sokat bénáztak az elosztással.

Ez már gyorsabban terjed, nem lehet bénázni

Egyrészt az Egyesült Királyságban iszonyatos nyomás alá helyezte az egészségügyi rendszer, hogy ott jelent meg a COVID sokkal gyorsabban terjedő variánsa, ami miatt nagyon megugrott a fertőzöttek száma. A becslések szerint a vírusnak ez a változata 70 százalékkal fertőzőbb, mint a korábbi.

Ezt az értéket a vírus reprodukciós mutatója (R) alapján határozták meg, vagyis amíg ha 10 ember a korábbi verzióval fertőződött meg, akkor átlagosan 15 másik embernek adták tovább, míg ez az új variánsnál már 19 vagy 23 újabb fertőzöttet produkálnak.

Legalább az első legyen meg mindenkinek

Nagyrészt pont a gyorsabban terjedő variánst tette szükségessé, hogy az oltásoknál eltérjenek a gyártók ajánlásától, és nem a javasolt 21 napos különbséggel adják be a második oltást, hanem később, 12 hét múlva. A négy országrész tisztifőorvosai együtt javasolták, hogy a következő két-három kritikus hónapban inkább arra koncentráljanak, hogy a veszélyeztetett csoportokból minél többen kapják meg legalább az első dózist, ami már biztosít valamekkora védelmet. Legalábbis így nem kerülnek kórházba és halnak meg annyian. Az ajánlásuk szerint a második dózis inkább abban játszik fontos szerepet, hogy a hosszú távú védettség kialakuljon. Rövid távon viszont a második oltás elhalasztása gyakorlatilag megkétszerezi a készleteket.

Ugyanígy segített az is, hogy az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban egy fiolából az 5 helyett összesen 6 dózist nyertek ki. Eközben egészen a múlt hétig az EU-ban csak 5 dózis volt engedélyezett, amíg az orvosok nem jelezték, hogy sok oltóanyag veszik így kárba.

Kevesebb a macera az oxfordi vakcinával

De az is könnyíti a vakcinák gyorsabb célba érését, hogy ott már nemcsak a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú oltóanyagát használják, hanem január óta az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájával is oltanak (ennél egy módosított vírusba ültetve juttatják be a szervezetbe a COVID tüskefehérjéjét).

Logisztikai szempontból ennek hatalmas előnye az előbbivel szemben, hogy nem kell -70 fokon tárolni, hanem akár egy átlagos hűtőtáskában is szállítható.

Közben a Pfizer oltóanyagaihoz olyan speciális hűtők kellenek, amik folyamatosan monitorozzák a belső hőmérsékletet, és csak külön kiképzett személyzet kezelheti őket. Amikor pedig megérkeznek az oltóhelyre, néhány óráig is eltart a kiolvasztása, mire sóoldatban hígíthatva beadhatják. Az AstraZenecánál viszont nincs ez a macera, ráadásul Oxfordban gyártják, így nem Belgiumból kell áthozni.

Nem véletlen, hogy az AstraZenecából 100 milliót rendeltek, míg a Pfizeréből csak 40 milliót. Egyébként a magyar kormány mindkét fajtából nagyjából azonos mennyiséget rendelt, de az oxfordi alkalmazása még odébb van, mert csak kedden indult az engedélyezése, ami a legoptimistább számítások szerint január 29-ig tarthat, de utána nálunk is felpörgetheti a folyamatot.

Nincs előregisztráció, elég ha a háziorvos szól, hogy mehetsz

A héten nyilvánosságra hozott oltási terv szerint az Egyesült Királyságban heti kétmillió ember kapja meg a vakcinát és 2700 helyen oltanak, hétfőn Angliában már hét olyan központ is elkezdett működni, amiket a tömeges beadására alakítottak ki. A cél, hogy senkinek se kelljen 16 kilométernél többet utaznia azért, hogy megkapja a szert, ezért csütörtöktől már az angliai gyógyszertárak is beszállnak az oltásba.

És nincs olyan homályos célú regisztrációs oldal sem, mint Magyarországon. Mindenki a háziorvosától kap egy értesítést, majd az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) oldalán oltási időpontokat foglalhat magának, aki épp sorra kerülő csoportba tartozik. Aki online nem tudja lefoglalni, azoknak fenntartanak egy segélyvonalat is.

Első körben január és február 15. között mintegy 15 millió embernek adnák be legalább az első oltást: először az idősotthonok lakóit és dolgozóit, a 80 éven felülieket, az egészségügyi dolgozókat és szociális munkásokat oltják, majd a 75 felettieket, akiket a 70 év felettiek és a súlyosan sérülékeny állapotban lévők követnének.

A vakcinák közül válogatni nem lehet, az NSH azt kommunikálja, hogy mindkettő vakcina egyformán erős védelmet biztosít és biztonságos, ezért választani sem lehet, egyedül az előbb említett logisztikai szempontok határozzák meg, hogy bizonyos csoportokhoz inkább az AstraZeneca jut el. A magánszektorban nem zajlik az oltás. Hogy a készletek folyamatosan frissüljenek, hét különböző gyártótól rendeltek vakcinákat, ezek közül eddig hármat engedélyeztek, de például a Moderna csak tavasszal kerül forgalomba.

Közben az is látszik, hogy az oltás is csak fokozatosan tudja tud könnyíteni a helyzeten: a héten még a szigorú kijárási korlátozások mellett is rekordokat döntött a napi halálozások száma, átlagosan még mindig naponta ezer ember hal meg a COVID miatt, és az egészségügyi rendszer még mindig súlyos nyomás alatt van.