Budapest lerohasztása: a fővárosnak járó EU-s támogatások 80 százalékát a kormány akarja elosztani, főleg az atlétikai stadion környékére

A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. Megszereztük a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt. 

Az említett 11 ezer milliárdban nincs benne a járvány hatásait ellensúlyozó, EU-s mentőcsomagból járó, további 6000-7400 milliárd forint körüli összeg, ám az olyan konstrukcióban érkezik, hogy egyáltalán nem kötelező a fővárosra költeni belőle. Áprilisig kell leadnia a kormánynak a terveit a csomag felhasználásáról az Európai Bizottságnak, és eddig nem jelezték a terveken dolgozó kormányzati szakemberek a fővárosiaknak, hogy közük lehet ehhez a rengeteg pénzhez. 

A 11 ezres, „sima költségvetési” keretből érkező pénz egy része viszont olyan alapból származik, amiből muszáj valamilyen módon a fővárosra is költeni.

A 11 000:5 felosztás elég drámaian hangzik, de ehhez hozzá tartozik az is, hogy az EU-s támogatásoknak csak egy része megy településfejlesztésre – ez az a szelet, amit általában az önkormányzatok bevonásával költenek el –, és a pénz legnagyobb részét a szegényebb régiók vihetik. Magyarországnak egyetlen olyan régiója van, ami gazdasági fejlettsége miatt csak igen korlátozottan kaphat kohéziós támogatást, és ez Budapest, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot. A fővárosnak tehát eleve kevesebb jár az ország többi részénél.

Van viszont olyan programja az EU-támogatásoknak, amelyből a gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére kell fordítani, ennek alapja az úgynevezett ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap). Ennek legalább 6 százalékát „fenntartható városfejlesztés” címen nagyvárosokra kell fordítani a Bizottság előírásai szerint, akkor is, ha azok esetleg gazdagabb régióhoz tartoznak. Innen juthat támogatás Budapestnek is. 

A teljes uniós keret elköltésének terveit a Miniszterelnökségen készítik, és a településfejlesztési terveket nemrégiben küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, ennek egy példánya jutott el hozzánk is. 

Ebben a tervezetben többek között ez a mondat is szerepel: „a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában” valósuljon meg. 

Ebből még talán nem egyértelmű, hogy ezeknek a kiemelt projekteknek kik lehetnek a gazdái, de tovább olvasva a szöveget, a maradék 20 százalék esetében ez olvasható: „budapesti EFRA forrás 20%-a a budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalommal, pályázatos konstrukcióban történő felhasználása”

Vagyis csak a 20 százalékos résznél lehet szó arról, hogy a fővárosi önkormányzatokat egyáltalán bevonják a tervezgetésbe. 

A 444 által megkérdezett szakértők szerint ez a keret nagyjából 5 milliárd forintos tételt jelent, a következő hét évre, összesen. 

A kormányzati terv néhány egészen konkrét beruházást is felsorol Budapestre vonatkozóan, ezek a következők:

  • HÉV-felújítás,
  • földalatti-felújítás,
  • Ráckevei- (Soroksári-)Duna-revitalizáció,
  • csepeli közparkok fejlesztése a Déli Városkapu Program keretében,
  • Népliget átfogó megújítása.

Mivel a HÉV a MÁV-hoz tartozik immár, és nem a fővárosi közlekedési vállalathoz, a felsorolt beruházások közül csak földalatti számít kifejezetten fővárosi hatáskörnek.

A tervezett beruházások többsége (HÉV, Csepel, Soroksári Duna) lényegében mind a Déli Városkapu Program nevű nagy építkezést támogatja, ami kormányzati projekt. Ez a Mészáros Lőrinc által építendő atlétikai stadion környékének átépítéséről szól, többek között ide tervezik felhúzni a Kínai Kommunista Párt egyetemének kampuszát is, illetve egyéb sporttelepeket, kollégiumokat. 

A Déli Városkapu látványterve.Fotó: MTI

E fejlesztéseket Fürjes Balázs budapesti és agglomerációs ügyekért felelős államtitkár, illetve a Vitézy Dávid vezette, szintén kormányzati hátterű BFK (Budapest Fejlesztési Központ) felügyelik. 

A tervekben szereplő Népliget mellett szintén új óriássportcsarnokot épít a kormány, ott a kézilabdásoknak. 

A G7 a múlt héten mutatott rá, hogy a kormány jórészt EU-s pénzekből tervezett közlekedési beruházásaiból sem szán fővárosi fejlesztésekre. A pénz legnagyobb része az agglomerációs vasútvonalakra és a HÉV-re menne, míg a város belsejében járó buszokra, villamosokra, trolikra vagy a metróhálózatra nem terveznek költeni. Sőt, a már korábban előkészített fővárosi jármű beszerzéseket is leállíttatta a kormányzat.

Információink szerint több más, már előkészített budapesti beruházást is leállított a kormány, sokszor úgy, hogy egyszerűen elakadtak a minisztériumi bürokráciában ezek az ügyek. Állítólag a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott utasítást az eljárások befagyasztására, és ez a kommunikációra is vonatkozik. A fővárosi hivatalos kérdésekre, beadványokra ugyanis a minisztériumok közvetlenül már nem válaszolhatnak, csak Fürjes Balázs államtitkárságán keresztül. 

Budapest lerohasztása része lehet a 2022-es választási kampánynak, legalábbis a fejlesztésekkel foglalkozó 444-nek nyilatkozó szakemberek így látják. Egyrészt a kormányzat szeretné megmutatni, hogy az ellenzék képtelen bármit megjavítani vagy felépíteni, másrészt a fejlesztési pénzeket olyan területekre akarják koncentrálni, amelyek csatatér-választókerületeknek számítanak, azaz a felmérések szerint a Fidesz és az ellenzék támogatottsága között csekély a különbség. A Déli Városkapu közelében lévő Pest megyei választókerületek között több ilyen is van. Illetve hallottunk egy harmadik véleményt is: a Fidesz attól tart, hogy ha építkezhet a főváros, akkor a beruházásokból kivehetnek pénzt a kampányra, és nem akarnak esélyt sem adni erre.  

A cikk elkészítését az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatta.

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.