A Német Időjárási Szolgálat szerint buktuk a párizsi klímacélt

március 9., kedd 16:55

Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális klímaváltozás hatása, 2020 - hasonlóan a világ egészéhez - a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta - közölte keddi sajtótájékoztatóján Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke.

Az északi-sarkvidéki jégmező kiterjedése tavaly szeptemberben a második legkisebb volt 2012 után, és világszerte a szélsőséges időjárási események elszaporodása volt észlelhető a globális felmelegedés nyomán - mondta el Gerhard Adrian, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.

A Száhel-övezetben, Afrika szarván, Indiában, Pakisztánban és Kínában tavaly szokatlanul sok csapadék hullott, helyenként ötszörösen haladta meg a sokévi átlagot. Január 1. és november 20. között világviszonylatban 96 trópusi vihart figyeltek meg, az Atlanti-óceán északi részén például harmincat, a szokásosnak a dupláját - ismertette a friss WMO-adatokat a szakember.

Németországban 2020-ban nyolc hónap túl száraz, négy hónap pedig túl csapadékos volt. 2019-hez hasonlóan az év 12 hónapjából 11 túl meleg volt, legalábbis az 1961 és 1990 közti referenciaidőszakhoz képest. Bár a 2019-es évtől eltérően tavaly nem mértek 40 fok feletti rekordhőmérsékleteket, a nyári hőmérsékletek a szárazsággal kombinálva negatív hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra Németországban.

A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerősíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövőben egyre gyakrabban kell számolnunk időjárási és éghajlati szélsőségekkel.

A Német Időjárási Szolgálat becslése szerint nem érhető el az a párizsi nemzetközi egyezményben kitűzött cél, hogy az évszázad végéig legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedjen a globális hőmérséklet a Földön

, „sőt, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy 3-4 fok is lehet az emelkedés” - mondta az online sajtótájékoztatón Gerhard Adrian az MTI tudósítása szerint.

Az előrejelzések szerint a 3-4 fokos emelkedés pusztító hatásokkal, és az életünk gyökeres megváltozásával jár. Ilyen mértékű további melegedés a tengerparti városok elárasztását, a biodiverzitás drasztikus csökkenését, élelmiszerhiányt, vízhiányt és a jelenleginél is erősebb viharokat hozhat.