Az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek, hogy a kormány elvette Gödtől az Samsung-gyár területét

Az Alkotmánybíróság pénteken elutasította a gödi önkormányzat panaszát, amit a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint annak megsemmisítésére tett. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy sem az országgyűlés, sem a kormány nem lehetetlenítheti el aránytalan elvonásokkal a helyi önkormányzatok működését.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzat azért tett panasz, mert a tavaszi veszélyhelyzet idején a kormány egy rendelettel, egyeztetés nélkül elvette a várostól a Samsung gyárt területét, különleges gazdasági övezetnek minősítette, és a fideszes vezetésű megyei önkormányzatnak adta, ami azt jelentette, hogy azóta ez a testület oszthatja el az onnan származó adóbevételeket is.

Többek között azt kifogásolták, hogy a város 20 százalékának elcsatolása súlyosan aránytalan korlátozása az önkormányzati tulajdonnak, valamint a költségvetés jelentős részének elvesztése is egy jelentős jogkorlátozás, mely hátráltatja a veszélyhelyzet kezelését, a kormány nem hagyott elég időt az érintetteknek az új helyzetre való felkészülésre, valamint szerintük a rendelet sérti az önkormányzat tulajdonjogát azzal, hogy több százmillió forint értékű ingatlan szállt át a Pest megyei önkormányzatra, amire még az államosítás szabályai sem vonatkoznak.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Alaptörvényben foglaltak szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Ebből következően eleve számolnia kell az ingatlantulajdona köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, így például a törvényi keretek változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – jelen esetben a megyei önkormányzatnak –, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvény-ellenessége a vizsgált esetben nem állapítható meg, az szükségesnek és arányosnak minősül. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a tulajdonhoz való jog nem minősül korlátozhatatlan alapjognak: az Alaptörvényben foglalt megfelelő garanciák tiszteletben tartása esetén az állami beavatkozás nem kizárt.

A mostani döntés arra is rámutatott, hogy veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai pedig túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg; a vizsgált esetben tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás sem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság határozatában ugyanakkor leszögezte, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében

hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását.

Támadhatóvá válhatnak az elvonások

Balogh Csaba, Göd momentumos polgármester a döntésre reagálva kiemelte az indoklás 17-es pontját, ami mivel az elvett területekről a gödi önkormányzat nem csak adóbevételt remélt, hanem a költségvetési tervei is ezek figyelembevételével készültek, azért az elvonásuk alaptörvénybe ütközik. Balog azt írta: „Sikerült. Megyünk tovább!”

Az önkormányzat beadványát készítő Karsai Dániel ügyvéd pedig kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ugyan nem semmisítette meg a veszélyhelyzeti kormányrendeleteket, de egy nagyon erős alkotmányos követelményt kimondott, miszerint az országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az általuk ellátott kötelező feladat- és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Ezeket veszélyhelyzet idején a kormány közérdekből csökkentheti, de ezzel nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését, nem üresítheti ki az alkotmányosan védett feladatköreiket. Karsai szerint ez alapján „az ellenzéki önkormányzatokat kizsigerelő kormányrendeletek jelentős része megtámadható”.

Karácsony Gergely főpolgármester szintén ezt emelte ki az Alkotmánybíróság határozatából: „Immár az Alkotmánybíróság is egyértelművé tette, amit hónapok óta mondogatunk: a kormánynak a saját alaptörvényéből fakadóan is kutya kötelessége kompenzálni az önkormányzatok felé az iparűzési adó csökkentését.” Majd hozzátette: „a mai döntés alapján minden önkormányzatot, a 25 ezer fő feletti településeket és a megyei jogú városokat éppúgy átláthatóan és teljeskörűen kell kompenzálnia a kormánynak, mindenféle politikai megkülönböztetéstől mentesen. A városaink kifosztása nem csak, hogy nem kormányzás, de még alkotmányellenes is.”