Így intézte el a Kúria, hogy soha többet ne kelljen ellenzéki politikust meghívni a köztévébe

február 12., péntek 4:13

Az Orbán-kormány egyik első dolga volt a 2010-es hatalomátvétel után, hogy írjon egy új médiatörvényt, amelyben a 83. § m) pontja kimondja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás célja - többek között - a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás. Kicsit több mint 10 évvel később a Kúria úgy döntött, hogy ezt kimeríti az is, ha az M1 híradósa, miközben hosszú interjút közöl az MTVA jogászaival egy ellenzéki politikusok elleni perről, a másik oldal álláspontjára éppen hogy utal, megemlíti, hogy olyan is van.

A Kúria döntése a múlt héten jelent meg, amire az M1 annyira büszke, hogy hosszú blokkban foglalkozott vele a híradójában és egyéb műsoraiban, majd még azt is fölemlegette, hogy nem foglalkozik eléggé a témával az ellenzéki sajtó, mármint arról, hogy az M1-nek papírja van róla, hogy mennyire kiegyensúlyozott. Úgyhogy akkor foglalkozzunk ezzel egy kicsit behatóbban! Ami már csak azért is megéri, mert korábban egy bíróság teljesen máshogy látta a helyzetet, mint a Kúria, és mert mostantól a közmédia várhatóan precedensként fogja lobogtatni a döntést, ha valaki számon meri kérni a közmédia működését.

Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát?

Minden az MTVA székház „ostromával” kezdődött, 2018 végén, amikor az ún. Rabszolgatörvény miatt elindult tüntetések a közmédia ellen fordultak, a tüntetők kivonultak a belvárosból az MTVA III. kerületi székházához, több ellenzéki parlamenti képviselő pedig a képviselőségéből adódó jogaira hivatkozva megpróbált bejutni az MTVA épületébe. A közmédia székháza közintézménynek minősül, ahová a képviselőknek joga van bemennie és információt kérnie. Ehhez képest az MTVA nem nagyon engedte be, majd biztonsági őrökkel próbálta kidobatni a képviselőket.

Pillanatkép Szél Bernadett Facebook-közvetítéséből: a biztonságiak épp kirakják az MTVA székházából Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt Fotó: Szél Bernadett FB / 444

Az MTVA ezt nemcsak fizikailag próbálta meg, hanem jogilag is, birtokvédelmet kérve az önkormányzattól. Az akkor még fideszes vezetésű III. kerület jegyzője gyorsan hozott is egy birtokvédelmi határozatot, „Kunhalmi Ágnest és országgyűlési képviselő társait” eltiltva a jövőbeni birtokháborítástól. Ezt a kitiltást MSZP-s és DK-s képviselők megtámadták a bíróságon, majd első és másodfokon is megnyerték a pert (a jogerős döntés egy éve, 2020 február 13-án született), ezzel semmissé téve a birtokvédelmi határozatot.

Ennek a pernek két fontos következménye volt. Az egyik, hogy már az elsőfokú döntés után, 2019 szeptemberében az Országgyűlés fideszes többsége módosította az Országgyűlésről szóló törvényt, elvéve a képviselőktől a jogot, amire hivatkozva Kunhalmiék bemehettek volna az MTVA székházába. Ami minket most jobban érdekel, az az elsőfokú döntés napján történt: ekkor az M1 Ma Este című műsorában 12 percen keresztül elemezte a döntést az „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” című szegmensében.

Ebben Gulyás István, az M1 műsorvezetője Csóka Velmirával és Kovátsits Lászlóval, az MTVA-t a perben képviselő ügyvédekkel beszélgetett arról, hogy mit is jelent a bíróság döntése. Gulyás arról beszélt, hogy az ellenzék triumfál a döntés kapcsán, kritizálta a bíróságot, amiért nem emelte ki az ellenzéki képviselőknek igazat adó ítéletében, hogy „összetűzésbe kerültek” a biztonságiakkal, és az épületben aludtak, hosszan idéz a bíróság ítéletéből, és

többször beolvassa a DK Facebook-posztját, amelyet a párt a döntésre reagálva kiírt, miszerint „Közmédia! Akkor hamarosan nálatok”. Erre Gulyás a párt közleményeként hivatkozik, és ő is, valamint a másik műsorvezető Németh Balázs is többször azt mondja, hogy ezzel a DK - ahogy a szegmens címe is mutatja - fenyegeti az MTVA-t.

