A lengyel elnök erősebb EU-s szankciókat akar Oroszország ellen

január 25., hétfő 17:50

Andrzej Duda lengyel államfő az Oroszország elleni európai uniós szankciók fokozását követelte hétfőn egy lapinterjúban, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig aggodalmát fejezte ki az oroszországi ellenzéki tüntetéseken lezajlott őrizetbe vételek miatt.

Andrzej Duda Fotó: ONDREJ DEML/AFP

Duda szerint az Európai Uniónak erősebb - akár a Gazprom orosz gázipari óriáscég európai tevékenységére is kiterjedő - szankciókat kellene bevezetnie Oroszországgal szemben az Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt.

A Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott interjúban kijelentette: "teljesen indokolt" szóba hozni a Moszkvával szembeni további szankciók lehetőségét, tekintettel egyrészt a Navalnijjal szembeni fellépésre, másrészt a továbbra is megoldatlan georgiai és ukrajnai konfliktusokban játszott orosz szerepre.

"Nincs más békés módja a nyomásgyakorlásnak egy olyan országgal szemben, amely megsérti a nemzetközi jogot. A nemzetközi jog elsőbbsége ebben az esetben alapvető fontosságú. Addig nincs háború, amíg a nemzetközi jogot betartják. Ha a nemzetközi jogot megsértik, abból mindig konfliktus támad" - fogalmazott a lengyel elnök.
Hozzátette: a konfliktus elkerülésének egyetlen módja a nemzetközi jog tiszteletben tartásának kikényszerítése, ez pedig "puskák, ágyúk és bombák nélkül" csak szankciókkal lehetséges.

A lengyel államfő szerint Borrellnek is újra kellene gondolnia a jövő hónapra tervezett moszkvai látogatását. "Hiba lenne ez a látogatás, ha feltételéül nem Navalnij szabadon bocsátását szabnák" - fogalmazott.

Borrell aggasztónak nevezte az arról szóló híreket, hogy több mint háromezer embert vettek őrizetbe Oroszországban a hétvégén az Alekszej Navalnij támogatására tartott tüntetések nyomán. Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozójára érkezve a főképviselő hangsúlyozta, hogy behatóan fognak foglalkozni az oroszországi eseményekkel.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszer ugyanott azt hangsúlyozta, hogy Navalnij szabadon engedése lehetőséget teremthetne arra, hogy jobb kapcsolat jöhessen létre az EU és Oroszország között. Leszögezte: a tanácskozáson át kell tekinteni az együttműködés területeit, valamint a szankciók bevezetésének lehetőségét Oroszországgal szemben.

Heiko Maas német külügyminiszter az oroszországi tüntetésen előállítottak azonnali elengedését szorgalmazta.

Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a német vezetés elítéli "az orosz biztonsági szervek kemény és teljességgel aránytalan fellépését a békés tüntetőkkel szemben".

Angela Merkel kancellár és kormánya mellett számos további német vezető politikus is élesen bírálta az orosz biztonsági szervek fellépését.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RND) adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az EU-nak arra a pontra kell összpontosítania, amely "igazán fáj a Putyin-rendszernek, ez pedig a pénz". Ezért meg kell állítani a külföldről az orosz elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök követői felé irányuló pénzmozgásokat, és továbbra is napirenden kell tartani az Északi Áramlat-2 földgázvezeték kivitelezésének leállítását.

Putyin hétfőn tagadta, hogy övé lenne az a titkos palota a Fekete-tenger partján, amelyet Navalnij állítása szerint ő birtokol. A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) január 19-én közzétett egy kétórás dokumentumfilmet, amelyben azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett ki magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében.

Az orosz elnök a tényfeltárásnak szánt filmet "amolyan összeállításnak", "montázsnak" nevezte. Mint mondta, a palotáról több mint egy évtizede keringetett információval "az oroszok agyát akarják átmosni". Közölte, hogy az FBK filmjében megemlített személyek közül többeket nem ismer.

A tiltakozásokkal kapcsolatban Putyin úgy fogalmazott, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra a törvény keretei között, ezeken túllépni pedig "egyszerűen nem konstruktív és veszélyes", mert azokra is szenvedést hoz, akiknek nem volt közük a helyzet destabilizálásához. Szavai alátámasztására példaként említette meg a bolsevik forradalmat, az oroszországi 90-es éveket és még a washingtoni Capitolium közelmúltbeli elfoglalását is.

"Senki sem folyamodhat törvénysértéshez, igyekezve megvédeni saját ambiciózus politikai céljait, ilyet a politikában, legalábbis a felelősségteljesben, nem szabad csinálni" - mondta.

A tiltakozásokat azt követően hirdették meg aktivisták, hogy január 17-én egy moszkvai repülőtéren őrizetbe vették a berlini gyógykezelésről hazatérő Navalnijt, arra hivatkozva, hogy megszegte a lakhelyelhagyási kötelezettségét. Maga Navalnij is tüntetésre hívta fel a híveit a másnap megtartott bírósági tárgyaláson, amelyen elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását. (MTI)