Megszabadult a fideszesektől a Néppárt

Szerda délelőtt Orbán Viktor levélben értesítette a néppárt frakcióvezetőjét, hogy a Fidesz EP-képviselői kilépnek az EPP frakciójából. 

Így reagált a párt arra, hogy a néppárti frakció 84 százalékos többséggel olyan új szabályzatot fogadott el, amelynek alapján az eddigieknél könnyebben rakhatnák ki a frakcióból a fideszeseket. Az új szabályzatot kifejezetten a Fideszre szabták, világosan látszott, hogy ha a fideszesek nem mennek, akkor felfüggesztik a tagságukat.

Hogy ezentúl függetlenként, vagy másik frakcióban politizálnak-e tovább, az még nem világos. A fideszesekkel közös listán mandátumhoz jutott egyetlen KDNP-s képviselő továbbra is a frakció tagja marad. 

A néppárti a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, így a tagjai érdemben tudják befolyásolni a döntéseket, és erős pozíciókat kaphatnak a szakbizottságokban. Ezektől a Fidesz képviselői most elesnek.

A fideszesek közül Gyürk András a magyar EU-csatlakozás kezdetétől, 2004 óta tagja volt a néppárti frakciónak. A kilépők között olyan, korábban komoly karriert befutott politikusok is vannak, mint Trócsányi László volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter, Járóka Lívia, az EP volt alelnöke, Győri Enikő volt külügyi államtitkár, vagy éppen Gál Kinga, a LIBE nevű befolyásos parlamenti bizottság alelnöke.

Mennek, mielőtt küldenék őket

A fideszesek azért lépnek ki a frakcióból, mert nem akarták megvárni, hogy kirakják őket. A néppárt frakciója ugyanis kedd délelőtt új belső szabályzatot fogadott el, ami lehetőséget adott a képviselők kezébe, hogy egy párt összes képviselőjét egyetlen szavazással kirakják a frakciójukból. 

Az új szabályokról több hónapos vita folyt, és az eredeti terveken annyit sikerült enyhíteni, hogy nem feles, hanem kétharmados többség kelljen egy párt kizárásához. 

Viszont bekerült az új szabályok közé egy speciális eset, amit kifejezetten a fideszesekre szabtak: ez alapján ha egy párt EPP-tagságát a párton belül már felfüggesztették, akkor az adott párt képviselőinek frakció-tagságát már feles többséggel is fel lehet függeszteni. Ez nem kizárás, csak felfüggesztés, de a gyakorlatban hasonló következményekkel jár. Mivel a Fidesz az egyetlen párt, amelynek EPP-s tagsága felfüggesztés alatt van, ezért nyilvánvaló, hogy ezt az új szabályt kifejezetten a Fidesz ellen hozták. 

Évekig emésztgették

A néppárton belül már több mint két éve megy a vita, hogy mi legyen a Fidesszel. Az észak-európai, benelux, balti, lengyel és görög tagpártok régóta szabadulnának tőle, míg a francia, német, spanyol, olasz és szlovén tagok óvatosságra intettek, vagy képviselőik egyenesen védelmükbe vették. 

Az EPP 2019 végén megválasztott elnöke, a lengyel Donald Tusk rendszerint a Fidesz ellen foglalt állást, de a pártban legbefolyásosabbnak számító német CDU-CSU szövetség sokáig inkább a teljes szakítás ellen érvelt, és legfeljebb retorikai küzdelmet vívott a Fidesszel szemben. 

A néppárt és a Fidesz viszonya 2018 nyár végére romlott meg igazán, amikor a néppárti képviselők egy jelentős része megszavazta a Sargentini-jelentést, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy elinduljon egy demokrácia helyzetét számonkérő eljárás Magyarország ellen az Európai Tanácsban (ez az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás). 

2018 őszén, az EPP Helsinkiben tartott kongresszusán már felmerült a Fidesz kizárása, de akkor elmaradt erről a szavazás, miután a Fidesz is csatlakozott egy kiáltványhoz, amelyben a néppárt elkötelezte magát a liberális demokrácia mellett.

2019 elején újra fellángolt a vita a néppártban, miután a magyar kormány Jean-Claude Junckert gyalázó plakátokkal rakta tele az országot - Juncker szintén néppárti politikus volt. Addigra a néppártban sokan úgy vélték, hogy a Fidesz Brüsszel-ellenes kampányai, és a kormány EU-s egységet feszegető politikája, illetve a magyar jogállamiság megrendülése elegendő ok arra, hogy ne vállaljanak a párttal közösséget. Sok országban a néppárti politikusok azzal szembesültek, hogy a sajtó és politikai ellenfeleik számonkérték rajtuk, hogy miért vannak együtt egy korrupcióról, az EU-s pénzek megdézsmálásáról hírhedté vált párttal. 

A vitákban a fideszesek azt mondták, hogy a baloldal és a liberálisok akarják szétfeszíteni a pártot, és hogy az EPP baloldali fordulatot vett, és ők képviselik a régi jó néppárti értékeket. 

2019 márciusában, bő két hónappal az EP-választások előtt, a néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát - illetve a Fidesz azt kommunikálta, hogy magukat függesztették fel. Három veterán politikust, úgynevezett bölcseket bíztak meg, hogy vizsgálják ki az ügyet, és mondják meg, hogy mi legyen hosszú távon a Fidesszel. 