Az MSZP politikusai ezen eléggé felháborodtak, egyrészt azon, hogy a felpereseket vagy képviselőiket nem hívták meg a műsorba, és semmilyen formában nem szólaltatták meg, az álláspontjukat nem ismertették - azon kívül, hogy Gulyás elmondta, hogy az ellenzék úgy látja, hogy akkor most mindent szabad - és az MSZP közleményét sem idézték vagy említették, ami a DK egymondatos Facebook bejegyzésével szemben egy rendes közlemény volt, jóval a műsor előtt el is juttatták a közmédiának (és aminek közlését az MTI Belpolitikai szerkesztősége megtagadta).

A szocialisták a törvényi előírásokat követve először jelezték a médiaszolgáltatónak, vagyis a Duna Médiaszolgáltatónak, hogy szerintük nem volt elég kiegyensúlyozott a műsor, majd amikor a szolgáltató nem reagált, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál tettek panaszt.

Az NMHH hozott egy határozatot, amely szerint nem volt semmi baj a műsorral, az elég kiegyensúlyozottan tájékoztatott, így az MSZP kifogását elutasította. A párt viszont ezt a határozatot megtámadta a bíróságon.

Egy ügy, két bíróság, két ítélet

Ebben a közigazgatási perben döntött a Kúria másodfokú bíróságként az NMHH, és így az MTVA javára. Mint arról korábban írtunk, a Kúria úgy látta, hogy ugyan igaz, hogy „a médiaszolgáltatónak biztosítania kell az általa közzétett tájékoztatással, hírrel összefüggésben az abban érintettek részéről létező ellentétes álláspontok megismertetésétt [...] Mindazonáltal, a kiegyensúlyozottság keretei között csupán az megengedhetetlen, hogy a médiaszolgáltató teljes egészében mellőzze a közönség informálását a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről. Ha a médiaszolgáltató legalább utalás szintjén bemutatja a releváns, szembenálló véleményeket, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi kötelezettségének eleget tesz.”

A Kúria logikája szerint az M1 már akkor is eleget tett, amikor elismerte, hogy vannak ellentétes vélemények, hiszen az egész onnan indult ki, hogy az ellenzék pert indított. Hogy pontosan mik azok az ellentétes vélemények, azt eszerint már nem muszáj bemutatni, ahogy nem is kötelező ugyanolyan hangsúlyt adni az ütköző álláspontoknak, mindez már a szerkesztői szabadság körébe tartozik.

„A vitatott műsor témáját képező, a birtokvédelmi perben eljáró polgári bíróság elsőfokú ítélete egy jogvitát zárt le, így a nézőknek már az ítélet rendelkező része lényegének ismertetése alapján nyilvánvaló kellett, hogy legyen, hogy az érintett felek ellentétes álláspontot képviselnek. Emellett a műsorvezetők és a stúdióvendégek külön is több alkalommal utaltak az ellentétes álláspontok, szembenálló vélemények létezésére, mondanivalójukat ebben a kontextusban helyezték el, ebben a relációban fogalmazták meg, így e körülményről a közönség tudomást szerezhetett” - áll az ítéletben.

A Kúria szerint csak akkor lett volna nem megfelelően kiegyensúlyozott a tájékoztatás, ha a kifogásolt műsorból még csak említés szintjén sem derült volna ki, hogy ellentétes álláspontok mentén zajló peres eljárásról, annak eredményéről és értelmezéséről van szó.

Érdekes viszont, hogy az első fokon eljáró bíróság nagyon máshogy látta a helyzetet. A Fővárosi Törvényszék még 2020 nyarán döntött ugyanebben az ügyben, a felperesnek, vagyis az MSZP-nek adva igazat. Ez a bíróság a Kúria egy korábbi ítéletét hivatkozva azt írta a döntésében, hogy a tájékoztatás akkor kiegyensúlyozott, ha az adott eseménnyel kapcsolatban valamennyi releváns információt, nézetet megjeleníti, ez pedig jelen esetben a Törvényszék szerint nem történt meg. Az ítélet szerint a műsorszolgáltatónak kötelessége lett volna „közvetlen módon” ismertetni az elhangzottaktól eltérő véleményeket, például azzal, hogy „lényegének tényszerű közlésével” ismertetik az MSZP közleményét. A Törvényszék idézi a Kúria egy korábbi döntését, amely szerint „a média az emberi gondolkodásra, a társadalmi folyamatokra különleges hatással bír. A releváns tényekhez csak akkor jutottak volna hozzá az érdeklődők és formálhattak volna véleményt, ha a kiegyensúlyozott tájékoztatás megtörténik.”

