„Majd ha tényleg csak a pénz lesz az úr, akkor elmegyünk innen, de addig küzdünk érte foggal-körömmel”

Példátlan döntésre szánta el magát a Balaton északi partján fekvő, alig 500 fős Paloznak vezetése. 2021. február 15-én lépett érvénybe a településen a teljes változtatási tilalom, azaz mostantól legalább egy évig senki sem építhet semmit a faluban.

„Egyre több az építkezés, szinte gombamódra nőnek ki az épületek szerte a Balaton parton, nem kivétel ez alól Paloznak sem. Az enyhülő szabályozás, az immár nem engedélyhez kötött építési tevékenységek, a befektetésnek tekintett ingatlanszerzés, sokakat arra ösztönöz, hogy kihasználja a kínálkozó lehetőséget és az utolsó talpalatnyi területeket is beépítse. A rendelkezésre álló infrastruktúra, a közművek, az utak azonban lassan nem tudják kiszolgálni a megnövekedett igényeket. A falusi nyugalom kertvárosi nyüzsgéssé alakul és már nem csak a nyári hónapokban. Ezt felismerve, a helyben lakók érdekeire tekintettel, a paloznaki képviselő-testület úgy gondolja, hogy a településrendezési eszközök: a rendezési terv, építési szabályzat felülvizsgálata és módosítása szükséges” - olvasható a Paloznak honlapján közzétett hírben.

A Balaton környékén valóban látványosan megnőtt az építési kedv, tűnnek el a kempingek, a kis nyaralók, a családi kúriák, és a helyükön, sokszor közvetlenül a tó partján sorra nőnek ki az apartmanházak, nyaralók, szállodák. Ez a folyamat kevéssé meglepő, a gondot inkább az okozza a balatoni települések vezetői számára, hogy a kormány szép lassan teljesen elveszi a kontrollt az önkormányzatoktól, így aztán egy ideje tőlük szinte függetlenül alakul át saját környezetük. A kormány az elmúlt években úgy változtatta meg az építési szabályokat, hogy megszüntették rengeteg épülettípus és építési munka engedélyeztetését. Most már elég bejelenteni a munkákat az önkormányzatnál, az engedélyköteles építkezéseket pedig már nem a helyi önkormányzatok adják ki, hanem a megyei kormányhivatalok.

A most érvénybe lépett tilalom idején Paloznakon nemcsak építkezni, de telket alakítani, bővíteni, bontani sem lehet, ez alól a csak már folyamatban lévő ügyek képeznek kivételt.

Czeglédy Ákos, a falu polgármestere megkeresésünkre azt mondta, a település infrastruktúrája nem bírná, ha a lakosság 500-ról hirtelen 2000-re növekedne, és amúgy se szeretnék, ha a falu elveszítené falu jellegét.

„Egyre szaporodnak az építkezések. Én azt látom, hogy a kormányhivatalokra itt, a Balatonon akkora nyomás nehezedik, hogy egyszerűen nem bírják. Át se tudják nézni a beérkezett adatokat, akkora mennyiség”.

A polgármester szerint vannak olyan országrészek, ahol jót tenne, ha ilyen iramban építkeznének, de Paloznakon nem szeretnék, hogy a telkeken soklakásos társasházakat húzzanak fel.

link Forrás

„Folyamatosan kopogtatnak ingatlanfejlesztők, hogy nagyobbacska telkeken társasházakat építenének. Szerencsére a régi rendezési tervünkben benne maradt az - akkor még senki sem gondolta, hogy ez most milyen fontos lesz -, hogy csak két lakóegységes házat lehet építeni. És így egy négy- vagy nyolclakásos társasház nem tud megépülni, mert nem tudják eladni, mert nem lesznek benne önálló lakások. De az alaprajzokból meg a tervrajzokból kiderül, hogy igyekeznek efelé menni. Balatonfüreden több mint 1 millió felett van a négyzetméterár egy apartmanházban, de fel lehet építeni talán 400-500 ezer forintból. Minél kisebb telekre igyekeznek minél nagyobb épületet összehozni, mert így a költséghatékony. Erről szól az ingatlanfejlesztés, és itt is keresik az olyan területeket, ahol ezt meg lehetne csinálni. Én szerencsére el tudom őket utasítani, de máshol nyilván más a szabályozás”.