Közben megalakult az új, 2019 májusában megválasztott Európai Parlament, ahol a fideszes képviselők ugyanúgy a néppárti frakcióhoz csatlakoztak, mint ahogy voltak a párt felfüggesztése előtt is. Megkapták a nekik járó bizottsági helyeket és pozíciókat, a felfüggesztés gyakorlati hatása csak annyi volt, hogy Orbán Viktor nem vehetett részt az EU-csúcsokat megelőző, néppárti miniszterelnökök találkozóin, illetve a fideszeseket nem hívták el a párt parlamenten kívüli rendezvényeire, így a 2019 novemberi elnökválasztó kongresszusra sem.

A három bölcs közel egy évig vizsgálódott, mire leadták a jelentésüket Donald Tusknak, az EPP új elnökének, aki azonban nem hozta nyilvánosságra a szöveget. Hamar kiszivárgott, hogy a három, bölcsnek nevezett politikus képtelen volt eldönteni, hogy mi legyen a Fideszszel, így a jelentés lényegében használhatatlan volt.

Tavaly februárban az EPP kongresszusa ezért úgy döntött, hogy nem kell dönteni: fenntartották a Fidesz felfüggesztését, azzal, hogy 2021 első feléig tovább vizsgálják a helyzetet. 

Tavaly decemberre a kizárást óhajtók ismét aktivizálódtak, amikor a magyar kormány az EU-s költségvetés vétójával fenyegetőzött, illetve amikor a vitában Deutsch Tamás a Gestapo módszereihez hasonlította a frakcióvezető, Manfred Weber stílusát. A türelmetlenek kezdeményezték Deutsch kizárását a frakcióból, de ő kétszer is bocsánatot kért, így elmaradt a szavazás. 

Orbán Viktor akkoriban felvetette, hogy a néppárti frakció mellett alakuljon egy társfrakció, amiben a fősodortól jobbra álló pártok lehetnének, hasonlóan, mint 2009 előtt is volt, amikor a brit konzervatívok kedvéért jöhetett létre egy ilyen társutas képződmény. Javaslatára azonban még csak érdemi választ sem kapott a néppárt vezetésétől. A Fidesz-ellenesek viszont elértek, hogy kineveztek egy bizottságot, hogy átírja a frakció belső szabályzatát az új tagok felvételét és a régiek kizárását illetően. 

Az új szabályrendszerről szavaztak szerda délelőtt a frakció tagjai. Orbán Viktor vasárnap megfenyegette a néppártot, hogy ha az új szabályokat elfogadják, akkor a Fidesz kilép a frakcióból. A "felfüggesztett pártok képviselőinek könnyített felfüggesztésének lehetősége" azonban benne maradt a tervezetben a fenyegetése ellenére is. Ha a fideszesek nem léptek volna ki, akkor vélhetően a felfüggesztésükről is szavazhattak volna a frakció képviselői.

Irány a konzervatív frakció?

Nehéz felmérni, hogy mennyi előnyt és védelmet jelentett a néppárt a Fidesznek. 2018-2019-ig biztosan sokat, addig a néppártiak rendre elutasították vagy lassították a magyar kormány elleni vizsgálatokat, de a 2019 eleji felfüggesztés óta inkább csak a fideszes EP-képviselőknek jelentett fontos lehetőségeket a néppárti szövetség, a nagypolitikai ügyekben a kötelékek addigra bomlani látszódtak.

Valószínűleg számított a szakításban az is, hogy a fideszesek az EPP elnökével (Donald Tusk) és a frakció vezetőjével (Manfred Weber) is súlyos szócsatákba bonyolódtak az utóbbi hónapokban, illetve hogy új elnöke lett a CDU-nak (Armin Laschet), aki a politikai közép és az európai együttműködés irányába tereli a néppártot. 

A Fidesz eredetileg a liberálisok csoportjához tartozott az európai politikában, de még Magyarország EU-csatlakozása előtt átlépett a kereszténydemokrata - jobbközép néppártba, Orbán Viktor állítása szerint Helmut Kohl német kancellár hívására. A Fidesz sokáig stabil tagja volt a néppártnak, mindig is több mint tíz képviselővel járultak hozzá a frakció létszámához, és sokan közülük fontos pozíciókat is betöltöttek az EP-ben: Szájer József volt néppárti frakcióvezető-helyettes, míg Schmitt Pál majd Járóka Lívia az EP alelnökei is. Néppárti politikusok 2006 és 2014 között rendszeresen felszólaltak a Fidesz választási nagygyűlésein is.

Érdekes lesz, hogy a fideszesek csatlakoznak-e valamelyik EU-kritikus frakcióhoz. Logikus lenne, mert frakció nélkül sokkal nehezebben érvényesülhetnek a képviselőik. A legnagyobb esélye annak van, hogy az ECR nevű konzervatív csoporthoz mennek, amiben a legtöbb képviselője, 24, a lengyel kormánypártnak, a PiS-nek van. A 12 fős fideszes delegáció a második legnagyobb volna ott rögtön. Ebben a frakcióban vannak még az Olasz Testvériség, a cseh ODS és a szlovák SaS képviselői is. 

A helyzetet bonyolítja, hogy a Fidesz magából a néppártból egyelőre nem lépett ki. Bár ott a tagságát felfüggesztették, de Orbán szerdai levele is csak a frakció elhagyásáról szól.