A Batthyány Lajos Alapítványnak a válság idején sincsenek anyagi gondjai, sőt. Évről évre egyre nagyobb állami támogatást kap a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodától, most pedig az derült ki, hogy év végi meglepetésként még extra 3,5 milliárd forint is leesett a BLA-nak. Mindezt úgy, hogy a 2020-as működésre már eleve kapott 3,5 milliárdot. Ez Rogánék múlt héten frissített szerződéslistájából derült ki.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig a következő szerződéseket kötötte az alapítvánnyal:
Bőven ömlik tehát a pénz, de ez korántsem bizonytalanítja el az alapítvány szervezetőit, és ragaszkodnak a honlapjuk eredeti, a 2000-es évek webdizájnvilágát múzeumi hűséggel őrző formájához.
A szerencse nemcsak készpénzben mérhető: a Batthyány Lajos Alapítvány kapta meg ősszel Budapest egyik legpazarabb panorámájú, a Karmelita kolostortól kőhajításra lévő ingatlanát is. A háborúban megsérült, majd ledózerolt Ybl-villát, vagy korábbi nevén Hatvany-villát a 2000-es évek elején építtette újra egy vállalkozó, de aztán sosem nyitott meg. Végül a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítvány vette meg, Villa Buda néven kulturális központot akartak itt kialakítani, ráköltöttek 10 milliárdot, aztán szeptemberben az államé lett, októberben pedig már oda is adták a Batthyhány-alapítványnak.
De mi ez az alapítvány?
A Batthány Lajos Alapítvány létrehozását még Antall József miniszterelnök kezdeményezte 1991-ben, aztán szép fokozatosan elfideszesítették. Volt kuratóriumi tag korábban Szájer József, Martonyi János vagy a fideszes professzorok Batthyány Körét vezető Náray-Szabó Gábor is. Tavaly decemberig pedig Kobza Miklós (Orbán Viktor egykori fotósa és az MTVA volt sajtófőnöke), Illés Géza Márton (Orbán Viktor korábbi tanácsadójaként és Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András ügyvédje), Szarka Gábor (akit a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendteremtésre kivezényelt „gépesítet lövész” kancellárjaként ismert meg a közvélemény), ült az alapítvány vezetésében. A testület elnöke Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője volt, és maradt is. A decemberben összeálló új testületben a közvélemény számárá kevésbé ismert nevek vannak: Dezső Tamás elnök mellett Jaskó Luca Magdolna, Dékány Anita, Bódai Balázs és Kiss István.
Az alapítvány cégének, a BL Nonprofit Kft.-nek az ügyvezetője Arany Bence, az MCC volt diákja és jelenlegi oktatója. Ő – mint a HVG megírta – a Tombor András többségi tulajdonában lévő, idén májusban alapított és Csehországban repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója is.
Az alapítványról azt kell tudni, hogy ősztől közérdekű vagyonkezelő társaság lett egy törvénynek köszönhetően, a Millenáris Parkkal és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvánnyal együtt. Ha a fentiekből nem derült volna ki, az alapítvány feladata, pontosabban a közfeladata: „a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény-kulturális értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet előmozdítása, továbbá a magyar tehetségek kibontakoztatása és Magyarország megbecsültségének világszerte való növelése”, az alapító okiratában meghatározott egyéb célok és feladatok mellett.
Mire jutott még a pénzből? Tavaly, a 2019-es beszámolójuk szerint a Kabinetirodától kapott támogatás egy részét, 500 millió forintot egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlására és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatására fordítottak. (Nem tudni, milyen arányban.) Azt viszont tudni, hogy a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója és a KESMA, a fideszes médiaholding vezetője.
Van egy másik lista is, hogy mire fordítottak 2 milliárd forintot, ezt sajnos úgy sikerült feltölteniük, hogy hiányzik egy része.
Ott van a Kommentár Alapítvány is a támogatottak között. Ők szervezik a jobboldal nyári „szellemi fesztiválját”, a Tranzitot, és adják ki a Kommentár című lapot, amelynek főszerkesztője Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója. A HVG azt írta, hogy a Kommentár Alapítvány ingatlanvásárlását támogatta a BLA 300 millió forinttal.
Az Állami Számvevőszék az alapítvány 2015-17-es gazdálkodását vizsgálta korábban. Arra jutottak, hogy a BLA gazdálkodása szabályszerű volt ugyan, de éves beszámolási és közzétételi kötelezettségét a 2015-2017 években nem szabályszerűen teljesítette, így nem biztosította az elszámoltathatóságot, a gazdálkodás átláthatóságát.