Biztatónak tűnik a magyar oltáshelyzet nemzetközi összevetésben. Ha azt nézzük, hogy száz lakosra vetítve hány ember kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, az uniós átlag felett vagyunk (7,85 és 5,06), sőt csak Málta előz meg minket (11,97). Dánia szinte pontosan úgy áll, mint mi.

A vakcinaverseny híres éllovasai - az alig százezer lakosú Seychelle-szigetek és Izrael - átlépték az 50-es határt, de Nagy-Britannia is 30-nál jár.

Ez nem a legaktuálisabb állapot, nem minden ország egyszerre jelenti az adatait, és ahogy az ábrán is látszik. Például a 7,85-ös magyar arány a március 2-i állapotot tükrözi, a máltai és a dániai pedig az egy nappal korábbit. Ezek az egy-két napos eltérések nem teszik értelmetlenné az összehasonlítást, bár vannak kirívó esetek. Az osztrák adat például február 25-e óta nem frissült az Our World in Data nemzetközi adatbázisában, amiből mi is dolgozunk.

A szomszédos országok közül csak Szerbia áll előttünk (14,27), ez a március 2-i adat. Mivel ők nem részei az EU-nak, nem kaptak a közös vakcinacsomagból sem, viszont hozzánk hasonlóan használják a Szputnyik V-t és a Sinopharmot. Utóbbit éppen azért tudta engedélyezni Magyarország, mert a módosított kormányrendelet értelmében elég volt az is, ha egy uniós tagjelölt országban, mint amilyen Szerbia is, már jóváhagyták.

Az orosz vakcina egyelőre kisebb szerepet játszik a magyar oltási kampányban, mostanáig alig 50 ezret használtak fel belőle. Az azóta érkezett, 100 ezres szállítmányt ezután vethetik be. (Egy még újabb szállítmányt pedig egyelőre vizsgálnak.)

A teljes védettséghez két oltás kell, kivéve a Johnson&Johnson vakcinájánál. Ez utóbbi március 11-én kaphatja meg az uniós engedélyt, majd ezután kedzhetnek szállítani az Európai Unióba. Hosszú távon fontos lesz, hány ember kapta meg mind a két dózist, de most, az oltás kezdeti szakaszában, különösen, amikor a vírus is őrületes tempóban terjed, érdemes az első adagra koncentrálni. A tesztek azt mutatják, hogy elegendő idő elteltével ez is megvéd legalább a súlyos tünetek kialakulásától.

A magyar oltási görbe múlt héten kezdett erősebben emelkedni, amikor használni kezdték a kínai Sinopharm vakcináját. A kormány azóta változtatott is az oltási stratégiáján: eddig nem nagyon nyúltak hozzá az ismétlő oltásokhoz félretett készletekhez, de most egy ideig nincs spájzolás, ami jön, azt elhasználják. Ezért arra számíthatunk, hogy a következő hetekben nemzetközi összevetésben is egyre jobban állunk majd.

Az oltottak száma annak ellenére elég magas, hogy nem sikerült teljesíteni az elmúlt hétre kitűzőtt célt.Mint néhány napja kiderült, az operatív törzs szerdától szerdáig számítja az oltási heteket, így kell értelmezni a keddenként ismertetett terveket. Ez alapján múlt szerdától mostanáig 368 ezer embert kellett volna beoltani, összességében pedig át kellett volna lépni a 800 ezres határt. Ebből 304 ezret sikerült teljesíteni, így 785 ezer beoltott embernél tartunk.

Nem tudni, pontosan mi az oka ennek. Közrejátszhat az is, amit Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora mondott hétfőn a Kossuth rádióban: szerinte a háziorvosok által értesített páciensek közül csak minden második jelenik meg az oltáson.

A kedden ismertetett tervek szerint a jövő hét közepéig 250 ezer adag Sinopharm, 114 600 adag Pfizer/BioNTech, 74 400 adag AstraZeneca és 40 800 adag Modernát adnak be. Ez összesen 479 800, vagyis az eddig beoltott emberek több mint 50 százaléka. Azóta közölték, hogy jövőhéten ismét oltanak majd Szputnyikkal is, a múlt héten érkezett, azóta bevizsgált 100 ezer adaggal.

Az oltástól sajnos nem várhatjuk a járvány harmadik hullámának rövid távú megfékezését. A nyájimmunitástól nagyon messze vagyunk, a védettség kialakulásához egy-egy ember esetében is hetekre van szükség, miközben az új vírusvariánsok a korábbinál gyorsabban terjednek, és meredeken növekszik a súlyos állapotú betegek száma is.

Járványoldalunkon további grafikonokat is talál az oltási helyzetről.