Magyar tervezésű "holdi vízszimatoló" fejlesztését támogatja a NASA

225 ezer dollárral támogatja a NASA a PLWS, azaz a Puli Lunar Water Snooper, azaz a Puli Holdi Vízszimatolójának fejlesztését.

A vízszimatoló tervével 2020-ban pályázott a magyar Puli Space a NASA-nál. A feladat az volt, hogy olyan kisméretű és kis tömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközt tervezzenek, amik cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A verseny első részét a Puli nyerte, a folytatásban pedig további sikereket aratott, ennek hozadéka a 225 ezer dolláros fejlesztési támogatás. A csapat szakmai segítséget is kap majd a NASA-tól, az eszköz pedig a tervek szerint 2022 januárjára készül el.

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője azt mondta, 

"[h]iszünk abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, akik képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, egy új, innovációra építő gazdaság kialakításában."

A vízszimatolónak ilyen kedves, fagyott pulis logója van:

Fotó: Puli Space Technologies Ltd.

Az eszköz felépítése pedig így néz ki:

Fotó: Puli Space Technologies Ltd.

A vízszimatolónak az lesz a feladata, hogy megtalálja a Holdon található vízjeget, és mérni tudja annak mennyiségét és eloszlását. A cég közleménye szerint egészen pontosan így:

"A Puli „vízszimatolója” három professzionális CMOS képérzékelő szenzor segítségével méri a kozmikus sugárzást és az annak hatására a holdi talajból, az ún. regolitból érkező különböző energiájú neutronok számát. A PLWS a speciális bevonattal ellátott szenzorok segítségével képes detektálni a neutronokat, ezáltal azonosítani a hidrogént (vízjeget) és mérni annak a holdi talajban (regolit) lévő mennyiségét
és eloszlását."

A vízjég a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását biztosítaná, de még fontosabb, hogy rakétaüzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani.

A legutóbbi kutatási eredmények szerint a Holdon akár 40 ezer négyzetkilométernyi felületen is találhatók ún. „jégcsapdák”, azaz potenciális jéglelőhelyek. Ezek felderítése kiemelt fontosságú, hiszen azt továbbra sem tudjuk, hogy ezeken a helyszíneken valóban van-e vízjég, és ha igen, milyen koncentrációban.