Egymásnak feszült a Brexit a világjárvány elleni EU-s intézkedésekkel

A brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodás észak-írországi protokolljának felszámolását követelte Arlene Foster, Észak-Írország miniszterelnöke Boris Johnson brit kormányfőtől. (Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.)

Az EU rendszerébe „hiba csúszott”

Az Európai Bizottság előző este kiterjesztette Észak-Írországra is a koronavírus elleni oltóanyagok exportjára bejelentett EU-s ellenőrzés hatályát, életbe léptetve a protokoll 16. cikkét, ami kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait.

Az exportellenőrzés bejelentésének előzményeként a két legnagyobb gyártó, az AstraZeneca és a Pfizer is azt közölte, hogy gyártási problémák miatt késhet az EU-val kötött vakcinaszállítási megállapodások teljesítése az első negyedévben.

A 16. cikkely életbe léptetését (ami az exportellenőrzés hatályát Észak-Írországra is kiterjesztette) az Európai Bizottság rövid időn belül visszavonta, miután Boris Johnson telefonon sürgősségi egyeztetést tartott Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével, és közölte, Londonnak súlyos aggályai vannak az EU-s lépéssel kapcsolatban.

A bizottság jelezte, hogy „hiba csúszott” az oltóanyag exportellenőrzési-rendszeréről szóló rendelet szövegébe, és a testület ezt hamarosan korrigálja.

Bekavartak az észak-írországi rendezési folyamatnak

De a cikkely rövid életű alkalmazása is komoly felháborodást keltett Londonban, Belfastban és Dublinban is, mivel a protokoll kitételének életbe léptetése elvileg lehetővé teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

Ezen a 499 km-es határszakaszon az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfontosabb vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. A Brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll célja pont az, hogy ne legyen szükség az újbóli ellenőrzésre, annak ellenére sem, hogy a Brexit óta ez az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára.

Ehhez a kiegészítő szabályozáshoz elsősorban az EU ragaszkodott a Brexit-tárgyalások során, az ír kormány álláspontját képviselve.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb erejének, a Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) a vezetője a BBC-nek „ellenséges cselekedetnek” nevezte a 16. cikkely életbe léptetését. Foster szerint a történtek is bizonyítják, hogy a Brexit-megállapodás észak-írországi protokolljának egésze „használhatatlan”, és más megoldással kell felváltani.

Fennakadások voltak a Brexit miatt

A belfasti kormány vezetője arra is felszólította Boris Johnsont, hogy London orvosolja a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban tapasztalt fennakadásokat, vagyis az Ír-tengeren létrejött vámhatár felszámolására léptesse életbe a 16. cikkelyt.

Arlene Foster ezzel arra utalt, hogy az észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacának és vámuniójának egyes (főleg áruforgalmi) szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az EU egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál.

Ennek velejárója az – és ezt a DUP mindig is hevesen bírálta –, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, és kezdetben ez átmeneti ellátási fennakadásokhoz vezetett Észak-Írországban. De ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni, és az áruforgalom továbbra is akadálytalanul áramolhat át az ír szigetet elválasztó határon.

Szombaton Simon Coveney ír külügyminiszter is bírálta az Európai Bizottság eljárását. Azt írta, az észak-írországi protokollba „nem szabad könnyű kézzel belepiszkálni”, mivel ez nehezen kivívott, a béke és a kereskedelem védelmét szolgáló kompromisszum. (MTI)