A bitcoin nemsokára annyi károsanyag-kibocsátásért lesz felelős, mint London

A bitcoin árfolyama megállíthatatlanul nő 2021 eleje óta, egy bitcoin most 57 296,67 dollárt ér, több mint 15 ezer dollárral többet, mint az év elején. Az ár emelkedésével pedig a Guardian cikke szerint a bitcoin termelésének és kereskedelmének ökológiai lábnyoma is az egekbe szökik majd. 

A bitcoin elképesztő áremelkedéséről és arról, hogy miért szeret bele egyre több milliárdos üzletember, többek között miért tette a Tesla vagyonának egy részét bitcoinba Elon Musk (már a lassan hobbijává váló piaci trollkodáson kívül), arról itt írtam részletesebben, Uj Péter a bitcoin történetéről itt még részletesebben

Amiről viszont legfeljebb csak említés szintjén írtunk ezekben a cikkekben, az az, hogy a bitcoin termelése és fenntartása milyen elképesztően környezetszennyező. Alex de Vries holland közgazdász egy ideje azzal foglalkozik, hogy kiszámolja, pontosan mennyire az, és amire jutott, az elég kemény. Számításai szerint a bitcoin hálózata, beleértve a bányászatot és a tranzakciókat, 

2017-ben évente úgy 30 terawattóra energiát használt fel, ami nagyjából Írország fogyasztásának felel meg, ma valahol 78 és 101 terawattóra körül járhat, ami körül-belül Norvégia éves fogyasztásával egyenlő. Mindez azért van, mert a bányászathoz és fenntartáshoz komoly számítógépes kapacitás kell, amihez pedig rengeteg áram kell. Sőt, ahogy a kitermelhető bitcoin mennyisége időnként megfeleződik, egy bitpénz előállításának az energiaköltsége nő. De Vries számításai szerint a bitcoin-bányászat költségének 60 százalékát az áramfogyasztás teszi ki. A közgazdász még a januári, 42 ezer dolláros ár alapján azt számolta ki, hogy ilyen árfolyam mellett a bányászok nagyjából 15 milliárd dollárt kereshetnek, ha pedig ennek a 60 százalékát áramra költik, 0,05 dollár/kilowattórás áramárral számolva az évi 185 terawattórás energiafogyasztást jelent. 

Ez már majdnem annyi, mint amennyi áramot a világ összes informatikai adatközpontja fogyaszt összesen. Az áramfogyasztás alapján pedig meg lehet tippelni, hogy mennyi környezetszennyezéssel jár fenntartani ezt a furcsa libertárius álmot, amit az államoktól független pénz jelent. De Vries úgy számolt, hogy egy kilowattóra áram előállítása nagyjából 480-500 gram széndioxid kibocsátásával jár, vagyis 185 terawattóra áram 90,2 tonna kibocsátást jelent. Nagyjából annyi, mint amennyit London és elővárosai pöfékelnek ki egy évben, közel 9 millió lakossal. 

A közgazdász szerint vissza lehetne fogni a bitcoin elképesztő szennyezését, ehhez viszont pont annak kell közbelépnie, akit a kriptovaluták rajongói a legjobban utálnak: az államnak. Vannak is példák, a kanadai Quebec államban például a környezeti költségekre hivatkozva moratóriumot hirdettek a bitcoin-bányászatra. Van, ahol ennél agresszívebben is fellépett az állam: Iránban egyszerűen elkobozták a bányászathoz szükséges felszereléseket, miután az országban több nagy áramszünet is volt.