Varga Judit megmagyarázta, hogyan jutott hozzá a 200 milliós budapesti ingatlanhoz

január 28., csütörtök 17:04

Varga Judit igazságügyi miniszter egy Facebook-posztban magyarázta el részletesen, hogy miért nem költöztek be abba a balatonhenyei ingatlanba, amire még 2017-ban vették fel a három gyerek után járó csok-ot, és hogy jutottak hozzá a 200 millió forintos budapesti lakáshoz.

A hét elején a Telex írta meg, hogy Varga Judit és férje, a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként dolgozó Magyar Péter a balatonhenyei házuk felújítására vettek fel a csok-támogatást Ez abban az esetben szabálytalan, ha nem olyan ingatlanra veszik fel, ahol életvitelszerűen élnek. És egyelőre nem ott élnek. Varga Judit a cikkek megjelenése után az RTL-nek írta meg azt, hogy a miniszteri kinevezése előtt az volt a terv, hogy a balatonhenyei ingatlanban fognak élni, és ha ez nem valósul meg öt éven belül, akkor kamatostul visszafizetik a támogatás összegét.

Márpedig a miniszter, mint a Blikk kiderítette, időközben Orbán Viktor budapesti otthonától pár percnyi autóútnyira vett magának egy új, 270 négyzetméteres lakást 200 millió forintért.

A mostani Facebook bejegyzésében a két ingatlan ügyéről azt írta:

A balatonhenyei lakóházunkat 2016-ban kezdtük el építeni a sok éves brüsszeli munkánkból származó jövedelmünkből és hitelből, még kint tartózkodásunk alatt. Tehát nem nyaralót, hanem családi házat és nem felújítottunk, hanem teljesen újat építettünk. Sok százezer magyar családhoz hasonlóan - igénybe vettük a családi otthonteremtési támogatást is. Ekkor még úgy terveztük, hogy kiküldetésünk lejártakor ide költözünk haza (ezért sem budapesti ingatlan vásárlása mellett döntöttünk).

2017-et írunk, mikor elkészül ház. Ekkor még egyikünk sem volt közszereplő és álmunkban sem gondoltuk volna, hogy 2018 tavaszán gyökerestül megváltozik az életünk: ekkor kaptam az államtitkári felkérést. Hazaköltöztünk három gyermekünkkel egy budapesti bérelt ingatlanba.

2019-ben kaptuk meg a balatoni házra a jogerős használatba vételi engedélyt és ekkor - sok más magyar családhoz hasonlóan - éltünk a 16/2016-os kormányrendelet adta lehetőséggel és 5 éves felmentési időt kértünk arra, hogy állandó lakosként az ingatlanba költözzünk.

Ebben az eljárásban sem szabálytalanság, sem trükközés nincs, a jogszabály több esetben is lehetőséget ad az állandó bentlakási kötelezettség alóli felmentésre 5 évre.

A budapesti ingatlanvásárlásunkkal kapcsolatban a valóság az, hogy két lakást - egy kisebbet és egy nagyobbat (garázzsal) - a későbbi egybenyitás szándékával vásároltuk egy társasházban, a nagyobb lakásból 100 m2 alagsori elhelyezkedésű. A jelentős bankhitelt úgy kaphattuk meg 8 millió forint önerővel, hogy a férjem belvárosi ingatlanát pótfedezetként használtuk fel a hitelügylethez, így arra is rákerült a bank jelzálogjoga. Ezt a belvárosi ingatlant egyébként tavaly decemberben eladtuk és a hitel jelentős részét előtörlesztettük. Egy ilyen konstrukció egyáltalán nem szokatlan és főleg nem szabálytalan. A bérelt budapesti lakásból családunk 2020 márciusában költözött az újonnan vett ingatlanba.