„Ezzel ellentétben a műsorszám egész időtartama alatt a képernyőn olvasható volt a következő felirat: ‘Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát’, amely egyértelműen azt sugallta a nézőknek, miszerint az ellenzéknek az az egységes álláspontja a birtokvédelmi ügyben született elsőfokú ítélet vonatkozásában, hogy annak értelmében lehetőségük van a közmédia fenyegetésére.”A döntés szerint a kérdéses adásból egyértelműen kitűnt az ítélettel érintett MTVA álláspontja, ugyanakkor a műsorban a felperesként fellépő MSZP álláspontja nem jelent meg. „Az alperesi határozatban foglaltakkal szemben ugyanis az, hogy a műsor vezetője az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét két alkalommal is felolvasta, valamint a DK képviselőinek a Facebook oldalon közzétett igen rövid közleményét zárszóként ismertette, az ellentétes oldal álláspontjának megjelenítésére nem alkalmas.”

Az elsőfokú döntés 2020 júniusi, a másodfokú, vagyis a Kúria döntése 2020 november 5-i keltezésű. A két időpont között jogi szempontból semmi nem változott, az Országgyűlés nem változtatta a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó 181-as paragrafust a médiatörvényben, a különbség így csak abban lehet, hogy a két bíróság hogyan értelmezi a kiegyensúlyozott tájékoztatást.

Precedens?

Az MTVA természetesen nagyon elégedett az eredménnyel, ahogy arról már beszámoltunk, több szegmensben is foglalkoztak a Kúria döntésével, és ifj. Lomniczi Zoltánt, az M1 szinte állandó szakértőjét is megszólaltatták, aki szerint ez azt bizonyítja, hogy az ellenzék és a nem kormánypárti média éveken keresztül hazudott a közmédiáról. Lomniczi is és a bejátszást összeállító riporter is hangsúlyozta, hogy a döntés precedens értékű lehet.

ifj. Lomnici Zoltán

Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint van is rá esély, hogy a közmédia és a bíróságok is precedens értékűnek tekintik majd a döntést, amiből az is következhet, hogy az M1 innentől nem érzi majd szükségesnek, hogy bármilyen formában megszólaltasson ellenzéki politikusokat. Pedig a kiegyensúlyozottság ilyen értelmezése Polyák szerint is teljesen helytelen, hiszen egy újságíró nem tudja pontosan, hogy mi az az álláspont, amit innentől fogva csak neki kellene bemutatnia, ha nem kérdezi meg erről az érintettet, vagy nem szólaltatja meg az álláspont képviselőjét. Ráadásul a néző számára is más súllyal jelenik meg az az álláspont, amit több (a kérdéses szegmensben kettő) megszólaló is képvisel, mint az, amit csak megemlítenek, hogy létezik.

Éppen ezért volt is már ilyen ügye az M1-nek, a 2018-as választások kapcsán, amikor az Alkotmánybíróság ki is mondta, hogy akkor tájékoztat kiegyensúlyozottan a közmédia a választáson induló pártokról, ha azok képviselőit meg is hívják és megszólaltatják a közmédia műsoraiban. Ezzel az AB egyszer már döntött úgy, hogy a kiegyensúlyozottságnak az a nagyon szűk értelmezése, amelyet Polyák szerint az NMHH megalapítása óta képvisel, és amelyet a Kúria ebben a döntésében megerősített, nem állja meg a helyét. Éppen ezért nem is kizárt, hogy ha újra az AB elé kerülne az ügy, akkor a Kúria ítéletével ellentétes döntés születne.

Márpedig, ha az AB úgy dönt, akkor foglalkozhat is az üggyel, az MSZP-t a közigazgatási eljárásban és a perben képviselő ügyvéd, Litresits András ugyanis január 25-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Szerinte a Kúria döntése ellentmond az Alaptörvény 28. cikkének, amely kimondja, hogy „az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak”. Márpedig Litresits értelmezésében a Kúria értelmezése, miszerint az ellentétes álláspontra utalás is elegendő lehet ahhoz, hogy a köztévé kiegyensúlyozottan tudjon tájékoztatni egy ügyről, ellentmond a józan észnek. Ennek alátámasztására az ügyvéd szerint elég megnézni az utal vagy utalgat szavak szinonímáit: céloz, célozgat, érzékeltet, rámutat, sejtet, sugall, rávilágít, hivatkozik, aposztrofál. Litresits pedig úgy véli, hogy ezek a szavak sem a nyelvtani, sem a logikai, sem a rendszertani, sem a teleologikus jogértelmezés alapján nem meríthetik ki, pótolhatják vagy helyettesíthetik a médiatörvényben leírt kiegyensúlyozott tájékoztatást.

Az Alkotmánybíróság még nem jelezte, hogy befogadta-e a panaszt. Addig viszont az M1 abban a tudatban gyárthatja az „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát”-hoz hasonló anyagokat, hogy ezzel kapcsolatban senkinek semmilyen jogi kifogása nem lehet.