• Magyarországon a kórházban lévő és lélegeztetőgépre szoruló koronavírus-fertőzöttek száma merekeden emelkedik
• A magyar számok lakosságarányosan közelítik a cseh és szlovák adatokat, ahol az egészségügy már képtelen ellátni a súlyos állapotban lévő covidosokat
• De annyira hiányos a magyar adatszolgáltatás, hogy nem tudjuk, hol van a magyar egészségügyi kapacitás határa.

Csehország és Szlovákia is bedobta a törölközőt, és külföldi segítséget kért a súlyos állapotú koronavírus-fertőzöttek ellátásához. Az egyre súlyosabb járványhelyzetben a túlterhelt kórházak már nem bírják ellátni megfelelő minőségben a covidos betegeket.

Vasárnap már meg is érkeztek az első szlovák betegek Lengyelországba és Németországba, 10-10 súlyos állapotban lévő covidos vettek át. Csehország Németországgal (19 cseh beteget fogadnak), Svájccal (20 beteget vesznek át) és Lengyelországgal állapodott meg (200 cseh beteget látnak el), Szlovénia is felajánlotta a segítségét.

link Forrás

Magyarországon is meredeken emelkedik a kórházban ápoltak és a lélegeztetőn lévők száma. De az információhiány miatt nem tudni, hogy hol van a magyar egészségügy teljesítőképességének a határa, és mennyire járunk ehhez közel.

Amit tudunk. Két hét alatt 73 százalékkal nőtt a kórházban kezelt covidosok száma Magyarországon. A második hullám rekordja 8 045 volt. Ehhez nagyon közelítünk, 7 924 kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttet jelentettek ma. Egyetlen nap alatt 479-cel nőtt az a szám.

link Forrás

Ami ennél is ijesztőbb, nagyon meredeken nő a lélegeztetőgépen lévők száma. Két hét sem kellett ahhoz, hogy megduplázódjon a számuk. A második hullám rekordját négy napja haladta meg a mostani, szinte függőleges vonalú felfutás, és egyelőre megállíthatatlannak tűnik a növekedés.

link Forrás

És ennyit tudunk. Hogy ezt mit jelent a kórházakban, arról a kórházban dolgozók nem nyilatkozhatnak.

Ősszel egy győri orvos kétségbeesett posztban számolt be arról, hogy megtelt a helyi kórház covid-betegekkel. Az ő posztját akkor a kórház is megosztotta. Amikor a nyíregyházi kórház intenzív osztályának főorvosa jelezte novemberben, hogy annyi a koronavírusos beteg, hogy már nem tudják az elvárt, magas színvonalú ellátást biztosítani, a saját kórháza határolódott el tőle.

A számok most rosszabbak, mint akkor. A halaszható beavatkozásokat már novemberben elhalasztották, valamennyi kórházban kialakítottak covidos részlegeket.

Beszéltünk orvosokkal. Az ő beszámolóik alapján az intenzíves ellátás szinte teljes kapacitáson fut, de csak a saját részlegükről tudtak beszámolni, arról ők sem tudnak, mi a helyzet más kórházakban.

Az operatív törzs alapból nem árulja el, hogy hány covidos van intenzív osztályon. Gulyás Gergely korábban a kérdéseinkre egyszer-egyszer közölt egy számot. Ez alapján nagyjából 50 százalékkal magasabb volt november végén-december elején az intenzíven lévők száma a lélegeztetőn lévőknél. Ha ebből indulunk ki, akkor 1200 körül lehet az intenzíven lévő koronavírusos betegek száma. (Azt nem tudjuk, hogy hány nem koronás, intenzíven ápolt beteg van.) Ha azt vesszük, hogy a cseheknél a kórházban lévők 21 százaléka van súlyos állapotban, akkor akár 1 660 is lehet az intenzíven lévő koronavírusos betegek száma.

Megkérdeztük ma az operatív törzset, de nem árulták el az adatot.

Nem lehet tudni pontosan, hány beteget képes ellátni a magyar egészségügy. Ősszel, november 6-án Orbán azt mondta ugyan, hogy a teljesítőképesség határa 4 480 intenzív ágy, és 30-32 ezer kórházban lévő koronavírusos beteg.

Szakemberek korábbi nyilatkozata alapján a 4 480 intenzíves ágy darabra ugyan meglehet, de ennyi működtetésére egyszerűen nincs elég szakszemélyzet. A teljes magyar egészségügy intenzíves ágykapacitását (covidosok és nem covidos betegek ellátására) legfeljebb 3000-re teszik szakemberek. Átvezényelni persze lehet más területről orvosokat, de aligha tanul bele egy szemész hirtelen a legsúlyosabb helyzetben az intenzíves ellátásba. A legnagyobb hiány pedig szakápolóból van. Ha túl sok beteggel kell foglalkozniuk (hallani arról, hogy akár hat, vagy több beteg is jut egy ápolóra, miközben az ideális arány 1:1, tényleg a legrosszabb esetben, rövid időre 3:1 lenne) az ellátás minősége romlik, és ez jelentősen gyengíti az intenzívre került betegek túlélési esélyeit.

Merkely Béla, a SOTE rektora például decemberben azt mondta, hogy „azért is tartotta fontosnak a novemberben bevezetett kormányzati korlátozó intézkedéseket, mert a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el”.

Jelenleg 806-an vannak lélegeztetőn, de a mostanihoz hasonló ütemű emelkedéssel nagyon gyorsan elérheti az ezret ez a szám.

Csehországban pontos és a lakosság számára is publikus kimutatások vannak arról, hogy a kórházi ágyak hány százaléka szabad, ebből mennyi az intenzíves ágy, azon belül a covidosoknak elkülönített, illetve a nem covidosokat ellátó, hányan vannak lélegeztetőn, hány gép szabad még (utóbbi középső oszlop teteje). Ami miatt ők külföldi segítséget kértek a legsúlyosabb covidos ellátásához, az a mutató volt, a kórházak intenzív osztályain már csak az ágyak 14 százaléka szabad. (Ez látható a középső oszlop közepén.)

Magyarországon ilyen adatot nem hoznak nyilvánosságra, így nem is tudni, hogyan állunk most.

link Forrás

Az egészségügyi dolgozókat beoltották, így legalább arra van esély, hogy az egyébként is szűkös létszámú szakszemélyzetből nem esnek ki többen fertőzés vagy karantén miatt. De ebben a helyzetben minden olyan szakember hiányozni fog, aki a rettenetesen rosszul időzített új szerződések megtagadása miatt mondott fel.

Müller Cecília a mai „tájékoztatóján” nem árult el többet a kórházi helyzetről, mint amit a minimális információkból eddig is tudni lehetett, de azt hozzátette, hogy a legnagyobb terhet az jelenti most az országnak, hogy nagyon sokan kerülnek kórházba.

link Forrás

Az országos tiszti főorvos azt mondta, hogy nagyon gyors a betegség lefolyása, és fiatalokat is érint. Ezt megerősítették lapunknak orvosok is, 30-50 éves, korábban egészséges emberek kerülnek súlyos állapotban kórházba, és nagyon gyorsan romlik az állapotuk.

Remélni lehet, hogy a korábbi szabályok hetekkel elkésett szigorítása lassítja majd a járvány növekedését, de ennek az átfutása 6-8 nap. A legalább az első oltást megkapók száma elérte az egymilliót, ami középtávon már hasznos lehet a harmadik hullám ellen, a mostani gyors emelkedésre még nem lesz hatással. Így tényleg nagyon fontos a járványügyi szabályok betartása annak érdekében, hogy ne terjedjen olyan szédületes tempóban a járvány, mint most.