Európában az aszályok 2015 óta pusztítóbbak voltak, mint az előző 2100 évben

Minden korábbinál súlyosabbak az európai aszályok,

egy nemzetközi kutatás szerint a 2015 óta a kontinensen tapasztalható nyári szárazságok pusztítóbbak voltak, mint az azt megelőző 2100 évben.Kiszáradt erdők, a termés kiesése és a elapadó folyók: csak néhány azokból a súlyos következményekből, melyeket a hőhullámok okoznak Európában - olvasható a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányban. Az elkészítésében részt vett mások mellett a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) is.

Kisköre, 2019. augusztus 29...A Tisza alacsony vízállása miatt kialakult homokpad a kiskörei vízlépcsõnél 2019. augusztus 29-én...MTI/Czeglédi ZsoltFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

A kutatók speciális elemzési módszerrel vizsgálták a fák évgyűrűit és létrehoztak egy hatalmas adathalmazt, mellyel leképezték Közép-Európa hidroklimatikus, vagyis a vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig.

A szokatlanul száraz periódus az ember okozta klímaváltozásra vezethető vissza.Európa 2003-ban, 2015-ben és 2018-ban szélsőséges nyári hűhullámokat és szárazságokat élt meg. Ezek hatásai nemcsak a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást érintették: megnőtt a hőség halálos áldozatainak száma is.

Mind tudunk az elmúlt évek szokatlanul meleg és száraz nyarairól. Szükségünk volt azonban a történelmi viszonyok precíz rekonstruálására ahhoz, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak a korábbi évekhez” - mondta Ulf Büntgen, a Cambridge Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Büntgen és kollégái 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A fák az időszámítás előtti 75 és időszámítás szerinti 2018 között mintegy 2100 évet öleltek fel. A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből. Minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat, melyek a fák fizikai körülményeit és az azokra adott reakcióit rögzítik.

A szénértékek a fotoszintetikus aktivitástól függnek, az oxigénértékeket a forrásvíz befolyásolja. Ezek együtt szorosan összefüggnek a növekedési periódus körülményeivel” - mondta Paolo Cherubini, a WSL munkatársa.

Az évgyűrűk stabil izotópjai így sokkal pontosabban képesek rekonstruálni a mérsékelt területek hidroklimatikus körülményeit, mint a hagyományos vizsgálatok - mondta Jan Esper, a Mainzi Egyetem tudósa.

Fotó: INA FASSBENDER/AFP

Az évgyűrűk izotópjainak elemzése alapján Európában nagyon nedves nyarak is voltak, például 200-ban, 720-ban és 1100-ban, de nagyon szárazak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben és 1510-ben. Összességében a kontinens az elmúlt kétezer évben egyre szárazabbá vált. A 2015-2018-as minták megmutatták, hogy az elmúlt évek nyarain jóval súlyosabbak voltak a szárazságok, mint az azt megelőző 2100 évben.

Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó. 

Az Európa nagy részén tapasztalható példátlan erdőpusztulás alátámasztja eredményeinket” - mondta Mirek Trnka társszerző.

A tudósok a szokatlanul száraz nyarak halmozódását az ember által okozta klímamelegedésre és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezeti vissza. Ezek a légáramlatok szabályozzák a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérsékleti eloszlást és nagy hatással vannak az időjárásra. (France24/MTI)