A Balaton környékén egyre nagyobb az igény az apartmanházakra, annak ellenére, hogy néhol olyan áron kínálják ezeket az újépítésű lakásokat, mint máshol egy saját nyaralót kerttel. Van, ahol azért utálják az óriási épületeket, mert tájidegenek, elcsúfítják a falu látképét, de a nagyobb településeken, főleg külterületen még sokszor a helyiek is megtűrik őket. Paloznakon viszont határozottan nem kérnek belőle.

„Alapvetően az a probléma, hogy túlzott mértékben terhelik az infrastruktúrát, az úthálózatot. Ez egy 500 fős falu, és kétezer embert nem fog tudni elviselni. Nagyon sokan, amikor beszélgetünk, és úgy beszélünk róla, hogy ‘a falu’, azt gondolják, hogy annak pejoratív értelme van. De minek nevezzük? Község? Település? Nem, ez falu. Én Budapestről költöztem le harminc éve, városi gyerek voltam, de falura költöztem, falun szeretnék élni, és nagyon sokan vannak ezzel így. Az jöjjön ide, aki falun akar élni” - mondja Czeglédy Ákos.

A polgármester azt mondja, most sokan azt gondolják, ők az úttörők, de ez nem teljesen van így.

„Többségében pozitívak a visszajelzések, hogy végre valaki meglépte. De ez a végre valaki nem is igaz. Nem mi vagyunk az első fecskék. Sok településen, ahol a rendezési tervet felülvizsgálják, ezt meglépték már. Jó példa Dörgicse, ahol már szeptemberben léptek, ott a külterületekre mentek rá, mert ott meg arra nagyon nagy a nyomás, hogy azokat beépítsék. Mi az egész településen vizsgáljuk felül a terveket, így a tilalmat az egész településre rendeltük el. Gondolom, ezért szólt ekkorát”.

A polgármester szerint a balatoni települések nagyon sokfélék, így aztán mások az igényeik és a problémáik is. „A Füred környéki, meg a Balaton környéki falvak maradjanak meg a barátságos falusi turizmusnak.

Az lenne a jó, ha az önkormányzatokra bíznák ezeket a dolgokat, mert teljesen más szempontok vannak egy 500 fős, mint egy 15 ezer fős településen, a Balatonnál is.

Egy nyírségi vagy somogyi falunak meg megint más problémákkal kell megküzdenie.”

Czeglédy úgy véli, a tilalommal egy időre most bebiztosították magukat, aztán majd a rendezési terv felülvizsgálatával igyekeznek megoldani a problémát.

„A településrendezési eszközök felülvizsgálata nyilván egy társadalmi folyamat lesz. Ha Paloznak lakossága, a tulajdonosok azt szeretnék, hogy - nagyon sarkítva - őket nem érdekli ez az egész, oldjunk fel mindent, dobjuk be a gyeplőt a lovak közé, ők itt eladnak mindent, és az a jó, ha nagyon sok pénzért el tudjuk adni, jöjjön ide, aki akar, mi meg majd elmegyünk máshova, akkor nyilván az lesz. Én nem gondolom, hogy ez így lenne most.

De ha mindenki inkább pénzt szerezne, akkor sajnos hátrébb kell lépni, és akkor a pénz lesz az úr, és akkor elmegyünk olyan helyre, ahol nem az dominál. De ha az ember úgy gondolja, hogy mégse a pénz a lényeg, hanem az élhető környezet, meg gondolunk a jövőre is - és azt gondolom, hogy ez van -, akkor meg megpróbálunk foggal-körömmel kapaszkodni bele és küzdeni érte. A nyomás ellenére.

Mert nyilván lesz nyomás, azok részéről, akik most építkezni akarnak. Ők most kicsit hoppon maradtak. Ezt a problémát meg is értem, dehát egy kicsit várni kell. Hogy egy helyi politológust idézzek: 0:5-nél időt kértünk.”

A településfejlesztési koncepció elkészültekor, annak elfogadását követően a paloznaki képviselő-testület felül fogja vizsgálni fenntartásának indokoltságát és szükségességét. A tilalom legkésőbb a rendezési terv és a helyi építési szabályzat elfogadásakor szűnik meg, ennek ideje várhatóan egy, de maximum három év.

Címlapfotó: Solymári